Szabadkultúra-mozgalom

A szabadkultúra-mozgalom egy társadalmi mozgalom, amely kreatív művek Interneten és más médiumokon való terjesztésére jött létre.

A copyleft szimbóluma

Cory Doctorow, szabadművész, író

Általában ellenzi a szellemi termékekhez (IP) fűződő monopóliumokat – ezen belül különösen a copyright-monopóliumok XX. századi extrém kiterjesztését, ami a mozgalom tagjai szerint korlátozza a kreativitást – és egyes jogokat visszaadó szabad licencű műalkotásokat hoz létre és ezeket teszi közzé például a Wikimédia Commonson át a Wikipédián és máshol.

A mozgalom lényegében a szabad információs társadalom alapjaira, Richard Matthew Stallman 1985 márciusában közreadott GNU Kiáltványa alapján jött létre, illetve logikus és közvetlen következménye volt az 1998-as, sokszor csak Mickey egér néven emlegetett törvénynek és nemzetközi hatásainak, mely a lejáró copyright-monopóliumokat még 20 évvel visszamenőleg is kiterjesztette.

2001-re a francia ArtLibre.org és mindenekelőtt a Creative Commons szervezet hatására a szabad művészet és a Copyleft fogalma a számítógépes művészeten kívülre is kiteljesedett és a szabad kultúra fogalma 2003-2004-re az Információs Társadalom Világtalálkozón (WSIS) és a Wikimédia Commons-hoz hasonló projektekben-színtereken standardizálódott. A szabad kulturális tartalmak Magyarországon is egyre nagyobb szerepet játszottak, 2010 körül előbb a Magyar Wikipédia, majd a Magyar szabadművészek közössége kezdte a szabad magyar kultúra erejét nemzetközi szinten is megmutatni.

Története

A XVII. században Milton már figyelmeztetett a kulturális monopóliumok veszélyére, mely a nagy kiadóvállalatok nyomására először Angliában, a XVIII. században kezdett kialakulni, majd a XIX. századra kezdett terjedni a világ más részein. A többek között Shannon és Neumann után kialakulni kezdett információs társadalomban egyre erőteljesebb lett az igény, hogy megállítsuk a szellemi, például a már halál után is sok évtizedre szóló copyright-monopóliumok további extrém kiterjesztését.

Ennek egyik jó példája volt, mikor az USA-ban többen, többek között Richard Stallman gyakorlatban is igazolták, hogy a copyright-monopóliumok lassítják haladó szellemi termékek létrejöttét, ezért 1985-re Stallman létrehozta az GPL-t, az első erős Copyleft licencet, hogy a szerzőknek könnyű lehetősége legyen a számítógéppel előállított műalkotásaik, vagy más műalkotásaikból maguk által valamilyen minőségben digitalizált részlet hivatkozással való szabad továbbterjesztésének, feldolgozásának engedélyezésére.

Az ezredfordulóra a szabad kultúra jelentősen hozzájárult a kultúra demonopolizálásához, amely jelenségre a XIX. századi kulturális monopóliumok rendszerére épülő kiadóóriások először olyan súlyos módszerekkel reagáltak, ami például a Mickey egér-törvényben illetve a DMCA-ban testesült meg.

2001-re ezért a szabad kultúra alkotói részéről nagyon felgyorsult a szabad licencek kidolgozása és standardizálása. Ilyen például a francia ArtLibre.org csoport munkája és mindenekelőtt a szerzők számára a legrugalmasabb, erős és gyenge copyleftet, vagy akár a nonprofit továbbterjesztést is tiltó licencelési rendszert biztosító Creative Commons.

2004-re létrejöttek azok a szabad kulturális terek, melyek a művek, műrészletek közzétételét biztosítják, ilyen például a Wikimédia Commons, vagy a kifejezetten kottákra szánt IMSLP és így tovább.

2014-ben a Creative Commons által rendszeresen közzétett jelentés szerint, csak a valamelyik CC licencet használó műalkotások, részletek száma 2015-ben bőven áttöri az 1.000.000.000 fájlt, ráadásul a korábban óvatosabban próbálkozó művészek között ma már az erős copyleft a döntő, legnagyobb részt, a Wikimédia Commons oldalon CC-BY-SA licenccel teszik közzé műveiket.

Wikimédia

A Wikimédia projektjei, melyek tartalma a GNU szabad dokumentációs licenc és különféle Creative Commons-licencek alatt vannak, vitathatatlanul a legnagyobb szabadkultúra-projekt. A 2005-ös Wikimania találkozón Jimmy Wales a szabadkultúra-mozgalom elveire alapozva tíz feladatot tűzött ki célul a Wikimédia számára, amit „A Szabad Kultúra Kiáltványának” neveztek el. Jimmy Wales szerint a következő tíz célkitűzés tíz éven belül meg fog valósulni:

1. Enciklopédia minden nyelven – Wikipédia
2. Szótár bármely nyelvről bármely nyelvre – Wiktionary (Wikiszótár)
3. Távoktatás minden nyelven és minden fokon – Wikibooks (Wikikönyvek), Wikiversity (Wikiegyetem)
4. Zenei alkotások gyűjtőhelye
5. Művészeti alkotások gyűjtőhelye
6. Szabad fájlformátumok
7. Térképek
8. Termékazonosítók
9. Globális tévéműsor-információ
10. Közösségek

Külső hivatkozások

• Lawrence Lessig: Szabad kultúra a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• http://www.freeculture.org Archiválva 2006. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• https://web.archive.org/web/20151222110508/http://www.libervis.com/

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadkultúra-mozgalom témájú médiaállományokat.

• Berry, David M. and Giles Moss. 2006. The Politics of the Libre Commons. First Monday. Volume 11 (September)
• Videóblog: Free Culture, Free Software, Free Infrastructures! Openness and Freedom in every Layer of the Network (Interviews with Kloschi (Freifunk), Kurt Jansson (Wikimedia), Jürgen Neumann (Freifunk), Rishab Aiyer Ghosh (United Nations University), Lawrence Lessig (Creative Commons) and Allison and Benoit (Montréal Wireless))
• https://en.wiki.x.io/wiki/Free_Culture_movement