Szalai József (biológus)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 1.

Szalai József (Balatonbozsok, 1940. május 23.) a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, egyetemi docens, biológus (növényélettan), szakíró, igazságügyi szakértő.

Szalai József
Született1940. május 23. (84 éves)
Balatonbozsok
Nemzetiségemagyar magyar
IskoláiELTE Természettudományi Kar
SablonWikidataSegítség

Élete és munkássága

szerkesztés

Négygyermekes paraszti családban született. Apja földműves parasztember, édesanyja a ház körüli munkákat végezte, de már hétéves korától befogták az aratási munkákba mint kötélterítőt vagy marokszedőt. Már nagyon korán – nyolcéves korában – felismerte magában a természet és a föld szeretetét. Testvérei közül két fiútestvére műszaki területen, húga pedig postai tisztviselőként dolgozott.

Általános iskolai tanulmányait Balatonbozsokon és Enyingen végezte.

Középiskolába Székesfehérváron, a József Attila Gimnáziumba (ma Ciszterci Gimnázium) járt, ahol 1958-ban érettségizett.

Az ELTE Természettudományi Karának biológia-földrajz tanári szakára 1959-ben vették fel. Az egyetem elvégzése után a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola egyetemi gyakornoki állást kínált fel neki 1964-ben. Azóta is töretlenül a Kertészeti Egyetem Budai Campusának oktatója, tanára.

Már általános iskolai tanuló korában érdeklődéssel volt a költészet, különösen Ady Endre költészete felé. Ez az érdeklődés csak tovább fokozódott, amikor egy rózsafajtákat bemutató egyetemi előadásán a hallgatóság között jelen volt Pécsi Sándor színművész is. Az előadás annyira intuitiv volt, hogy hatására Pécsi Sándor kilépett a hallgatóság soraiból és elszavalta a Dal a rózsáról c. Ady-verset. Itt kezdődött a művésszel való barátkozása, aki megkérte a fiatal tanárt, hogy ő készítse el a budapesti, Cserje utcai villájának kertjét. A kert két év alatt készült el szobrokkal ékesítve. Ez a barátság további művészek kertjének elkészítésére inspirálta.

A művészek Szalai Józsefben megérezték a kertészeti szakmai tudásán kívül a művészt is, aki a virágokban, növényekben felismeri Gárdonyi Géza gondolatát: „minden szép, amit szeretettel néz bárkinek a szeme”. Így került sor Weöres Sándor és Károlyi Amy költő-házaspár kertjének elkészítésére. De kertjük karbantartására felkérték őt Osváth Júlia, Melis György, Ferencsik János, Mihály András, Devich Sándor, Mészáros Ági, Oszter Sándor, Benkő Gyula, Honthy Hanna, Feleki Kamill, Dobos Attila, Failoni Donatella, Szilágyi Tibor, Bodrogi Gyula, Tóth Enikő vagy Rost Andrea is.

Ma már elképzelhetetlennek tűnő indíttatásának tesz eleget, amikor a Farkasréti Temetőben nyugvó művészek sírjait - fiatalabb korától napjainkig - rendszeresen virágokkal teríti be, és sírjuknál állva művészetükre emlékezik.

Oktatott tárgyai: alkalmazott növényélettan, tárolásbiológia, környezetvédelmi növényélettan, igazságügyi növényélettan, a szőlő növényélettana, általános növényélettan.

Kutatóként megjelent könyvei

szerkesztés
  • 2001. Növényi életjelenségek a kertben (Szaktudás Kiadó Ház)
  • 2003. Évszakok a kertekben (Szaktudás Kiadó Ház)
  • 2009. A növényi élet feltételei a kertekben (História Alapítvány)[1]
  • 2009. Növények fenntartható termesztése (Szaktudás Kiadó Ház)[2]
  • 2023. Természeti kincsünk az élő növényzet (Rím Könyvkiadó Bt.)
  • 2023. Kertészet és költészet (Rím Könyvkiadó Bt.)[3]

Tudományos fokozatok

szerkesztés
  • 1966. Egyetemi doktori fokozat (Kertészeti és Szőlészeti Főiskola)
  • 1974. Kandidátusi fokozat (Magyar Tudományos Akadémia)