Szalkai Kanyó Leona

Szalkai Kanyó Leona (Magyarkanizsa, 1934. február 9. – Nova Gorica, 1984. június 19.) költő.

Szalkai Kanyó Leona
Élete
Született	1934. február 9. Magyarkanizsa
Elhunyt	1984. június 19. (50 évesen) Nova Gorica
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers

Életútja

Az újvidéki pedagógiai főiskola magyar szakán végzett. Írásait Váltó Éva álnéven közölte a Magyar Szó és a 7 Nap. Az 1960-as évek második felétől magyar nyelvű kiadói lektor, szedő Münchenben. 1972-ben elindította a Vagyunk c. lapot.

1975-ben koholt vádak alapján másfél év börtönbüntetésre ítélték, szabadulása után két évig útlevelet sem kapott. 1978-tól folytathatta müncheni munkáját.

Főbb művei

• Tűzijáték (München, 1973)
• Fáklya lobbant az ég felé (München, 1978)
• Nézem a kígyót (München, 1978)
• Bóra (München, 1980)
• Embernyi szó a tenyeredben (München, 1980)
• Ha ideér az est (München, 1981)
• Hazatérés /vál., szerk.: Székely András Bertalan/ (Kanizsa, 1995)

Források

• Kortárs magyar írók 1945-1997. Szerk.: F. Almási Éva, Enciklopédia Kiadó, 1998-2000
• Székely András Bertalan: Egy elfeledett közép-európai magyar költőnő. Napút 2004. november

Szakirodalom

Tűz Tamás: Látvány és hit. in: Angyal mondd ki csak félig, Oakville, 1974. 125-128. old.