Szalmás Piroska

(1898–1941) magyar kórusvezető, zeneszerző, pedagógus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Szalmás Piroska, Fischer Antalné (Budapest, 1898. augusztus 7.Budapest, 1941. augusztus 13.)[1] kórusvezető, zeneszerző, pedagógus.

Szalmás Piroska
Életrajzi adatok
Született1898. augusztus 7.
Budapest
Elhunyt1941. augusztus 13. (43 évesen)[1]
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Tevékenységkórusvezető, zeneszerző, pedagógus
SablonWikidataSegítség

Munkássága

szerkesztés

Budapesten született Szalmás (Stroh) Arnold hírlapkiadó és Jusztusz Szidónia (1874–1945) gyermekeként izraelita vallású családban.[2] Apai nagyszülei Stroh Adolf és Weisz Netti, anyai nagyszülei Jusztusz Bernát és Klein Róza (1842–1904)[3] voltak. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán szerzett zongoratanári oklevelet, tanárai voltak Székely Arnold, Kodály Zoltán, Weiner Leó és Thomán István. 1928-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1929-től lett az SZDP tagja. 1930-ban Népdalkórus néven szervezte meg a későbbi Szalmás-kórus néven ismertté vált ifjúmunkáskórust, amely az 1930-as évek elején a KMP által irányított kultúrmunka egyik központja volt. A rendőrség felfigyelt tevékenységére, a kórust több ízben betiltották, ő maga rendőri megfigyelés alatt állt. Az énekkar műsorán munkásdalok, népdalok szerepeltek amelyeket az ő feldolgozásában adtak elő. Elsőként zenésített meg József Attila-verseket, több politikai tárgyú színpadi szatírát, kórusművet és dalt írt. Neve elválaszthatatlanul összefonódott a kórussal, amelynek vezetését halála után Justus Pál (1944-ig), majd Szabados Zádor (1948-ig) vette át.

43 évesen hirtelen ragadta el a halál, temetése munkásmozgalmi esemény lett.[4]

Vonuljatok ki, Chansonok!

szerkesztés

A Szalmás-kórus albuma eredetileg 1940-ben készült, 1 példányban, Pécsi Antal képeivel. Szalmás Piroska állította össze. Kiadta a Zeneműkiadó 1970-ben [Z.6200].[5][6]

Magánélete

szerkesztés

1925. október 15-én kötött házasságot Fischer (Ármin) Antal grafikussal, Fischer Illés és Jusztusz Mária fiával.[7]

  • A Szalmás-kórus krónikás-könyve 1930–1940 (SZDP, Világosság Nyomda, Budapest, 1940)[8]

Emlékezete

szerkesztés

1977-ben az országos hírű vegyeskórus, az Építők Szakszervezetének Művészegyüttese Kórusa (korábban MÉMOSZ Dalárda) 1977-ben felvette a Bartók-tanítvány Szalmás Piroska nevét.[9]

2012-ben a Fővárosi Közgyűlés a budapesti Andrássy úttal párhuzamos Szalmás Piroska utcát Németh László utcává nevezte át.[10][11]