Szalonca
Szalonca (1899-ig Szlavnicz-Vaszka, szlovákul Slavnica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. Szlavnic és Vászka egyesülése.
| Szalonca (Slavnica) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Illavai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1379 |
| Polgármester | Anna Prekopová |
| Irányítószám | 018 54 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | IL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 825 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 108 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 295 m |
| Terület | 7,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 56″, k. h. 18° 10′ 45″48.999000°N 18.179100°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 56″, k. h. 18° 10′ 45″48.999000°N 18.179100°E | |
| Szalonca weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szalonca témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésTörténete
szerkesztésSzaloncát 1379-ben említik először "Zlaunicha"' alakban. 1397-ben "Slanica" formában jelenik meg. 1456-ban "Slawnycza" birtokba bevezették Bethchycz Tamást és fiait.[2] 1461-ben "Magna Slašnycza", 1475-ben "Slawnicza" néven említik a korabeli források. Birtokosai a Becsics és Sándor családok voltak. 1598-ban 35 ház állt a faluban. 1784-ben 63 házában 67 családban 339 lakos élt. 1828-ban 51 háza és 345 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
A hozzá tartozó Vászka falut 1324-ben "Wyschen" alakban említik először. 1375-ben "Wezka", 1504-ben "Kys Zlawnicza alias Vaska" néven szerepel a korabeli forrásokban. Főbb birtokosai a Horeniczky, Szláviczky, Pribelszky és Rakolubszky családok voltak. 1598-ban 7 ház állt a településen. 1720-ban 3 adózója volt. 1784-ben 20 házában 21 családban 129 lakos élt. 1828-ban 17 háza volt 114 lakossal. A falut a 19. század közepén csatolták Szaloncához.
Vályi András szerint "SZLAVNICZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Sándor Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bolcsovnak szomszédságában, és annak filiája; határja is hozzá hasonlító."[3]
Fényes Elek szerint "Szlavnicza, tót falu, Trencsén vmegyében a Vágh jobb partján 269 kath., 13 evang., 10 zsidó lak. Eredeti helye a Sándor nemes családnak. Ut. p. Trencsén."[4]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népesség
szerkesztés1880-ban 405 lakosából 9 magyar és 361 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 435 lakosából 11 magyar és 392 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 393 lakosából 14 magyar és 364 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 410 lakosából 50 magyar és 339 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 428 lakosából 2 magyar és 412 csehszlovák volt.
1930-ban 599 lakosából 3 magyar és 576 csehszlovák volt.
1991-ben 863 lakosából 1 magyar és 858 szlovák volt.
2001-ben 852 lakosából 848 szlovák volt.
2011-ben 842 lakosából 815 szlovák és 1 magyar volt.
Nevezetességei
szerkesztés
- Temetőkápolnája a 18. században épült barokk stílusban a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére.
- A falu közepén álló fa harangláb 1921-ben épült.
- Közelében található az egykori Pominóc falu 12. századi Keresztelő Szent János temploma, melyet a 18. században barokk stílusban építettek át.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ DLDF 75648.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
szerkesztés
