Szamosdob

Szamosdob (románul: Doba) falu Romániában, Szatmár megyében.

Szamosdob (Doba)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Szamosdob
Rang	községközpont
Irányítószám	447125
Körzethívószám	0261
SIRUTA-kód	137620
Népesség
Népesség	1177 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	312
Népsűrűség	19,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Terület	60,20 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 44′ 22″, k. h. 22° 42′ 37″47.739359, 22.71024
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Szatmármegyében, Szatmárnémetitől délnyugatra található település.

Története

Szamosdob falut a 15. században csak Dob néven nevezték. A település azonban 1241-ben, a tatárjáráskor teljesen elpusztult. V. István király Balkán-Dob határát Apor comesnek adományozta, és ő lett az új megalapítója.

1332-ben a település már egyházas hely volt, s feljegyezték, hogy papja 20, majd 1333-ban 40 dénárt fizetett pápai adó címén.

1391-ben ecsedi Báthori István és fivére, Báthori Benedek kapták meg, s ők voltak urai két évszázadon át.

1595-ben ecsedi Báthori István országbíró Lőrinczfy Gáspárnak és Bagossy Pálnak adott itt birtokrészt.

1609-ben Báthory István Szénási Mihálynak és végrendeletében Ankreiter Mihálynak és 16 nemes társának adott itt részeket.

1626-ban a település Kis puszta nevű része Nyáry Benedeké volt, később azonban az ecsedi uradalom-hoz tartozott, s a szatmári béke után azzal együtt kapta meg gróf Károlyi Sándor, majd 1777-ben gróf Károlyi Antal, de a Bagossy, Bánffy, Zanathy és Götz családoknak is volt itt részbirtokuk az 1800-as évek közepéig.

Az 1900-as évek elején gróf Károlyi Mihály-nak van benne nagyobb részbirtoka.

A falu a Szamos áradásaitól sokat szenvedett, a 20. század elejére már a harmadik helyen fekszik.

A település határában van Újmajor, s a falun keresztülfolyik a Balkány patak is.

Gilvács felőli határa táján feküdt a középkorban Tagy falu is, mely egykor a Bagossy család birtokaként népes település volt, a falunak kastélya is lehetett, mert ennek romjai még 1810-ben is látszottak.

1353-ban Taagh néven volt említve. A település földesurai a Bagossyak, Drágfyak és a Báthori-család voltak. Mára nevét már csak dűlőnév tartja fenn az emlékezetnek.

Nevezetességei

• Református templom – 1896-ban épült fel a régi helyére.
• Görögkatolikus templom – 1854-ben készült el.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.