Szeben megye
Szeben megye (románul: Județul Sibiu, németül: Kreis Hermannstadt) közigazgatási egység Romániában, az Erdély régióban, a Közép-romániai fejlesztési régió területén. 5432 km2-es területével Románia 24. legnagyobb megyéje, mely az ország teljes területének mintegy 2,27%-át adja. Emellett közel 388 ezer fős lakosságával Románia 22. legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 2,03%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van.
| Szeben megye | |
.jpeg) | |
 | |
| Szeben megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Erdély |
| Megyeszékhely | Nagyszeben |
| Jelzés | SB |
| Terület | 5432 km² |
| Körzethívószám | (+40) 269 |
| Népesség | |
| Népesség | 388 326 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 73 fő/km² |
| Térkép | |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szeben megye témájú médiaállományokat. | |
Északról Maros megye, keletről Fehér megye, délről Vâlcea megye és Argeș megye, nyugatról pedig Brassó megye határolja. Székhelye az egykori erdélyi szászok törzshelye, a régió kulturális és gazdasági központja, a történelmi belvárosáról híres Nagyszeben. A megye második legnagyobb városa pedig a híres középkori erődtemplomáról és történelmi belvárosáról Medgyes. Emellett a megye jelentős városai közé tartozik a textiliparáról és középkori erődtemplomáról ismert Nagydisznód, illetve a Brukenthal-kastélyról nevezetes Felek.
Erdély középső részén található, a Kárpátok déli vonulatai és a Szeben-medence által meghatározott tájképpel. A megye legmagasabb pontjai a Fogarasi-havasokban találhatóak, amelyek népszerűek a túrázók körében. Az Olt folyó és mellékfolyói, például a Szeben, fontos szerepet játszanak a terület vízrajzában. A medence területe síkabb, termékeny talaja kedvező a mezőgazdaságnak. Az erdős hegyoldalak és alpesi rétek gazdag növény- és állatvilágot rejtenek. A Szebeni-havasok nyúlványai festői domborzatot alkotnak a megye déli részén. Szeben megye területén több természetvédelmi terület is található. Az éghajlat mérsékelten kontinentális, hegyvidéki hatásokkal. A térség földrajza fontos szerepet játszik a turizmus és a gazdasági tevékenységek alakításában.
Területén már az ókorban is éltek emberek, a római korban a régió Dacia része volt. A középkorban a szász telepesek érkezése jelentős hatással volt a megye gazdasági és kulturális fejlődésére. A 13. századtól a szász városok, mint Nagyszeben és Medgyes, az erdélyi szászok központjaivá váltak. A 16–17. században Szeben fontos szerepet játszott az Erdélyi Fejedelemség politikai életében. A városok erődítése és ipara hozzájárult a megye gazdagságához. A Habsburg-korszakban a megye az osztrák fennhatóság alatt fejlődött tovább. A modern korban Szeben Erdély kulturális központjává vált, különösen Nagyszeben város révén. 2007-ben Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa lett, ezzel kiemelve a térség jelentőségét. A megye történelme gazdag kulturális és építészeti örökséget hagyott hátra, amely ma is vonzza a látogatókat.
Nevének eredete
szerkesztésA megye nevének eredete a központi városára, Nagyszebenre (románul: Sibiu) vezethető vissza. A város neve valószínűleg a középkorban keletkezett, amikor szász telepesek érkeztek a térségbe. A „Sibiu” elnevezés a latin „Cibinium” szóból eredhet, amely a Cibin folyóra utal, ami a település közelében folyik. A név származhat a római korból is, amikor a terület Dacia része volt.
A magyar „Szeben” név a szász közösségek által használt elnevezés magyar nyelvű változata, amely évszázadok során rögzült. A román „Sibiu” név a város és a megye hivatalos neve lett, de a magyar és német (Hermannstadt) elnevezések is használatosak a helyi közösségekben. A megye neve tehát a térség központi településéhez, Nagyszebenhez kötődik, amely kulturális és gazdasági központként meghatározó szerepet játszott a régió történetében.
Földrajz
szerkesztésA megye teljes területe 5432 km². A déli részen húzódik a 2500 m-nél magasabb Fogarasi-havasok, a Lotru- és a Szebeni-havasok, amelyek a megye 30%-át foglalják el. Az Olt folyó Szeben megyén áthaladva, a Vöröstoronyi-szoroson vágja át a Déli-Kárpátokat, amely az egyik legkönnyebb átjáró Erdély és Havasalföld között. Északon áthalad a Nagy-Küküllő is a megyén. További jelentősebb folyók a megyében a Szeben és a Hortobágy.
Története
szerkesztés
Népesség
szerkesztés
2002-ben a megye lakossága 421 724 volt, a népsűrűség 78/km². A lakosság nagy része román. Vannak német, magyar és cigány közösségek is. Hagyományosan a legnagyobb kisebbség a német, de számuk az utóbbi időben a kivándorlásuk következtében lecsökkent. A megye déli részét, a hegyekhez közel románok lakják, az északi részét románok, németek és magyarok, de a német települések nagyrészt kihaltak. A cigány lakosságot a kommunizmus idején Dél-Romániából helyezték át ezekre a településekre, azóta számuk egyre csak nő.
A népesség változása (a megye mai területére számítva):[2][3]
| Nemzetiségi eloszlás (2002) | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összesen | Román | Roma (cigány) | Magyar | Német | Egyéb | ||||||||||
| 421 724 | 382 061 | 17 125 | 15 344 | 6554 | 640 | ||||||||||
| 100% | 90,6% | 4,1% | 3,6% | 1,6% | 0,1% | ||||||||||
| Vallási eloszlás (2002) | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összesen | Ortodox | Görögkatolikus | Református | Római katolikus | Más | ||||||||||
| 421 724 | 88,9% | 2,3% | 2,0% | 1,5% | 5,3% | ||||||||||
- Urbanizáció szempontjából 5. helyen áll Románia tekintetében:
- Varosi lakosság 65,8% (277 574); falusi lakosság 34,2% (144 150);
Települések
szerkesztés- Municípiumok: Nagyszeben, Medgyes.
- Városok: Erzsébetváros, Felek, Kiskapus, Nagydisznód, Nagytalmács, Szelistye, Szentágota, Szerdahely, Vízakna.
| Név | Rang | Lakosság (fő, 2011) |   | |
|---|---|---|---|---|
| 1. | Nagyszeben | Municípium | 147 245 | |
| 2. | Medgyes | Municípium | 47 204 | |
| 3. | Nagydisznód | város | 14 282 | |
| 4. | Felek | város | 12 815 | |
| 5. | Szentágota | város | 8 732 | |
| 6. | Erzsébetváros | város | 7 388 | |
| 7. | Nagytalmács | város | 6 905 | |
| 8. | Szelistye | város | 5 421 | |
| 9. | Kiskapus | város | 5 404 | |
| 10. | Szerdahely | város | 3 910 | |
| 11. | Vízakna | város | 3 562 |
Turizmus
szerkesztés-
Nagyszeben, a megyeszékhely -
Medgyes történelmi belvárosa -
Brukenthal-palota Felekben -
Szent Erzsébet-templom Erzsébetvárosban -
Resinár temploma
.jpg)
.jpg)
Gazdaság
szerkesztésSzeben megyének van az egyik legdinamikusabb gazdasága Romániában, sok külföldi befektetéssel. A megye legnagyobb természeti erőforrása a földgáz. Kiskapuson két hatalmas kémiai üzem több évtizedig szennyezte a környezetet nehéz fémekkel, szénnel és más kémiai anyagokkal. 1989 után az ipari létesítmények nagy részét bezárták, ennek ellenére az 1990-es években ez a környék volt az egyik legszennyezettebb terület Európában.[4]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. [2022. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 7.)
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Eric Udelhofen: People and Pollution of Copsa Mica. Archiválva 2012. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben www.fragilecologies.com, 2005. július 22. Elérés: 2010. április 13.
.svg){kind=small}