Szeberényi Lajos Zsigmond

Szeberényi Lajos Zsigmond (Békéscsaba, 1859. november 4. – Békéscsaba, 1941. szeptember 23.) evangélikus lelkész, felsőházi tag, egyházi író.

Szeberényi Lajos Zsigmond
Született	1859. november 4. Békéscsaba
Elhunyt	1941. szeptember 24. (81 évesen) Békéscsaba
Állampolgársága	magyar
Szülei	Szeberényi Gusztáv
Foglalkozása	evangélikus teológus evangélikus lelkész
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Szeberényi Gusztáv evangélikus püspök és Dihányi Maximiliána fia. Az algimnáziumot szülővárosában, a felsőt Selmecen, Nagyszebenben és Szarvason, a teológiát Pozsonyban és Berlinben (egy évig) végezte. 1882-ben apja mellett segédlelkész volt. 1883-ban a tótaradáci, 1890-ben a békéscsabai evangélikus egyház választotta meg lelkészének. 1906. november 21-én ünnepelte papi működésének negyedszázados évfordulóját, mint pestmegyei ágostai evangélikus főesperes és egyházkerületi főjegyző, Fóton. 1911-ben a bécsi protestáns teológiai fakultás díszdoktorrá avatta. 1918-ban az arad–békési egyházmegye választotta meg esperesének. 1941-ben vonult nyugalomba.

Több művet lefordított magyarra dán nyelvről. Elsősorban a parasztság problémáival és agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozott.

Cikkeket írt a pozsonyi Evangélikus Egyház és Iskola c. lapba (1885-87.).

Munkái

• Nazarenismus. Bpest, 1888 (A nazarenusok története és hitelvei)
• Luther Márton élete. Uo. 1889 (A Luther-társaság pályadíját nyerte)
• Utazásom a külföldön. Békés-Csaba, 1899 (Németországban és Dániában szerzett tapasztalatai. Ism. Prot. Szemle)
• A földmívelő munkások földszerzését előmozdító törvény Dániában. Uo. 1905 (Ism. Vasárnapi Ujság 33. sz.)
• Gondolatok és elmélkedések a Csipkay-féle javaslat felett. Uo. 1906
• Modern boszorkánypörök. Válasz Veres József adataira. Uo. 1907
• A parasztok helyzete Magyarországon. 1907 (Ism. Vasárnapi Ujság 21. sz., Budapesti Szemle CXXXIII.)
• A keresztény egyház történetének vezérfonala írta dr. Kielsen Frigyes, dán eredetiből ford. Bpest, 1907 (Ism. Vas. Ujs. 46. sz.)
• A nép bálványa. Tanulmány a tömegmozgalom, népvezetés és parasztváros életéből. Társadalmi korkép; Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, Békéscsaba, 2022 (Evangélikus kéziratok)

Szerkesztette és kiadta az Evangelikus Egyházi Szemlét 1895-től Békéscsabán.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Dedinszky Gyula: A szlovák betű útja Békéscsabán. Cesta slovenskej litery na Čabe. Békéscsaba, Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Tudományos-Koordinációs Szakbizottasága, 1987
• Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940
• Békés vármegye. Fel. szerk. Márkus György. Bp., Békésvármegye Monográfiájának Szerkesztősége és Kiadója, [1936]
• Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935
• Országgyűlési almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Bp., 1940. MTI ny.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994