Szende Béla (politikus)

(1823–1882) magyar politikus, honvédelmi miniszter
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 10.

Keresztesi Szende Béla (született Frummer) (Lugos, 1823. április 4.Gavosdia, 1882. augusztus 18.) magyar politikus, honvédelmi miniszter, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos, a Vaskorona-rend I. osztályú lovagja, a Szent István rend vitéze a Török Medjidje rend II. osztályú tulajdonosa, szeged szabad királyi város I. kerületének országgyűlési képviselője, magyar királyi honvéd ezredes, Krassó vármegye alispánja, az oravicai és lugosi választókerületnek országgyűlési képviselője.[2]

Szende Béla
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1872. december 15. – 1882. augusztus 18.
ElődSzlávy József
UtódRáday Gedeon

Születési névFrummer Béla
Született1823. május 4.[1]
Lugos[1]
Elhunyt1882. augusztus 18. (59 évesen)[1]
Gavosdia[1]
PártDeák-párt

Foglalkozáspolitikus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem ( – 1840-es évek)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szende Béla témájú médiaállományokat.
A keresztesi Szende család címere (a Siebmacher féle könyvből)

Családja és származása

szerkesztés

A 18. század végén nemesített Frummer, majd névváltoztatás után "Szende" családnak a sarja. Apja keresztesi Szende Zsigmond (17951879), több vármegye táblabírája, a lipcsei emlék-kereszt tulajdonosa, földbirtokos,[3] anyja Liszka Franciska (18011885).[4] Az apai nagyszülei Frummer Fülöp, Arad vármegye főpénztárnoka, és Gerigner Magdolna voltak; Frummer Fülöp, testvéreivel együtt 1798. november 23-én magyar nemességet, családi címert és a "keresztesi" nemesi előnév adományozásában részesültek I. Ferenc magyar királytól.[5] Frummer Zsigmond unokaöccsével Frummer Lászlóval együtt magukra és utódaikra nézve V. Ferdinánd magyar király engedelmével a Frummer nevet „Szende“ névvel átcserélték.[6]

Alsóbb és felsőbb iskoláit szülővárosában, majd Szegeden, Kassán és Pesten végezte- Ugyanitt ügyvédi oklevelet szerzett, ezt követően az 1840-es évek folyamán Krassó vármegye aljegyzője, majd főügyésze volt. Honvédként részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, harcolt Kápolnánál, Tarcalnál, Isaszegnél, Nagysallónál és különösen kitüntette magát a Budai vár ostrománál. Századosi rangot ért el. A világosi fegyverletételt követően visszavonult gavosdiai birtokára, ahol gazdálkodással foglalkozott.

1860-ban Krassó vármegye alispánjává, 1865–68-ra országgyűlési képviselőnek választották meg. A kiegyezést követően Arad vármegye főispánja, 1869. január 2-a és 1872 között tanácsos volt a honvédelmi minisztériumban, 1872. december 15-től haláláig pedig honvédelmi miniszter volt a Szlávy-, a Bittó-, a Wenckheim- és végül a Tisza Kálmán-kormányban. Váratlanul hunyt el gavosdiai birtokán.

Az I. osztályú vaskoronarend tulajdonosa, Szent István-rend lovagja, a II. osztályú Medsidje-rend tulajdonosa volt.

Házassága és leszármazottjai

szerkesztés

Felesége Bee Anna (1830Budavár, 1872. április 14.) asszony,[7] akitől született:

További információ

szerkesztés

Eötvös Károly: Szende Béla. In: Eötvös Károly munkái V. Magyar alakok. Bp, 1901. 66-73. old. Online


Elődje:
Szlávy József
Utódja:
ifj. Ráday Gedeon