Szendy Árpád
Szendy Árpád, Szendi (Szarvas, 1863. augusztus 11.[6] – Budapest, 1922. szeptember 10.)[7][8] zongoraművész és -tanár, zeneszerző.
| Szendy Árpád | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Szendi Árpád Lajos |
| Született | 1863. augusztus 11.[1][2][3] Szarvas[4] |
| Elhunyt | 1922. szeptember 10. (59 évesen)[1][2][3] Budapest[5] |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Szülei | Golnhoffer György |
| Iskolái |
|
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | zongora |
| Tevékenység |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szendy Árpád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésÉdesapja, Szendy (1863-ig Golnhoffer) György gimnáziumi tanár, anyja Baltazár Ludovika (Lujza) volt.
Szendy a budapesti Nemzeti Zenedében Zapf Antal, a Zeneakadémián Gobbi Henrik (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) tanítványa volt. 1883–84-ben Liszt Ferenc is oktatta. 1888-tól maga is tanított az akadémián, 1890-ben tanárrá nevezték ki, s egészen haláláig volt az intézmény egyik vezető zongoratanára, 1911-től a művészképzőt irányította.
1920-ban a Magyar Országos Zeneművészeti Tanács ügyvezető alelnökévé és a Nemzeti Zenede elnök-igazgatójává nevezték ki, de betegsége miatt a következő évben lemondott.
Életében pedagógusként, komponistaként nagy tisztelet övezte.[9]
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben van..
Nevesebb tanítványai
szerkesztésMűvei
szerkesztés- Mária (opera három felvonásban Szabados Bélával, ősbemutató Operaház, 1905. február 28., hat hét alatt ötször adták elő, soha többé nem játszották)
- g-moll vonósnégyes (1905 körül)
- Négy dal, op. 15
- Pièces antiques, op. 16 (hegedű–vonószenekar, ill. hegedű–zongora változatban)
- Magyar poémák zenekarra
- Helikoni szvit (1921 – a Kisfaludy Társaság Greguss-díja, 1923)
Zongoradarabok, dalok, didaktikai művek
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 12.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Születési bejegyzése a szarvasi evangélikus keresztelési akv. 570/1863. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári halotti akv. 1195/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
- ↑ Gyászjelentése (1922). (Hozzáférés: 2020. július 7.)
- ↑ Papp, Viktor. „Szendy Árpád meghalt” (fizetös), Nemzeti Ujság, 1922. szeptember 8. (Hozzáférés: 2021. január 22.) „Szendy Árpádban legnagyobb zenepedagógusunkat vesztettük el. Ez volt a legkimagaslóbb értéke […] Egyetlen nagy művészt sem ismertem, aki ennyire magyar ember lett volna […] Beteges érzékenységét, magyar szerénységét, mint titkos átkot cipelte. Az érvényesülni tudást a sors kifelejtette életéből […]”
Források
szerkesztés- Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal. 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó. ISBN 963-330-540-3
- Révai nagy lexikona. 17. köt. Budapest, 1925. Révai Testvérek
- Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. 2., átd. kiad. 3. köt. Budapest, 1965. Zeneműkiadó
- Vázsonyi Bálint: Dohnányi Ernő. Budapest, 1971. Zeneműkiadó
- G. Cs Dávid–G. Loch: Szendy (Golnhofer), Árpád (1863–1922), Pianist, Komponist und Musikpädagoge = Österreichisches Biographisches Lexikon und biographische Dokumentation Bd. 14 S. 143f ISBN 9783700132134
