Szennyvíztisztítás
A szennyvíztisztítás a keletkező szennyvíz szennyező anyagainak olyan mértékű eltávolítása, illetve minőségi átalakítása, melynek során a tisztított víz a természetes befogadókba kerülve ott ne okozzon károsítást.[1]
A szennyvíztisztítás célja
szerkesztésA befogadó lebontóképességét meghaladó szennyezés szükséges mértékű visszatartása, szilárd formában elkülönítése (szennyvíziszap).
A keletkezett iszaphulladék kezelése, minimális környezeti szennyezést eredményező elhelyezése, újrahasznosítása (kémiai, bakteriális – patogén – minőségi garanciája). Ezen folyamatok állandó biztosítása a szennyezés maximális ártalom – mentesítésével mindemellett minimális anyagi illetve energia ráfordítással.
A szennyvíztisztítás egy fontos célja a szerves hulladék biomassza talajjavító anyagokká és biogázzá való átalakítása, azaz a szennyvíz hasznosítása.
Főbb szennyvíztípusok
szerkesztésA szennyvíz legfontosabb jellemzői
szerkesztésTurbiditás
szerkesztésA turbiditás jelentése zavarosság. A fény vízbeli terjedését befolyásolják a benne található szilárd komponensek oldhatatlan részei, szerves anyagok, mikroorganizmusok és egyéb anyagok a fényszórás és az abszorbancia (fényelnyelés) miatt.
Lebegő anyagok
szerkesztésA szennyvízben mind szerves, mind szervetlen anyag jelen van. Ezek általában szűréssel eltávolíthatók, de oldott anyagok formájában is megtalálhatóak, melyek fizikai szűréssel eltávolíthatatlanok a rendszerből.
Ülepedési képesség
szerkesztésA szennyvízben található mikro- és makrószennyezők frakcionális kiválása a szennyvízből.
Vezetőképesség
szerkesztésA szennyvíz elektromos vezetőképessége.
Redoxi-potenciál
szerkesztésA szennyvíz oxidációs állapota.
Szennyvíztisztítás fajtái
szerkesztés- Ipari
- Organikus (természetközeli)
Természetközelinek tekinthető eljárásokat alkalmaz pl. a nádágyas tisztító eljárást alkalmazó Élővíz Kft. vagy a Körte Organica Kft.[2]
A szennyvíztisztítás technológiai áttekintése
szerkesztésMűvelet | Szűrés | Ülepítés | Homokfogás | Derítés, koaguláció | Olaj és zsír lefölözés |
Berendezés | Rácsok, sziták | Ülepítő medencék | Homokfogadó medencék | Keverők, flokkulátorok | Olaj és zsírfogó |
Művelet | Csepegtetőtestes rendszer | Eleveniszapos rendszer | Diszperz rendszer | Anaerob rothasztó |
Berendezés | Csepegtetőtest + Utóülepítő | Levegőztető medence + Utóülepítő recirkuláció | Fakultatív stabilizációs tó | Fűtött rothasztó |
Művelet | Homokszűrés, mikroszűrés, derítés, kicsapás | Denitrifikáció | Ioncsere | Adszorpció, oxidáció |
Berendezés | Homokszűrő, mikroszűrő, keverő + ülepítő | Anaerob csepegtetőtest | Ioncserélő oszlopok | Aktívszén oszlopok, klórgázadagoló, ózonizáló |
A szennyvíztisztítás általános folyamatábrája
szerkesztésA települések szennyvízének elvezetésére és tisztítására vonatkozó technológiai határértékek
szerkesztésA 2004-es kormányrendelet[3] szerint
Biokémiai oxigén igény (2) (3) (BOI5) | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
mg/l | % | mg/l | % | mg/l | % | mg/l | % | mg/l | % | |
<600 | 300 | 70 | 80 | 75 | 100 | - | - (4) | - (4) | - (4) | - (4) |
601-2000 | 200 | 75 | 50 | 80 | 75 | - | - (4) | - (4) | - (4) | - (4) |
2001-10000 | 125 | 75 | 25 | 70-90 | 35 | 90 | - (4) | - (4) | - (4) | - (4) |
10000-100000 | 125 | 75 | 25 | 70-90 | 35 | 90 | 2 (5) | 80 | 15 (5) | 25 (5) |
>100000 | 75 | 25 | 70-90 | 35 | 90 | 1 (5) | 80 | 10 (5) | 20 (5) |
A koncentrációban megadott határérték (napi átlagérték) és az eltávolítási hatásfok alapján meghatározott határérték közül az engedélyben előírt csak az egyik kritériumnak kell megfelelni. A százalékos csökkenést a tisztítótelepre bevezetett nyers szennyvíz koncentrációjához képest kell értelmezni.
A BOI5 más paraméterrel helyettesíthető: összes szerves szén (TOC) vagy teljes oxigénigény (TOD), ha összefüggés állapítható meg a BOI5 és a helyettesítő paraméter között.
Tavas szennyvíztisztítás után vett vízmintákat – KOI5, BOI5 komponensekre – a vízminőségi vizsgálatokat megelőzően szűrni kell, azonban a szűretlen víz összes lebegőanyag koncentrációja nem haladhatja meg a 150 mg/l-t.
A hatóság vízvédelmi értékek alapján egyedi határértéket állapíthat meg.
A határértékeket a 240/2000.(XII.25.) kormányrendelet szerinti érzékeny és a 49/2001. (IV.3) kormányrendelet szerinti nitrátérzékeny területeken kell betartani, 10 ezer LE terhelés felett.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vermes 1997
- ↑ a Körte Organica oldala. [2011. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 15.)
- ↑ (XII. 25.) KvVM rendelet
Források
szerkesztés- Kárpáti Árpád – Általános információk a környezetvédelemről, ismeretek a szennyvíztisztítás fejlesztéséről
- Mohácsi Csilla, Molnár Ferenc, Lévai Tibor. Környezettechnika [archivált változat]. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 191. o. (2008). Hozzáférés ideje: 2013. október 14. [archiválás ideje: 2013. október 14.]
- Szennyvíztisztítás alapjai, BME
- A szennyvíztisztítás kialakulása, fejlődése napjainkig[halott link]
- Szennyvíztisztítással kapcsolatos műszaki dokumentumok
- Innovatív szennyvíztisztítás: Az alapoktól a részletekig
- Szennyvíz és szennyvíztisztítás
- 28/2004.(XII.25.)KvVm rendelet Archiválva 2007. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szennyvíz és szennyvíztisztítás, biogáz előállítása
További információk
szerkesztés- Bartha Tibor: Szennyvíztisztítás; Országos Vízügyi Főigazgatóság, Bp., 1958
- Aerob szennyvíztisztítás vizsgálata, modellezése. Anaerob szennyvíztisztító rendszerek. Iszapkomposztálás: tanulmánygyűjtemény; összeáll. Kárpáti Árpád; Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, Veszprém, 2002
- Élelmiszer-ipari vizek minőségének javítása. Élelmiszer-ipari vizek minőségének javítása és a keletkező szennyvíz kezelése, illetve visszaforgatása korszerű megoldásokkal; szerk. Márki Edit; BCE ÉTK–Mezőgazda, Bp., 2006 (Élelmiszer-biztonság és -minőség felnőtt fokon)
- Urbanovszky István: Eljárások, műveletek, berendezések a víz- és szennyvíz-technológiában. Környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoport; Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Bp., 2008
- Vízkezelés és szennyvíztisztítás; tan. Tamás Lajos, Bíró Tibor, Kovács Elemér; "Az Észak-alföldi Régióért" Kht., Debrecen, 2008
- Nick Grant–Mark Moodie–Chris Weedon: Szennyvízkezelés. Élőgépek, gyökérmezők, komposztvécék; közrem. Varga Gábor; Cser, Bp., 2009 (Zöldkönyvek)
- Öllős Géza–Oláh József–Palkó György: Rothasztás; Mavíz, Bp., 2010
- Vizek szerves szennyezőinek eltávolítása nagyhatékonyságú oxidációs módszerekkel; szerk. Dombi András et al.; InnoGeo Kft., Szeged, 2010
- Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története; Magyar Víziközmű Szövetség, Bp., 2011
- Gyulavári Imre: Kontaktelemes bioreaktorok alternatívái; Gyulavári Consulting Kft., Bp., 2015
- Patziger Miklós: Közepes és kis szennyvíztisztító telepek hatékony üzemeltetése. Technológiai ismeretek; Mavíz–BME VKKT, Bp., 2018
- Kis kapacitású szennyvíztisztító létesítmények; szerk. Karches Tamás; Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2020
- Szennyvíztisztítási alapismeretek; szerk. Horváth Gábor; 2. átdolg. kiad.; Horváth G. Környezetmérnöki Kft.–Zöldkörök, Fertőszentmiklós, 2021
- Fuggerth Endre: Szenny és víz. Így tisztíttok ti... A jelen gyakorlat tükre szembesítve a kézenfekvő megoldással; 2. átdolg., bőv. kiad.; szerzői, Dég, 2022