Svéd Szent Brigitta
Svéd Szent Brigitta (sz. Birgitta Birgersdotter, 1303 – 1373. július 23.) svéd szent és misztikus, a Brigitta-rend alapítója, Svédországi Szent Katalin anyja. Az egyetlen svéd, akit katolikus pápa avatott szentté.
| Svéd Szent Brigitta | |
 | |
| ö z v e g y | |
| Születése | |
| 1303 Uppland tartomány | |
| Halála | |
| 1373. július 23. (70 évesen) Róma | |
| Tisztelete | |
| Tisztelik | Római katolikus egyház |
| Szentté avatása | 1391. október 7. Szentté avatta: IX. Bonifác pápa |
| Sírhely | Vadstenai apátság |
| Kegyhely | Vadstena apátság |
| Ünnepnapja | július 23. (általánosan), október 7. (Svédországban) |
| Védőszentje ennek | Svédország |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Svéd Szent Brigitta témájú médiaállományokat. | |
Európa hat védőszentjének egyike – a másik öt Nursiai Szent Benedek, Szent Cirill és Metód, Sziénai Szent Katalin és Keresztes Szent Terézia Benedikta (Edith Stein).
Élete
szerkesztésApja Birger Persson upplandi kormányzó, az ország egyik leggazdagabb földbirtokosa, a Finsta családból, anyja a Folkunga család tagja, a korabeli svéd királyok rokona volt. Brigitta tizenhárom évesen feleségül ment Närke urához, Ulf Gudmarssonhoz az Ulvåsa családból; négy fiuk és négy lányuk született. Minden gyermeke megérte a felnőttkort, ami akkoriban szokatlannak számított. Katalin nevű lánya később szent lett. Brigittát tisztelték jótékony tevékenységéért; vallásossága férjére is nagy hatással volt. 1341–1343 közt elzarándokoltak Santiago de Compostelába.
Miután 1344-ben Ulf meghalt, Brigitta teljesen a vallásnak szentelte magát és megalapította a Brigitta-rendet. 1350-ben Rómába ment, hogy elismertesse a rendet a pápával és javulást hozzon a korabeli erkölcsökre. A rendet csak 1370-ben ismerte el VI. Orbán pápa, addigra Brigitta már nagy közkedveltségnek örvendett Rómában jó cselekedetei miatt.
Rendje hamarosan elterjedt majd egész Európában és kivált északon a vallásos, irodalmi és részben anyagi kultúrának hatalmas előmozdítója volt. A reformáció idején nagyrészt megszűnt a rend, csak a waldstenni ház tartotta fenn magát 1595-ig. A 17. században megkísérelték feléleszteni Belgiumban és Spanyolországban. (Az utóbbiban jelenleg [1] is virágzik.)[2]
Néhány zarándoklatot – köztük 1373-ban egy jeruzsálemit – leszámítva Rómában élt haláláig. Itt temették el, majd később Svédországban újratemették. 1391-ben IX. Bonifác pápa avatta szentté, amit 1415-ben a konstanzi zsinat is megerősített. Brigitta látomásainak eredetiségét 1436-ban a bázeli zsinat is megerősítette.
Látomásai
szerkesztésBrigittának már gyermekként látomásai voltak. Élete során ezek egyre gyakrabban fordultak elő, ezek feljegyzéseit – Revelationes coelestes, „Mennyei revelációk” – Mátyás linköpingi kanonok és Brigitta gyóntatója, Péter alvastrai perjel fordította latinra, és a középkorban nagy népszerűségre tettek szert. Látomásai Krisztus születéséről nagy hatást gyakoroltak művészeti ábrázolásokra; innen ered többek közt az, hogy a földön fekvő gyermek Jézus testéből áradó fény az egyetlen fényforrás a képen, illetve az Atyaisten jelenléte a jelenet fölött. Voltak látomásai a tisztítótűzről is.
Szent Brigitta-kilenced
szerkesztésA Szent Brigitta-kilenced 15 imából áll, melyek szövegét a hagyomány szerint Brigitta kapta a római Szent Pál-templomban, amikor Jézus megjelent neki.
A kilenced magyar kiadását Adrien Parvillers SJ XII. Kelemen pápa jóváhagyásával és ajánlásával adta ki 1740-ben. IX. Piusz pápa 1862. május 31-én hagyta jóvá a milánói kongresszus ajánlásával.
Jézus megígérte Szent Brigittának és mindazoknak, akik ezeket az imákat egy éven át naponta elvégzik, a következőket:
- Rokonságából 15 lelket kiszabadítok a Tisztítótűzből.
- Rokonságából 15 lelket megtartok a kegyelemben.
- Rokonságából 15 bűnös lélek megtér.
- Ezen ima végzői elérik a tökéletesség első fokát.
- Halála előtt 15 nappal Testemmel és Véremmel táplálom, hogy megmentsem az örök éhségtől és Szomjúságtól.
- Halála előtt 15 nappal megadom a kegyelmet, hogy felismerje összes bűneit, és azok felett tökéletes bánatot érezzen.
- Győzelmes Szent Keresztem jele, segítsége és védelme lesz az ellenség minden támadásával szemben.
- Halála előtt eljövök hozzá legdrágább, szeretett Édesanyámmal.
- Lelkét Én magam fogadom és vezetem az örök boldogságba.
- Az örök életben Istenségem Forrásából bőségesebben juttattok azoknak, akik ezt az imát elvégzik.
- A még hosszú időn át halálos bűnben élőknek is megbocsájtom bűneiket, ha ezt az imát elvégzik.
- Én magam oltalmazom meg őket a kísértésektől.
- Érzékszerveiket épségben megőrzőm.
- Megóvom őket a hirtelen haláltól.
- Megmentem lelküket az örök kárhozat veszélyétől.
- Mindent elnyernek amit a Boldogságos Szűz által kérnek Istentől.
- Akik egész életükben öntörvényűen éltek bár, és emiatt már másnap meg kellene halniuk, ha ezt az imát el akarják mondani, meghosszabbítom életüket.
- Az ima elmondója minden alkalommal részleges búcsút nyer.
- A Mennyben a legmagasabb angyali karok boldogságát juttatom neki.
- Aki ezt az imát másokkal megismerteti, sosem lesz lelki örömök nélkül, és az örök boldogságban részesül.
- A helyen, ahol valaki ezt az imát mondja, Isten mindig jelen lesz kegyelmével.
Emlékezete
szerkesztés1651-ben Bécsben az ő emlékére épült a Brigitta-kápolna, 1900-ban róla nevezték el a Brigittenau negyedet.
1999-ben II. János Pál pápa Európa egyik védőszentjének nevezte ki. Ünnepnapja halála évfordulója, július 23. Eredeti ünnepnapja 1623-ban került a naptárba, és szentté avatásának napja, október 7 volt, öt évvel később október 8-ra került át, ahol a naptár 1969-es revíziójáig maradt.[3] Többen az októberi dátumot használják továbbra is.
Ereklyéjének tudományos vizsgálata
szerkesztés2002-ben – a szent születésének 700.-ik évfordulója előtt[4] –, egy patológust rendeltek ki Vadstena plébániára, hogy igazolja két koponya eredetét, hogy az Szent Brigitta és lánya földi maradványa-e. Az előzményekhez tartozik az is, hogy egy holland plébánia is azt állítja, hogy náluk van a szent koponyája. A svédek tudják, hogy egy koponyát – egy harmadikat – elloptak 1645-ben Vadstenából.[5] A két Svédországban maradt maradványról már 1950-ben véleményt mondtak, hogy azok egy 50-55 és egy 60-70 éves nő maradványai. A Marie Allan által végzett elemzések ugyan egyértelműsítik, hogy két nőről van szó, amit a legenda is úgy tartott, hogy Brigitta az anya és Katalin a lányáról van szó. A mitokondriális DNS vizsgálat viszont nem igazolta a rokonságot. Göran Posstner végezte el a C14-es vizsgálatot, amely 200 év különbséget mutatott ki a két csont között. Bár hangsúlyozza a lehetséges hal diéta, magas víztároló hatása miatti értelmezési nehézség keletkezett, az idősebb koponya akár lehetne 14. századi, tehát nem zárható ki, hogy szent Brigittáé.[6]
Források
szerkesztés- ↑ 1911-ben
- ↑ Révai Nagy Lexikona, 3. kötet: Béke-Brutto (1911) 74.old.
- ↑ Calendarium Romanum (Libreria Editrice Vaticana 1969), p. 98.
- ↑ origo.hu
- ↑ Uppsala Egyetem hírei. [2010. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 5.)
- ↑ http://www.plosone.org/article/info:doi%252F10.1371%252Fjournal.pone.0008986&ei=dV8TTpmZGMTNswbWm6jfDg&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=1&ved=0CCAQ7gEwAA&prev=/search%3Fq%3Dhttp://www.plosone.org/article/info%25253Adoi%25252F10.1371%25252Fjournal.pone.0008986%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26hs%3DwnB%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26prmd%3Divns
További információk
szerkesztés
- Claire L. Sahlin: Svéd Szent Brigitta, Európa társvédőszentje; ford. Gaál Imre; Bába, Szeged, 2008
- [1] The Order of the Most Holy Saviour of Saint Bridget
St. Bridget of Sweden. In Catholic Encyclopedia. New York: Robert Appleton Company. 1913. - Saint Birgitta Archiválva 2004. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Official website
- Text of The Revelations of Saint Bridget of Sweden Archiválva 2010. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben in English
- Saint Birgitta of Sweden, with a link to her Revelationes in Latin
- St Bridget of Sweden Grade School & Parish, Van Nuys, California
