Szent Gellért tér
A Szent Gellért tér Budapest XI. kerületében található, a Duna partján, a Gellért-hegy lábánál. A 2002-ben felújított tér névadója Gellért püspök. (1902-től Gellért tér, 1920-tól Szent Gellért tér.)
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Szent Gellért tér | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest XI. kerülete |
| Névadó | Szent Gellért |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Gellért tér
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 02″, k. h. 19° 03′ 12″47.483889°N 19.053333°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 02″, k. h. 19° 03′ 12″47.483889°N 19.053333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gellért tér témájú médiaállományokat. | |
A felszín alól hőforrások törnek elő, amelyek a Gellért gyógyfürdőt látják el gyógyvízzel.
Fekvése
szerkesztésHatárai: Szent Gellért rakpart, Kelenhegyi út 1. és 2., Kemenes utca 1., Bartók Béla út 1. és 2., Műegyetem rakpart 1., Szabadság híd.
Közlekedés
szerkesztés1899-ben megindult a Dél-Budai HÉV a Szent Gellért tértől a Fehérvári úton át, Albertfalva után kétfelé ágazva (Budaörsöt érintve) Törökbálint, valamint Budafokon át Nagytétény felé. 1941-ben kiköltöztették a Móricz Zsigmond körtérre.[1] A téren keresztül halad át nap mint nap Dél-Buda közlekedésének jelentős része. Az M4-es metróvonal egyik állomása van itt, a 7-es, 107-es és 133E autóbuszok, valamint a 19-es, 41-es, 47-es, 48-as, a 49-es, az 56-os és az 56A villamosok állnak meg a téren. Az éjszakai órákban a 907-es, 973-as és 973A buszok érintik.
Találkozó utak
szerkesztés- Bartók Béla út
- Budafoki út
- Kemenes utca
- Mányoki út
- Műegyetem rakpart
- Szabadság híd
- Szent Gellért rakpart
Épületek
szerkesztés- Szent Gellért tér 1. – A Gellért Szálló helyén már az Árpád-korban is meleg vizes nyílt fürdő működött. A török korban Aga-ilidzse (Aga-fürdő) vagy más néven Adzeike-ilidzse (Szüzek-fürdője) később gyógyiszapja miatt a „Sáros fürdő” nevet kapta. Az annak helyén lévő épületeket a főváros 1894-ben, a mai Szabadság híd építésekor lebontatta. Helyükön fürdőszálló építését tervezték, de költségvetési nehézségek, majd a háborús viszonyok miatt az építkezés elhúzódott. Az új Gellért gyógyfürdő és szálló, melyet Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin tervezett kései szecessziós stílusban, végül 1918-ban nyílt meg. Harminc évvel később a két kiszolgálóegységet elválasztották egymástól. A Gellért Szálló ma négycsillagos fürdő- és gyógyszálló, a Gellért fürdő pedig komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel (nappali kórház), inhalatóriummal rendelkezik.
- Szent Gellért tér 4. – Műegyetem legrégebbi, „Ch” épülete
- A térre nyílik a Gellért-hegyi Sziklakápolna.
Építmények
szerkesztés
Forrásház
szerkesztés2003 áprilisában adták át. Az épület és a térarchitektúra tervezője Dévényi Sándor. Eredetileg engedély nélkül épült, utólag kapott fennmaradási engedélyt. Az ivókút kiöntőiből a tervek szerint nyolc gyógyforrás vizét lehetett volna fogyasztani, de takarékossági okokból csapvíz folyik belőle.[2][3] A kút üzemeltetője 2004 júniusától a Fővárosi Vízművek.
Szabadság híd
szerkesztés
A 4-es metró állomása
szerkesztésAz M4-es metróvonal egyik állomása itt található.
Villamosmegálló
szerkesztésA megálló alatt rejtett forrásmedence található.
Érdekességek
szerkesztés
- A Duna-parton található az Aeroexpress Rt. egykori budapesti hidroplán-állomásának emléktáblája.
- A Bartók Béla út és a Kemenes utca sarkán álló ház földszintjén működik a híres Szeged Étterem (egykoron a Gebauer-kávéház).
- 1919. november 16-án a 30 ezer fős Nemzeti Hadsereg élén fehér lovon teátrálisan bevonuló Horthy Miklós ellentengernagyot a téren fogadták Budapest vezetői.:
Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözködött. Ez a város börtönbe vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait, és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani (…) Katonáim, miután betakarították Isten áldását, fegyvert vettek kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt, e hazában. Ezek a kezek nyitva állnak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell.
Ezután főhadiszállását ideiglenesen az akkor még új Gellért Szállóban rendezte be. - 1945 és 1989 között a téren állt az egyik fővárosi szovjet hősi obeliszk. Az Antal Károly tervezte szobor helyének kijelölését és a kivitelezési munkálatokat is a szovjetek végezték, de a költségeket a magyaroknak kellett megfizetniük. Az 1956-os forradalom alatt megrongálták, feliratokkal borították. A rendszerváltozás után lebontották, helye 2002-ig üres volt.
Galéria
szerkesztés-
A Gellért téri villamosmegálló 1940-ben -
A BKV-hajójáratok Gellért téri állomása -
A forrásház -
A Gellért Szálló a pesti oldalról -
.JPG)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kertész Z. István - Emlékdélután a budatétényi és nagytétényi villamosnak (villamosok.hu, 2013.11.30.)
- ↑ Budapest - Városkép - Szent Gellért tér. nemzetiarchivum.hu (Hozzáférés: 2024. március 1.)
- ↑ Gyógyvíz helyett ivóvíz folyik majd a Gellért téren. index.hu (2004. május 5.) (Hozzáférés: 2024. március 1.)
Források
szerkesztés- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
- Dr. Seifert Tibor - A főváros nyugati kapuja (Újbuda önkormányzata, 1998) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-3-4828-4
