Szent Henrik püspök

Szent Henrik (Anglia, 1100 körül – Köyliö, 1156. január 19.) püspök, vértanú, misszionárius, valamint Finnország védőszentje.

Szent Henrik
Henrik püspök sétál a gyilkosán, Taivassalo település templomának festménye, 1450 körül
vértanú, püspök, misszionárius
Születése
1100 körül Anglia
Halála
1156. január 19. Köyliö, Finnország
Tisztelete
Egyháza	Római katolikus egyház
Tisztelik	Római katolikus egyház Lutheranizmus Anglikán Közösség
Sírhely	Turku-i székesegyház (a reformációig); Helsinki-i római katolikus székesegyház (jelenleg)
Kegyhely	Helsinki-i római katolikus székesegyház
Ünnepnapja	január 19.
Jelképei	ferula (püspöki bot), mitra, püspöki gyűrű
Védőszentje ennek	Finnország
[https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bhenriu.html henriu.html Szent Henrik a Catholic Hierarchy-n]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Henrik témájú médiaállományokat.

Életrajza

Szent Henrik 1100 körül született Angliában. Legátusként Albinói Miklós bíboros után (a későbbi IV. Adorján pápa) érkezett Svédországba, ahol Uppsala püspökeként a térség skandináviai megszilárdításán munkálkodott. 1115-ben IX. Erik svéd királlyal elhatározták, hogy keresztes hadjáratot vezetnek a svéd fennhatóság alatti finn területekre.

Henrik Finnország első püspöke lett, rá hárult volna az egyházi szervezet kiépítése is, de egy Lalli nevű földműves, akit korábbi gyilkossága miatt az egyház kiközösített, fejszével megölte a püspököt a Köyliö-tó jegén. A vértanúságot szenvedett püspököt először Nousiainen falu templomába temették el, majd szentté avatása után Szent Henrik maradványait a turkui székesegyházban helyezték el, amelynek védőszentje lett.

A vértanúsága helyéhez közel eső kis szigeten a 14. század elején kápolnát is emeltek tiszteletére és a szigetet máig Kirkkokarinak, azaz templomos zátonynak nevezik és a sziget zarándokhellyé vált. A kápolna a későbbiekben elpusztult, de a megmaradt alapfalaihoz minden évben a június közepére eső vasárnapon ma is elzarándokolnak a finn katolikusok.

Henrik püspök szentté avatásáról nem maradtak fenn írásos adatok. Az első írásos említés VIII. Bonifác pápa levelében maradt fönn, 1296-ból, Henrik oltárra emeléséről, melyről mint megtörtént eseményről számolt be.

Az első katolikus kőtemplomot 1860-ban, a reformáció után Helsinkiben építették, mely ma már püspöki főtemplom és Szent Henrik nevét viseli.

Galéria

• 
  Szent Henrik Robert Wilhelm Ekman festményén
• 
  Szent Henrik püspök
• 
  Lalli megöli a püspököt a Köyliö-tó jegén (C. A. Ekman festménye)
• 
  A püspök ábrázolása egy középkor metszeten
• 
  Szent Henrik szobra
• 
  A püspök levágott ujja 1618-ban a turui egyházmegye jelképévé vált.

Források

• Henrik - Magyar katolikus lexikon