Szent Kereszt felmagasztalása templom (Tata)

A tatai Szent Kereszt felmagasztalása templom, köznapi nevén tatai nagytemplom vagy kéttornyú templom római katolikus plébániatemplom a Komárom-Esztergom vármegyei Tata belvárosában, amely egyházi közigazgatás szempontjából a Győri egyházmegye kötelékébe, ezen belül, a Tatai espereskerületbe tartozik. Az Esztergomi bazilika után Komárom-Esztergom vármegye második legnagyobb temploma. A város nagy jelentőségű, copf és késő barokk stílusú műemléképülete.

Szent Kereszt felmagasztalása templom
Vallás	kereszténység
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Győri Tatai espereskerület
Egyházközség	tatai
Védőszent	a Szent Kereszt felmagasztalása
Pap(ok)	Smudla Tamás
Építési adatok
Építése	1751-1784
Stílus	copf, barokk
Tervezője	Franz Anton Pilgram Fellner Jakab
Elérhetőség
Település	Tata
Koordináták	É 47°38'34.6 K 18°18'52.3
Hely	2890 Tata, II. János Pál pápa tér 15.
Elhelyezkedése
Szent Kereszt felmagasztalása templom Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 35″, k. h. 18° 18′ 52″47.643, 18.314415
A Szent Kereszt felmagasztalása templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Kereszt felmagasztalása templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

A tatai városrész főterén már a középkorban is állt egy plébániatemplom, ám a 18. századra már meglehetősen romos állapotba került, ezért 1751-ben, annak felváltására új plébániatemplomot alapítottak. Ez utóbbit eredetileg Szent Márton tiszteletére kívánták felszentelni, de végül is az időközben tönkrement, gótikus stílusban épült várkápolna Szent Kereszt titulusát örökölte. A kegyúri templom helyéül a főtér felett emelkedő magaslatot, az egykori kőbánya dombját szemelték ki, így a tájból messzire kiemelkedő szakrális építmény jött létre.

A templom terveit a tataiak Franz Anton Pilgram bécsi építésztől rendelték meg, az alapkőletételre 1751. október 24-én került sor. Az építkezés levezénylését azonban, a munkák meglehetős elhúzódása miatt idővel Fellner Jakab helyi lakos építészre bízták rá, aki több helyen át is dolgozta Pilgram terveit. A tornyok 1777-ben készültek el, a toronyóra 1778-ban került a helyére; a teljes befejezést azonban Fellner 1780-ban bekövetkezett halála miatt nem érte meg, így az építkezést korábbi segédje, Grossmann József fejezte be, 1784-ben. Mindezek ellenére a tatai lakosság alapvetően Fellnert tekinti a nagytemplom alkotójának.

A templom előtti teret 1940-ben rendezték, Wälder Gyula tervei alapján, ugyanekkor állították fel a bejárattól nem messze Fellner Jakab Ungvári Lajos által készített, egész alakos szobrát.

Az 1990-es évek végére a templom állaga leromlott. A több lépcsőben megszervezett renoválás keretében először a tető felújítását végezték el. A 2000-es évek elején megtörtént a templom vakolása is, a meglazult toronysisakokat pedig 2009-2010 folyamán vörösréz lemezzel burkolták újra.

2011 óta a templom melletti térrész II. János Pál pápa nevét őrzi.

A templom épülete

A Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom alkonyatkor A templom a felújítás előtt

A kéttornyú, egyhajós épület külső és belső díszítésében egyaránt a késő barokk korszak népszerű ornamense, a levelekből font füzérdísz uralkodik, melyről e korstílus a copf elnevezést nyerte. A főhajó kétboltszakaszos, csehsüveggel fedett; a szentély a főhajónál szűkebb terű. A tornyok csaknem 60 méter magasak, mindkettőt barokk sisakkal zárták le. A templom tornyai magassága okán Komárom-Esztergom vármegye harmadik legmagasabb épülete.

A templom berendezése

A templombelső központjában a copf stílusú főoltár áll, mely vörös márványból készült; oszlopos építményében a Kálvária faragott korpusza (Schweiger Antal alkotása) látható. A liturgikus tér legszebb dísze a márvány szentélyrács és a faragványokkal gazdagon ellátott szószék (Gött Antal alkotása), valamint Hubert Mauer 1799-ben alkotott festménye, mely Péter és Pál apostol búcsúját ábrázolja.

Kétoldalt összesen négy mellékoltárt helyeztek el, ezeket Szeplőtelen Szűz Mária (Maria Immaculata), Szent Anna, Szent Márton és a Szent Család nevére szentelték fel. Copf stílusúak a templom faragott padjai és gyóntatószékei is. A belső tér kialakítása a már említett mesterembereken felül, többek között Mohl Adolf és Mes János György nevéhez fűződik.

A sekrestyében a II. József által megszüntetett majki kamalduli remeteség templomának faragott sekrestyeszekrénye (1767) látható, amely a rokokó bútorművesség remeke.

Harangok

A tornyok közül az északiban egy 560, a déliben pedig egy kb. 3200 kg súlyú harang lakik.

A templom mint temetkezési hely

A templom kriptájában temették Károly Ambrus hercegprímás [akinek holtteste ma Esztergomban nyugszik] és Esterházy Ferenc grófot, valamint végrendelete szerint itt helyezték végső nyughelyére Fellner Jakabot is. Fellneren kívül itt nyugszik még több más, az uradalom szolgálatában működő korabeli mester, illetve művész is.

A templom jelene

A templomban általában naponta egy szentmisét tartanak, 18 órakor. Ez alól kivétel szerda, amikor reggel 7.30-kor van mise, valamint a vasárnap és a jelentősebb egyházi ünnepek, amikor délelőtt 10 órakor tartanak szentmisét.

A templomhoz tartozó Szent Kereszt-plébánia (más néven Tata I. plébánia) fíliái a dunaszentmiklósi plébánia, a baji Assisi Szent Ferenc-plébánia, a szomódi Szent Jakab apostol plébánia és a naszályi Krisztus Király lelkészség.

Források

• A templom a Győri egyházmegye honlapján
• A templom Tata város honlapján Archiválva 2015. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A templom a Magyartemplomok.hu oldalon
• A templom a Miserend.hu oldalon