Szenteleky Kornél

Szenteleky Kornél (eredeti nevén Sztankovits Kornél) (Pécs, 1893. július 27. – Ószivác, 1933. augusztus 20.) szerb származású magyar író, költő, műfordító, szerkesztő. A jugoszláviai magyar irodalom egyik jelentős képviselője volt. Kortársai az irodalmi vezért, a Vajdaság Kazinczyját tisztelték benne, az utókor pedig elsősorban az írót tartja számon.

Szenteleky Kornél
Élete
Születési név	Sztankovits Kornél
Született	1893. július 27. Pécs
Elhunyt	1933. augusztus 20. (40 évesen) Ószivác
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza

Életpályája

A Sztankovits család 1898-ban költözött Zomborba, Szenteleky Kornél itt járt iskolába, itt érettségizett 1911-ben. Orvosi oklevelet 1916-ban szerzett Budapesten. Pályáját Garán kezdte, majd Ószivácon folytatta. Cikkeit, novelláit az Új Idők és A Hét közölte. Kesergő szerelem c. regénye 1918-ban jelent meg.

Az 1920-as évektől a jugoszláviai magyar irodalom szervezőjévé vált. A legfontosabb jugoszláviai irodalmi lapok az ő szerkesztésében jelentek meg (Vajdasági Írás, A Mi Irodalmunk, Kalangya). Sokat tett a szerb költők magyarság körében való népszerűsítéséért és Ő volt az első magyar nyelvű vajdasági novellaantológia (Akácok alatt címen) kiadója 1933-ban. Intézményes magyar könyvkiadást sürgetett Jugoszláviában.

Tüdőbaj okozta korai halálát, Szivácon (Sivac) a Római katolikus temetőben nyugszik.

A magyar nyelvű szerb költői antológia

A húszas években Szenteleky Kornél és Debreczeni József megjelentett magyar nyelven egy szerb költői antológiát, a Bazsalikomot (1928). A szerkesztő-fordítók a modern szerb irodalom gyűjteményét készítették el.

...Célunk és vágyunk: a magyar olvasóval megismertetni a legújabb szerb alanyi költészetet. A versfordítás nehéz munka. De nem is volt törekvésünk a pontosság, s a szolgai hűség. Két elv vezetett a fordításnál: a lényegesnek és az egyéninek átmentése.

A Bazsalikom harminckét szerb költő hetvenhét versét szólaltatta meg a magyar műfordításirodalom akkori szintjén. Az 1910-es évek végén, s az 1920-as évek elején fellépő fiatal nemzedéket is bemutatták, köztük Ivo Andrić, Miloš Crnjanski, Rade Drainac, valamint a vajdasági Dušan Vasiljev és Žarko Vasiljević.

Szenteleky fordított verseket, novellákat, s szinte elsőként ismerte fel Ivo Andrić kivételes írói tehetségét a szerb irodalmon kívül a Vajdasági Írásban 1929-ben.

Irodalmi levelezése

Levelezett az 1920-as években tevékenykedő szerb írókkal, tanácsokat kért tőlük, hogy biztosabban tájékozódhasson a szerb irodalomban, ugyanakkor azokat is információkkal látta el a magyar irodalom fordításával kapcsolatban. Egy szerb nyelvű Ady-kötet megjelenésének tervét melengette. A Mladen Leskováchoz írott leveleit szőtték át leginkább az Ady-kiadás körüli gondjai. E tervét sajnos nem tudta megvalósítani. Az első szerb nyelvű Ady-kötet majd csak az 1950-es években látott napvilágot.

Több esszészerű tanulmányt írt a szerb irodalom jelentősebb alakjairól. Bemutatta Branislav Nušićot, Ivo Vojnićot, Borislav Stankovićot, Danica Markovićot. 1932-ben dolgozta ki, tapasztalatainak mintegy összefoglalásaként „dunai kultúrtervét”, amely az egymás mellett és együtt élő népek kulturális közeledését akarta szorgalmazni.

A Kalangya

Szenteleky Kornél kezdeményezéseit folyóirata, a Kalangya vitte és ápolta tovább, egészen 1944-ig, melynek egyik feladata a magyarok és a délszlávok kulturális közeledésének szorgalmazása volt. Csuka Zoltán fordításában önálló kötetként látott napvilágot Todor Manojlović misztériuma; Debreczeni József átültette Jovan Dučić könyvét.

A Kalangya műfordítói a modern szerb és horvát irodalom iránt érdeklődtek elsősorban, a magas igények érvényesültek. A magyar nyelven megszólaló szerb és horvát líra általános színvonala magas volt (Dudás Kálmán, Somorja Sándor).

Szerb irodalmat bemutató tanulmányok: Kázmér Ernő, Herceg János. Herceg Jánost a szerb irodalomból elsősorban a kapcsolattörténeti szempontból is vizsgálható alkotók érdekelték. Szép megemlékezést írt Margalits Edéről és jelentős tanulmányt azokról a vajdasági szerb ifjúsági mozgalmakról, amelyek az 1930-as években a forradalmi gondolatot képviselték Vajdaságban.

Művei

• Kesergő szerelem. Regény; Táltos, Bp., 1920
• Színek és szenvedések. Emlékezés Pechán Józsefre; előszó Dettre János; Minerva Ny., Subotica, 1923
• Úgy fáj az élet...; Minerva, Subotica, 1925
• Bazsalikom. Modern szerb költők antológiája; vál., ford. Debreczeni József, Szenteleky Kornél; Minerva Ny., Szubotica, 1928
• A fény felgyúl és ellobog. Színpadi játék; Vajdasági Írás, Subotica, 1929
• Isola Bella. Regény; Erdélyi szépmíves Céh, Kolozsvár, 1931 (Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa V. sorozat)
• Krónikák; Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség, Újvidék, 1933
• Ákácok alatt. Délszlávországi magyar írók novellái. 1-2. köt.; összeáll. Szenteleky Kornél; Jugoszláviai Magyar Könyvtár, Szabadka, 1933
• Ugartörés. Tanulmányok; Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség, Újvidék, 194?
• Úgy fáj az élet...; Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség, Újvidék, 1942
• Útitarisznya; Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség, Újvidék, 1942
• Holnap-holnapután. Elbeszélések; vál., utószó Herceg János; Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség, Újvidék, 1942
• Szenteleky Kornél irodalmi levelei 1927–1933; sajtó alá rend., bev. Bisztray Gyula, Csuka Zoltán; Szenteleky Társaság, Zombor–Bp., 1943
• Szenteleky Kornél válogatott írásai, 1-2.; vál. Herceg János; Fórum, Novi Sad, 1963
• Szenteleky Kornél; vál. Tomán László, bev. Bori Imre; Forum, Újvidék, 1976
• Egy fáradt szív szerelmei. Egybegyűjtött írások, 1914–1920; szöveggond. Bori Imre, Pastyik László, vál., utószó Bori Imre, jegyz. Bori Imre, Toldi Éva, bibliográfia Pastyik László; Forum, Újvidék, 1988 (Hagyományaink)
• Nyári délelőtt. Egybegyűjtött novellák, regény. 1923–1933; összegyűjt., utószó, bibliogr. Bori Imre, szöveggond. Toldi Éva; Forum, Újvidék, 1993 (Hagyományaink)
• Szeretnék szántani. Szenteleky Kornél összegyűjtött versei; összegyűjt., jegyz. Bori Imre, szöveggond. Toldi Éva; Forum, Újvidék, 1993; in: Híd, 1993/7-8.
• Szerelem Rómában. Egybegyűjtött versek, lírai prózák, versfordítások, 1922–1933; összegyűjt., utószó, bibliográfia Bori Imre, szöveggond. Toldi Éva; Forum, Újvidék 1995 (Hagyományaink)
• Új életformák felé. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek, 1922–1930; összegyűjt., utószó, bibliográfia Bori Imre, szöveggond. Toldi Éva; Forum, Újvidék, 1999 (Hagyományaink)
• Új lehetőségek – új kötelességek. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek II., 1931-1933. Drámák; összegyűjt., utószó, bibliográfia Bori Imre, szöveggond. Toldi Éva; Forum, Újvidék, 2000 (Hagyományaink)

Emlékezete

1972-ben tiszteletére alapították meg a Szenteleky-díjat irodalmároknak és a Bazsalikom-díjat műfordítóknak. A magyar kisebbségi kultúra segítésére többször is alakítottak Szenteleky Társaságot, 1934-ben Becskereken, 1937-ben Szivácon és 1943-ban Zomborban, ez utóbbi helyen Szenteleky leveleinek kiadása volt a legjelentősebb eredmény.

A Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság alapszabályainak tervezete; Uránia Ny., Újvidék, 1942

Források

• Új magyar irodalmi lexikon. 3. köt. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. Szenteleky Kornél lásd 1954-55. p. ISBN 963-05-6807-1
• Bori Imre: Szenteleky Kornél. Monográfia; Forum, Újvidék, 1994
• Vajda Gábor: A muszáj-Herkules. Tanulmányok Szenteleky Kornélról és műveiről; Szabadegyetem, Szabadka, 1997 (Életjel könyvek)
• Bori Imre: Szenteleky Kornél; MTA, Bp., 2005 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)

Külső hivatkozások

• Életrajza a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• Életrajza a Magyar Scifitörténeti Társaság honlapján
• Szentelekyre emlékezve. Egy művelődéstörténeti rendezvény negyed százada. 1968–1993; összegyűjt., sajtó alá rend. Bordás Győző és Papp Imre; Forum, Újvidék, 2013
• Szentelekyre emlékezve II. : Egy művelődéstörténeti rendezvény évtizedei, 1993–2014; összegyűjt., sajtó alá rend. Bordás Győző;Forum, Újvidék, 2014