Szentgyörgyvölgyi tehénszobor
A szentgyörgyvölgyi tehénszobor egy kb. 10 cm hosszúságú, égetett agyag szobrocska, amely 1995-ben került elő a Zala megyei Szentgyörgyvölgyön. A leletet a Bánffy Eszter régész által vezetett régészcsoport fedezte fel, és a vonaldíszes kerámia kultúrájába sorolta.[1]
![](http://up.wiki.x.io/wikipedia/commons/thumb/4/47/Szentgy%C3%B6rgyv%C3%B6lgy_cow_%281%29.jpg/220px-Szentgy%C3%B6rgyv%C3%B6lgy_cow_%281%29.jpg)
Bánffy Eszter szerint jól datálhatóan i. e. 5500 körül (azaz 7500 évvel ezelőtt) keletkezett. Az agyagszobrokon található karcolások a korban tipikus geometrikus vonaldíszek, amelyek a vonaldíszes kerámia kultúrájára jellemzőek.
Története
szerkesztésKeletkezése
szerkesztésA szobrocskát a készítésekor kitűnő minőségűre égették. Az égetés minőségére jellemzőek a tárgy kisebb, kagylós jellegű törései. A szobrocskába határozott vonalakkal vésték bele a jeleket. Az "íróeszköz" egy forgó korong lehetett, amelyik V alakú árkot csiszolt a kemény agyagba. A vésés biztos vonalú és határozott, ami gyakorlott mesterre, kiterjedt kőkori gyakorlatra utal.[forrás?]
Felfedezése
szerkesztésA szentgyörgyvölgyi tehénszobor egy tervszerű terepbejárás során felismert 7500 éves neolitikus település hiteles felásásakor került elő. A lelet a zalaegerszegi múzeum leltárában van nyilvántartva, de a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán tekinthető meg. A hiteles múzeumi másolat (írástörténeti ismertetővel együtt) a veleméri Sindümúzeum kiállításán látható. A neolitikus falu néhány épületét a közeli Csesztregen rekonstruálták és egy szabadidőparkban mutatják be.
Leírása
szerkesztésA tehénszobor kb. 10 cm hosszúságú, sötétvörösre égetett agyag szobrocska, amelyen karcolások (bevésett jelek?) találhatók. A hasonló neolitikus tehénszobrocskákat a régészek a korabeli vallásos tevékenység kellékének tekintik.
Az egyik lábon lévő sarok jel lekopott (egy pikkelyszerű résszel együtt lepattant).
Varga Géza az írás történetével foglalkozó amatőr kutató a lelet díszítésében is a székely–magyar rovásírás jeleit vélte felfedezni,[2] állítása azonban erősen megkérdőjelezhető.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Silberer Vera: Átmeneti kultúra - Beszélgetés Bánffy Eszterrel. Természet Világa | www.termeszetvilaga.hu. (Hozzáférés: 2017. november 13.)
- ↑ Varga Géza: Bánffy Eszter és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelei. Így írtok ti magyar őstörténetet (Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2010)
Források
szerkesztés- Winn, M. M.: The Signs of the Vinca culture: An Internal Analysis. Their Role, Chronology and Independence from Mesopotamia. Ann Arbor, 1973.
- Winn, M. M.: Pre-writing in Southeastern Europe: The Sign System of the Vinca Culture ca 4,000 BC. Calgary, 1981.
- Varga Géza: Bánffy Eszter és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelei. Így írtok ti magyar őstörténetet (Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2010)
- Interjú a Lenti tévében a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról https://www.youtube.com/watch?v=HYhVbd82fK4&list=PLzmWTz1VayQVwm9lBeghvNIFrbY_4jfyh&index=1&t=101s