Szerb Haladó Párt
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Szerb Haladó Párt (szerbül Српска напредна странка / Srpska Napredna Stranka) politikai párt Szerbiában, amely 2020 táján az ország vezető kormánypártja.
Szerb Haladó Párt | |
Adatok | |
Elnök | Aleksandar Vučić |
Elnökhelyettes | Jorgovanka Tabaković |
Alelnök | Tomislav Nikolić |
Alapítva | 2008 |
Elődpárt | Szerb Radikális Párt |
Székház | Belgrád, Čika Ljubina 8. |
Tagok száma | körülbelül 350.000 (2012.) |
Ideológia | Európapártiság, neoliberalizmus, populizmus |
Politikai elhelyezkedés | Gyűjtőpárt |
Parlamenti jelenlét | Szerb parlament: 94 / 250 Vajdasági tartományi parlament:65 / 120 |
Hivatalos színei | vörös, kék |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Haladó Párt témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA pártot Tomislav Nikolić, a Szerb Radikális Párt (SZRP) addigi alelnöke és de facto vezetője alapította 2008-ban, miután összekülönbözött Vojislav Šešelj pártelnökkel Szerbia és az Európai Unió (EU) stabilizációs és társulási egyezményének ratifikálása kérdésében. 19 kilépő képviselőtársával saját frakciót alakított a szerb parlamentben.
Az új ellenzéki párt párt elvitte az SZRP korábbi szavazóinak nagy részét és 2009 szeptemberében az egyik legnépszerűbb párt az országban. A párt támogatta az európai uniós csatlakozást.
Az SNS 2012-ben megnyerte a parlamenti választásokat, de nem szerzett többséget, így koalícióra lépett a posztkommunista Szerb Szocialista Párttal, a miniszterelnök pedig a szocialista Ivica Dačić lett. Aleksandar Vučić, az SNS elnöke a miniszterelnök-helyettesi pozíciót kapta a kormányban, ám a szakértők egyhangú véleménye szerint Vučić irányította végig a háttérből a kormányt.
A kormány legfőbb programja az EU-csatlakozás, a Koszovóval való kapcsolatok normalizálása, a bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, valamint a gazdasági reformok voltak. A valóságban ebben az időszakban nem voltak gazdasági reformok, és a kormány még a neoliberális rendszert is folytatta, amelyet a Demokrata Párt kormánya hajtott végre 2008-ban. Ez a kormány végül csaknem két évig volt hatalmon. 2014 elején az SNS és az SPS bejelentette, hogy a kormányt és a parlamentet feloszlatják "elégtelen politikai legitimitás" miatt. Január 29-én Nikolić elnök hivatalosan feloszlatta a parlamentet, és a következő parlamenti választásokat március 16-án tartották.
A későbbi években az SNS minden választást abszolút többséggel megnyert olyan koalíciók élén, melynek tagjai az SNS-en kívül néhány szatellitpárt foglalt helyet. 2014 és 2017 között Aleksandar Vučić volt a miniszterelnök, őt azonban 2017-ben elnökké választották, így a kormányfői pozíciót Ana Brnabić kapta meg. Az ellenzék, és számos politikai szakértő vélekedése szerint az SNS leépítette a demokráciát, és egy Oroszországhoz hasonló tekintélyelvű rendszert hozott létre. A 2020-as parlamenti választásokon nem indultak ellenzéki pártok, így az SNS európában (Fehéroroszország után) a második legnagyobb parlamenti többséget szerezte meg
Választási eredmények
szerkesztésA 2012-es Szerbiai parlamenti választáson 24.05 százalékot ért el, ezzel 55 mandátumhoz jutott. Az előre hozott parlamenti választáson a párt a szavazatok 48,35%-át tudta megszerezni , és ezzel 131 mandátumot nyert. A 2016-os előre hozott parlamenti választáson 48.25 százalékot kapott, és ezzel 96 mandátumot szerzett.
Választások | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
---|---|---|---|---|---|
2012-es | 940 659 | 24,05% | 58 | 23,20% | kormánypárt |
2014-es | 1 736 920 | 48,35% | 128 | 51,20% | kormánypárt |
2016-os | 1 823 147 | 48,25% | 93 | 37,20% | kormánypárt |
2020-as | 1 953 998 | 60,65% | 158 | 63,20% | kormánypárt |
2022-es | 1 635 101 | 44,27% | 95 | 37,60% | kormánypárt |