Szerkesztő:Glikol/Hipobromit
| Perjódsav | |||
 |
| ||
| [[file:Ortoperjódsav|200px]] | |||
| Más nevek | Paraperjódsav, jód(VII)-sav, hidrogén-perjodát | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 10450-60-9 | ||
| PubChem | 25289 | ||
| ChemSpider | 23622 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | H5IO6 (Ortoperjódsav) HIO4 (Metaperjódsav) | ||
| Moláris tömeg | 227.941 g/mol (H5IO6) 190.91 g/mol (HIO4) | ||
| Megjelenés | színtelen kristályok | ||
| Sűrűség | 1.4 kg/m3 (Ortoperjódsav) | ||
| Olvadáspont | 128,5 °C | ||
| Oldhatóság | oldódik vízben, és alkoholokban | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | External MSDS | ||
| EU osztályozás | oxidálószer (O), Toxikus (T), korrozív (C) | ||
| NFPA 704 |  0
3
0
OX
| ||
| R mondatok | R23 R24 R25 R34 R41 | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | perklórsav HClO4, perbrómsav HBrO4, Permangánsav HMnO4, tellúrsav Te(OH)6, perxenonsav Xe(OH)6 | ||
| Azonos anion | nátrium-perjodát, kálium-perjodát | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A hipobromit egy ion. Képlete BrO−. Benne a bróm oxidációs száma +1. Analóg a hipoklorittal. A hipoklorithoz hasonlóan használják csíra ölőként és parazitaellenes szerként, az immunrendszerhez hasonlóan. A hipobromitok a hipobrómossav sói.
Előállítása
szerkesztésBróm és vízben oldott hidroxid (például nátrium- vagy kálium hidroxid) reakciójával:[2]
- Br2 + 2OH− → Br− + BrO− + H2O
A fenti reakcióban a bróm diszproporcionálódik.
A másodlagos reakcióban a hipobromit spontán diszproporcionálódik bromiddá (oxidációs száma -1), és bromáttá (oxidációs száma +5) a reakció gyorsan játszódik le 20, és lassan 0 °C-on:
- 3BrO− → 2Br− + BrO3−
A reakció analóg a hipoklorit klorid és kloráttá bomlásához.
A hipobromit sókat ki lehet kristályosítani:
Előfordulása
szerkesztésJelen van a vérben az eozinofil sejtekben, parazitaellenes szerként. Többsejtű paraziták ellen.[3] Egyszerű bromid sók (például nátrium-bromid) használják gyógyfürdőkben fertőtlenítő szerként, amikből oxidálószer például hidrogén-peroxid hatására hipobromit keletkezik. Használják a laboratóriumokban reagensként a Hoffmann-átrendeződésnél. Amikben karboxamidokból primer aminok keletkeznek.[4]
Lásd még
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Aylett, founded by A.F. Holleman ; continued by Egon Wiberg ; translated by Mary Eagleson, William Brewer ; revised by Bernhard J.. Inorganic chemistry, 1st English ed., [edited] by Nils Wiberg., San Diego, Calif. : Berlin: Academic Press, W. de Gruyter., 453. o. (2001). ISBN 0123526515
- ↑ The Halogens, Chemistry. Facts, Patterns and Principles. Addison-Wesley (1972). ISBN 0-201-03779-3
- ↑ Mayeno, A N; Curran, A J & Roberts, R L et al. (5 April 1989), "Eosinophils preferentially use bromide to generate halogenating agents", Journal of Biological Chemistry 264 (10): 5660–5668, <http://www.jbc.org/cgi/content/abstract/264/10/5660>
- ↑ Siegfried Hauptmann: Organische Chemie, Verlag Harry Deutsch, Thun (1985) S. 423, ISBN 3-87144-902-4.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Hypobromite című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hypobromite című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.