Wikipédia

Szerkesztő:Lalo5555/homokozó

< Szerkesztő:Lalo5555
Abafi Lajos
Sablon • Wikidata • Segítség


Abafi Lajos (közismert írói álnevén. Polgári neve: Aigner Lajos; (Nagyjécsa, 1840. február 11. – Budapest, 1909. június 19.) magyar irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész, a magyarországi szabadkőművesség történetírója.

Életpályája

szerkesztés

1850–1853 között a Stieber-féle kereskedelmi iskola tanulója volt Temesváron. 1854-1868 között könyvkereskedő-segéd Temesváron, Pozsonyban, Pesten és több német városban. 1868-1896 között Pesten önálló üzlete volt. 1859-től számos történeti, irodalomtörténeti és könyvészeti munkát írt. A Kisfaludy Társasághoz külföldről benyújtott pályamunkája, amely a ballada elméletéről szólt, dicséretben részesült. 1869-ben a Kisfaludy Társaság pályázatán díjat nyert Az elégiáról[1] című művével. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja.

1878-ban egyik alapítója volt a Magyar Könyvkereskedők Országos Egyesületének, amelynek alelnöke, elnöke és hivatalos lapjának szerkesztője lett. Szerkesztette a Magyar Könyvészet-et (1869–1870), a Magyar Könyvesházat (1875–1890), kiadta a Nemzeti Könyvtár (1878–1890) című könyvsorozatot. A Figyelő (1876–1890), a Corvina (1878–1894), a Rovartani Lapok (1895–1899) szerkesztője, 1884-ben megindította a Hazánk című történelmi folyóiratot. Széles körű tevékenységére és munkabírására jellemző, hogy saját művein kívül kb. 3500 ívnyi kéziratot szerkesztett. Munkásságával hozzájárult az irodalmi és művelődési élet lényeges anyagának megőrzéséhez. Egész vagyonát az irodalomra áldozta. 1890-től főként entomológiai tevékenységet folytatott. 1896-ban feladta üzletét, 1901-ben a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi osztályán vállalt laboránsi[2] állást.

A lepkészet története Magyarországon[3] című munkája az egyetlen, az addig ismert magyar vonatkozású lepkészeti tevékenységeket összefoglaló mű.[4] 1905-től egyre inkább betegeskedett, ismétlődő agyvérzés miatt elveszítette beszélő-, majd látóképességét; 1909-ben meghalt. A halotti anyakönyvbe állami tisztviselőként jegyezték be.[5]

Szabadkőműves pályafutása

szerkesztés

Abafi (családi nevén Aigner) Lajost 1870-ben vették fel a Corvin Mátyás páholyba[6], s még ugyanabban az évben legény, majd mester fokra emelték. Páholyában a könyvtárnok, titkár majd a főmesteri posztot is betöltötte, 1896-ban a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy szövetségtanácsának tagja lett[7]. 1900-ban fedezett (kilépett) a páholyból[6].

Legnagyobb teljesítménye a magyarországi szabadkőművesség történetének feldolgozása volt, amelyet a Festetics család dégi kastélyában őrzött dokumentumok alapján végzett el és írt meg németül[8] és magyarul[9], s amely mű ma alapvető forrásmunka ezen a területen.


Aigner Lajos valószínűleg leszármazottja volt annak az Aigner Ferenc Ádám kapitánynak, aki a XVIII. századi szabadkőműves források megmentése érdekében összegyűjtötte azokat. A dégi anyagot tőle vásárolta meg Festetics Antal gróf.

Aigner Lajost Türr István főmester vette fel a „Corvin Mátyás az igazságoshoz” nevű páholyba 1870-ben[10]. 1871–1872 között a páholy könyvtárosa volt. 1877-ben a Hajnal társszerkesztője lett, majd 1880-tól egyedül szerkesztette a lapot. Sok történeti tárgyú cikk jelent meg tollából, és sokat tett a Magyarországi Jánosrendi Nagypáholy és a Magyarországi Nagyoriens egyesüléséért. Az egyesülés után még két esztendeig Gelléri Mórral együtt szerkesztették a lapot. A páholy vezetésében szinte minden pozíciót betöltött, 1883–1885 között főmester volt, s hosszú ideig részt vett a szövetségtanács munkájában is. Rendszeresen tartott előadásai igen magas színvonalúak voltak. Érdemes megemlíteni ezek közül a Budapest múlt századi páholyairól, A magyar testőrök és a szabadkőművességről, A rózsakeresztesekről, A bécsi jakobinusokról, Kármán József, Pálóczi Horváth Ádám és Nagyváthy János szabadkőművesi jelképeiről szóló előadásokat, valamint emlékbeszédeit Mátyás királyról, Klapka Györgyről és Paulay Edéről.[11]

A skót rítus magasfokai közül a 18. fokot 1879-ben, a 30. fokot 1882-en érte el. [12]

Már 1881-ben elhatározta, hogy levéltári, múzeumi iratokban és Kazinczy Ferenc munkáiban fellelhető adatok alapján megírja a hazai szabadkőművesség történetét. 1882-ben váratlanul hozzáférhetővé vált számára a Festetics Pál dégi kastélyának levéltárában őrzött kb. 10.000 ívnyi anyag. A fontosabb iratokat lemásolta és kivonatolta, így azok szerencsésen fennmaradtak az utókor számára is. (Az eredeti anyagok a második világháború végén eltűntek, valószínűleg megsemmisültek.) Sok éves kutatómunkájának részeredményei megjelentek a Hajnal, Kelet, Világosság, Hazánk, Zirkel és a Bauhütte című lapok hasábjain. Főműve először német nyelven jelent meg "Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn" címmel öt kötetben 1890–1900 között. A magyar vonatkozásokkal kapcsolatos anyagokat egykötetes kiadásban 1900-ban jelentette meg "A szabadkőművesség története Magyarországon" címen, s mindmáig alapvető forrásmunkának számit.[13]

Ez a 12 éves megfeszített munka elvonta a saját megélhetését addig biztosító könyvkiadói, könyvkereskedői tevékenységétől, tönkrement[14]. Emiatt 1899-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége napidíjasaként volt kénytelen állást vállalni, azonban mint állami alkalmazottnak ki kellett lépnie páholyából (1900. október 10.[15]), és az erről szóló igazolást (fedezés) be kellett mutatnia[16].


Szabadkőműves pályafutása
Események

Felvétel ideje 1870. december 1.
Felvétel páholya Corvin Mátyás páholy
Legényavatás ideje 1871. február 23.
Legényavatás páholya Corvin Mátyás páholy
Mesteravatás ideje 1871. november 17.
Mesteravatás páholya Corvin Mátyás páholy
Fedezése 1900. október 10.



Skót rítusú pályafutása
Események

18. fok ideje 1879. május 11.
18. fok műhelye Corvin káptalan
30. fok ideje 1882. szeptember 1.
30. fok műhelye I-ső 30-as Tanács


Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Abafi 1869
  2. ↑ MÉL 1967 ; Más források szerint múzeumi segédőr volt: Bálint 2011
  3. ↑ Abafi 1898
  4. ↑ 20. századi folytatását ugyanezzel a címmel Szabóky Csaba írta meg (Budapest, 2007)
  5. ↑ Varga 1980
  6. ↑ a b Palatinus 1939
  7. ↑ Berényi 2005
  8. ↑ Abafi 1899
  9. ↑ Abafi 1900
  10. ↑ Berényi 20005: Berényi adatai Abafi legény- és mesteravatására vonatkozóan ellentmondásosak, egyedül a felvételének időpontja azonos más forrással, a magasfokúak névjegyzékével (MFM).
  11. ↑ Schőn 2000
  12. ↑ MFM
  13. ↑ Schőn 2000
  14. ↑ Varga, 1981: Nem csupán szabadidejét vette igénybe, hanem "sokkal többet, mint amennyit boldogulásom megengedett volna"
  15. ↑ Palatinus II. 1939
  16. ↑ Varga, 1981: Elbocsáttatását kérő levelében ezt írta: „Szívemnek egyik részét Önöknél hagyom”

Főbb művei

szerkesztés

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

szerkesztés
  • Fessler Ignácz Aurél . Századok, XII. évf. 1878. 7. sz. 618-645. o.
  • Kazinczy Ferencz mint szabadkőmíves. Weiszmann. [1878].
  • A magyar testőrök és a szabadkőművesség. Koszorú, 1881. II. .444 - 463.
  • Titkos társulatok Temesvárott a mult században: Első közlemény. Történelmi tár: 1. sorozat, VII. évf. 1884. 3. sz. 513–524. o. Online hozzáférés
  • Titkos társulatok Temesvárott a mult században: Második és befejező közlemény. Történelmi tár: 1. sorozat, VII. évf. 1884. 4. sz. 730–739. o. Online hozzáférés
  • Geschichte der Freimaurerei in Österreich-Ungarn. I-V.. Budapest: Ludwig Aigner (I-IV), Bagó (V). 1890-1899. Online hozzáférés reprintek: Wentworth Press, United States, 2018.; Adamant Media Corporation. 2001. (print on demand); Pranava Books (Delhi, India). 2020. (print on demand)
  • A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Schmidl H. Könyvnyomdája. 1900. reprintek: Budapest: Akadémiai. 1993.; Tarandus Kiadó, 2012. (papír és digitális: epub, mobi); Fraternitas Mercurii Hermetis, 2019.
  • A Corvin Mátyás Az Igazságoshoz címzett Budapesti Szabadkőműves-páholy Huszonötéves története. 1869-1894. Budapest 1894.
  • A szabadkőművesség és az uralkodóház. Budapest: Aigner Lajos. 1896. Online hozzáférés reprint. [Miskolc]: Hermit. [2011].
  • A Rózsa-rend, [Onga] : Fraternitas Mercurii Hermetis K., [2020].
  • Kazinczy Ferencz mint szabadkőműves : emlékbeszéd., Budapest : Weiszmann Ny., [1874 után]
  • Francz Kazinczy als Freimaurer, Denkrede, Budapest : [Weiszmann Ny.], [1879].
  • A szabadkőművesség feladatairól / a "Corvin Mátyás" 10 évi emlékünnepén, Budapest : Weiszmann Ny., [s.a.]
  • Szabadkőműves nyomok a régi magyar irodalomban, [Budapest] : Hungária Páholy, [s.a.]
  • A szabadkőművesség lényege, alapelvei, történeti fejlődése, szervezete és feladatai, különös tekintettel hazai viszonyainkra. Budapest, 1888.
  • „Az Erényes Világpolgárok" páholya Miskolczon, In: Világosság, 1884. III. évf. (1884. november 20.), 10-11. szám, pp. 89-100.
  • Kazinczy Ferencz szabadkőművesi följegyzései. In: Világosság. Szabadkőművesi érdekeket képviselő lap. Kézirat szabadkőművesek számára. 1 (1882. október 1.), 13. sz., pp. 94-98.
  • Egy bűnper II József korában, Történelmi Tár, 1882. 5. évf. 3. sz., 507-524.

Fordításai

szerkesztés
  • Vetter Antal emlékiratai (Országos Széchényi Könyvtár kézirattára. Quart. Hung 3030) (A német eredetiből fordította Abafi-Aigner Lajos)

További információk

szerkesztés

Források

szerkesztés
  • ↑ RL 1909: A. Aigner Lajos †. Rovartani Lapok, XVI. évf. 5–6. sz. (1909) 65. o.
  • ↑ RL 1910: Csiki Ernő: A. Aigner Lajos, 1840-1909. Rovartani Lapok, XVII. évf. 3–4. sz. (1910) 33–37. o.
  • ↑ TTÉ 1940: Abafi Lajos. In Természettudományi Társaság Évkönyve. 1940.  
  • ↑ Varga 1980: Abafi Lajos. In Varga Sándor: A Magyar Könyvkereskedők Egyletének alapítása. Budapest: Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete. 1980. ISBN 963 7002 14 6  
  • ↑ Szinnyei 1891: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  • ↑ MÉL 1967: Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 1–2. o.  
  • ↑ MNéprLex 1977: Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. ISBN 963-05-1286-6  
  • ↑ KKMI: Gerencsér Ferenc szerk: Ki kicsoda a magyar irodalomban?: 1000-től 2000-ig. [Budapest]: Tárogató. [2000]. ISBN 963-8607-10-6  
  • ↑ Bálint 2011: Bálint Zsolt: Abafi-Aigner Lajos. In Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest: Tarsoly. 2002.  
  • ↑ Schöpflin 1909: Schöpflin Aladár: Abafi Lajos. Nyugat, 14. sz. (1909)
  • ↑ Berényi 2005: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005. 131. o.  
  • ↑ Palatinus 1939: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939. 5. o.  


  • MFM: A MAGYARORSZAGl 33.-AS NAGYTANÁCS VÉD. AL. DOLG. MAGAS-FOKÚ MŰHELYEK NÉVJEGYZÉKE.
  • Schőn 2000: Schőn István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai, Magyar Könyvszemle, 116. évf. 2000., 2. szám, http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html
  • Bálint 2011: Bálint Zsolt: Abafi-Aigner Lajos. In Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest: Tarsoly. 2002. Online hozzáférés
  • Schöpflin 1909: Schöpflin Aladár: Abafi Lajos. Nyugat, 1909. 14. sz. Online hozzáférés
  • Berényi 20005: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005. 131. o.  
  • Palatinus II. 1939: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939. 5. o.  
  • Kozák Péter: Abafi Lajos, pályakép, http://nevpont.hu/view/23
  • Varga 1981: Varga Sándor: Híres könyvkereskedők (1.) AIGNER LAJOS 1840-1909, Népszabadság, 1981. július (39. évfolyam, 168. szám) 1981-07-19 / 16. oldal
  • Wikipédia szócikk: Abafi Lajos, http://hu.wiki.x.io/wiki/Abafi_Lajos

[[Kategória:1840-ben született személyek]] [[Kategória:1909-ben elhunyt személyek]] [[Kategória:Magyar biológusok]] [[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]] [[Kategória:Magyar bibliográfusok]] [[Kategória:Magyar nyomdászok]] [[Kategória:Magyar entomológusok]] [[Kategória:Magyarországi szabadkőművesek]] [[Kategória:Magyarországi németek]]

A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Szerkesztő:Lalo5555/homokozó&oldid=26834843”