Szerkesztő:Pasztilla/Archív 2009 01

Bot

Mindent ért, amit a pagegenerators.py ért, az általad felsoroltakat is. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2008. december 28., 15:57 (CET)

SZK IW

Szia, Pasztilla? Jól emlékszem, hogy Pasztillabot volt az, aki a {{SZK IW}} sablont bepakolgatta a szócikkekbe? Ha igen, lehetne kérni (valamikor, egyszer majd, nem kerget a tatár) egy új futtatást? Köszönettel – Hkoala 2008. december 30., 13:16 (CET)

Már megy is, szólok, ha befejezte. Pasztilla 2008. december 30., 13:31 (CET)

Úgy nézem, lesz munka elég, épphogy elkezdte. Pasztilla 2008. december 30., 13:50 (CET)

Kiakadt a bot H után vagy tényleg nincs több? – Hkoala 2009. január 2., 10:37 (CET)

Jaj nem, elfelejtettem folytatni. Ha hazamegyek ráállítom megint az ügyre. Pasztilla 2009. január 2., 10:39 (CET)

Szia, Pasztilla! Mielőtt megint futtatnád a programot, kérlek, javítsd ki benne, hogy a [[:Kép: kezdetű kifejezéseket ne jelölje meg. Köszönettel – Hkoala 2009. január 3., 16:58 (CET)

Szia! Az szándékos. Még akkor adtam hozzá a progihoz, amikor láttam, hogy egyesek úgy helyeznek el belső hivatkozásokat a folyószövegben, hogy az valójában a róla készült képre mutat, azaz ez is szubsztandard. Vagy másról van szó? Pasztilla 2009. január 3., 21:37 (CET)

1865-ben [[:Kép:Placsintár Puci|Placsintár Puci]] megitta a magáét...

Például a Bory Jenő cikkben határozottan van értelme. De valószínűleg nem lehet szabállyal eldönteni, hogy mikor hasznos és mikor nem. – Hkoala 2009. január 3., 21:59 (CET)

Megnéztem a szócikket, és kettőt gondolunk, szerintem ennek az ég adta világon semmi értelme nincs, bár az SZK IW problémához valóban nincs köze, csak itt bukott ki ez is. Egyrészt nem is egyértelműen érthető, mit akar jelenteni a „Részletképek: 1, 2, 3, 4” kiegészítés, ilyet még az üköreganyám sem látott, hogy képekre lábjegyzetszerű számsorozattal hivatkozna valaki. Másrészt ha ezek a további képek annyira fontosak, hogy a szócikkben a helyük, arra galériát szoktunk létrehozni, a belső link meg odavihet a galériához, ha nagyon muszáj („Részletképek: 1, 2, 3, 4” helyett lehet például „További képek [[#Galéria|láthatóak itt]]”). Ez a jelenlegi megoldás sem a szerkesztők, de főleg az olvasók szempontjából nem barátságos, minek nyitogassanak meg négy ablakot egymás után azokért a képekért? Pasztilla 2009. január 3., 22:09 (CET)

Már üköreganyád is a wikipédiát szerkesztette? Ez ám a nemesi kutyabőr! Én arra gondoltam, hogy a részletképek valószínűleg nem olyan nagyon-nagyon fontosak, azért vannak így elhelyezve, és nem galériában. Az sem jó, ha a galéria agyonnyomja a szöveget. – Hkoala 2009. január 3., 22:20 (CET)

Az általam is támogatott peyerki paradigma élharcosai erre azt kiáltanák: Ha nem annyira fontos, minek oda?! Most komolyan nem találkoztál még itt a Wikipédián Szedlacsekné|üköreganyám nevével? Pasztilla 2009. január 4., 18:23 (CET)

BÚÉK

Boldog és sikeres Új Évet kívánok, kedves Attila! Csigabi^{itt a házam} 2008. december 31., 17:25 (CET)

Noldog ujevet Mester a messszi Becsbol!b Ketto perccel ejfel utan a budalaki vizmuvrt jategorizalni, ezt nevezem akkora barnsztart adok hogy na :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. január 1., 00:41 (CET)

Neked is! Egyébként most zavarjam fel a gyerekeket részeg kiabálással?! Te, figyelj rám, Bécs elég messze van ahhoz, hogy ne legyenek ékezetes betűk a billentyűzeteiken, de ahhoz már a bécsi serital is kell, hogy b meg k betűk se legyenek ottan. Pasztilla 2009. január 1., 00:53 (CET)

Új év - új kihívások?

Dolgozgatunk, dolgozgatunk? :)

Figyelmeztetlek, hogy engem meg a gyerekek nem zavarnak már (itthoni) részeg ordibálással, úgyhogy nem lehet ám csak úgy észrevétlenül komplett zárójel-hadosztályokkal előnyomulni a rendfronton. No pasztillant! No passarant!! Vagy melyik is má ...

Egyszóval: BUÉK beléd! :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 1., 02:01 (CET)

És rád és házad népére is (ha már felkeltek). Egyébként ez csak technikai jellegű maszatolás a sok zárójellel, az igazi rendőrprefektus te vagy. Pasztilla 2009. január 1., 13:29 (CET)

durva elírás vagy tévedés?

Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya római katolikus plébániatemplom

A fentivel kapcsolatban fenntartom magamnak (és másoknak is) a tévedés jogát.

Az a problémád, hogy a szócikk címe nem "Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya római katolikus plébániatemplom"? Ha ez a név lett volna a szócikk címe, akkor azért szólt volna valaki, hogy túl hosszú (ugyanis ez a teljes neve). Úgy gondoltam, az "rk" vallási témákban elfogadott és megengedett rövidítés, de úgy látszik, tévedtem.

Vagy az a gondod, hogy "apszis" helyett "hátulsó nézet"-et írtam? Ha már apszis-t írtál oda, tehettél volna rá linket, hogy aki nem tudja, miről van szó, az el tudja olvasni a róla szóló szócikket. Így csak a műveltséged fitogtatására volt jó a szó kicserélése, az olvasók számára nem járt előnnyel (figyelsz arra egyáltalán?).

A villanykörtével kapcsolatban igenis durva elírás "energiatakarékos"-nak nevezni egy "E" energiaosztályú lámpát (ami meglátásom szerint energiaszempontból a legrosszabb besorolású). Lehet persze "tárgyi tévedés"-nek is hívni az ilyen eseteket, ha az jobban tetszik. Írd meg, mit javasolsz, mit használjak a szerk. összefoglalókban az ilyen esetekben (eddig ezeket használtam többnyire, remélem ezekkel nincs problémád: link, korr, elírás jav., formázás, átfogalmazás, helyesírás jav., kieg.). Ilyen durva tárgyi tévedéssel, mint itt, eddig nem találkoztam, úgyhogy erre nincs kialakult szavam. Várom az építő irányú javaslataidat a vitalapomra (a sablonvita oldala nem egymás kioktatására való). misibacsi*^üzenet 2009. január 1., 12:01 (CET)

Ami a képaláírást illeti, a hiba valószínűleg az én készülékemben van, és túlérzékenykedtem, ezért elnézést kérek. Fél éve csinálom a képaláírásokat, mert eluntam a korábbi képaláírások nyelvezetét és színvonalát, nagy gonddal és utánajárással szoktam csinálni, sajnos a hónapok utolsó képei vége felé gyakran elfogy a türelmem. Vélhetően innen nézve éreztem elhamarkodott reflexiónak a szerkesztési összefoglalódat.

Ami a többit illeti, a tőled megszokott hablaty, a felét nem is értem. A templomos szócikkedet és a feltöltést követő változtatásokat csak a nagy gonddal készítés ellenpólusaként linkeltem be, reflexióként arra, hogy nincs mire szerénytelennek lenned. A szöveg kompletten szerkesztetlen volt, kalapos ő-kkel, helyesírási hibákkal, félig jelen, félig múlt időben, tévedésekkel vegyest. Nem tudom, mire utalsz a templomos szócikk címével, mellesleg ha már megkérdezed, a felekezet (római katolikus) nem szokott a templomszócikkek címében szerepelni, egyáltalán nem érzem problematikusnak, hogy átnevezték. Azt se tudom, mit fitogtattam és hol, mindenesetre egy templomnak tényleg nincs hátulsó nézete, bár ebben az esetben nem vagyok meggyőződve róla, hogy az apszis jó javítás volt-e, lehet, hogy a hátsó vagy szentély felőli homlokzat szerencsésebb volna.

Azt, hogy ilyen durva tévedéssel, mint az energiatakarékos szó beszúrása, nem találkoztál, meglepetéssel hallom, egy járőr szájából/tollából ez elég bátor kijelentés, megtisztelő, hogy én vihetem el ezt a trófeát. Pasztilla 2009. január 1., 13:28 (CET)

magyar szórend

Nyugodtan vond vissza ezeket a szerkesztéseimet, ha nem értesz velük egyet. Ha ez a szokás, hát legyen ez a szokás, bár szerintem magyartalan. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 1., 13:45 (CET)

Wikification

Én szívesen elbíbelődnék kortárs vadbiológusok domesztikálásával, de tartok tőle, hogy egyesek ezt a tevékenységet (is) wikifikázásnak fordítanák. Mi legyen hát? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 2., 19:38 (CET)

pedig neked kéne, pedig neked kéne... :) Pasztilla 2009. január 4., 18:21 (CET)

Irány az elv! :)

A bevezetés aztán megköti a józan eggyességet:

"A Károli Biblia vagy Károli-féle Biblia ismertebb nevén a Vizsolyi Biblia volt az első teljesen magyar nyelvre lefordított Biblia."

Sub suba. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 5., 18:08 (CET)

Na, ez is egy szép példa. „Akkor is!” Dönts: döntesz vagy sem?! Pasztilla 2009. január 5., 21:34 (CET)

Bot vinnik?

Mos má inkább hozzík kend ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 6., 20:12 (CET)

Mostan nekem ne enigmázz, vérnyomásom az égben, agyam megkötözve. :-) Pasztilla 2009. január 6., 22:15 (CET)

Hmmm... hamarosan mindjárt ki kell osztanom két általam és Timish által készített kedves figyelmeztetést? Cassandro ^Ħelyőrség 2009. január 6., 22:17 (CET)

Nullextrát ne bántsad cumival, csak rajta kezdtem elverni a port Zimmy miatt. De mostanára már rendeltetési helyére, Zimmy úrra ömlött a szósz. Pasztilla 2009. január 6., 22:58 (CET)

Ki mondta, hogy Nullextráé lesz a másik cumi? Cassandro ^Ħelyőrség 2009. január 6., 23:12 (CET)

Na akkor abbahagyom a csücsörítést ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 6., 23:21 (CET)

MIVAAAN? (Egyszer tuti, hogy csak azért találkozom veled, hogy a harmadik sör után megöljelek.) Pasztilla 2009. január 6., 23:23 (CET)

Rájöttem. Aszittem, valahogy Botvinniknek van köze a csücsörítéshez, elemeztem, morfémákra bontottam, nem jött ki semmi. Aztán rájöttem, hogy a te lányaid csücsöríthettek hajdanán a cumiért. Az enyéim nagyra tátják a szájukat érte (ugyanez a puszi jele is), ennyit mentségemül. Pasztilla 2009. január 6., 23:29 (CET)

Hát érted?!? Három órája meregeti itt az ember az állkapcáját, gyüngyöríti ajkit, má majd szájzárat kap, erre jön ez a (bíííííííííp) admin és odalöki, hogy Világtengely et. a kedvezményezett.

Mer admin. Mer smucig. Mer nincs is cumija. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 6., 23:35 (CET)

(Jajj, de régen voltak azok a kakaóosztások, Pasztilla, de régen ... :(( – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 6., 23:43 (CET))

Ilyeneket nekem ne is mondjál, a gigám szorul belé, ha arra gondolok, hogy messzire vetődhetek ettől a jelentől is... Pasztilla 2009. január 7., 12:48 (CET)

Egy csak a kérdés: csücsöríteni érdemesebb, vagy csöcsöríteni... Nem tudhatom... :) – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. január 10., 15:51 (CET)

Nem akarok itt részletes tanácsadásba fogni, de lehet egyszerre is (próba - szerencse módszert azért javallanék ... ), csak az már egy másik életszakasz. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 10., 16:04 (CET)

Délszláv településnevek

Üdv! A tegnapi agyértágító billentyűmasszírozások után lenne egy kicsivel másabb probléma. A hadművelet szócikkben összegyógyítottam pár dolgot. Konkrét kérdés, hogy a bosnyák-horvát helységneveket hogy kéne majd leírni itt? Egyelőre az en.wikiből származnak. --Gyantusz ^vita 2009. január 7., 04:45 (CET)

Pölö. a „Medak Pocket” hadművelet jól van-é leírva. 90 %, hogy nem fogsz magyar cikket találni ezekről (persze vannak délszlávos szócikkeink). Én legalább is még nem olvastam „autentikus” cikkeket a konfliktusról. De lehet én vagyok a bamba. --Gyantusz ^vita 2009. január 7., 04:54 (CET)

És mivel albánbarát embör hírében állsz, ezért bátorkodtam ide írni. --Gyantusz ^vita 2009. január 7., 04:54 (CET)

Tyűha. Nézegetem, nézegetem. A helységnevekkel sok probléma nem lehet, latinicában illene, és egyelőre abban sem látok semmi kivetnivalót, hogy a horv.-bosny. által inditott műveleteket eredeti alakjukban vetted fel, sőt, szerintem ez így helyes (Medački džep hadművelet). Azért a 90-es évek balkáni történéseiről vannak szépen könyvek, majd ha hazaértem, megnézem, vannak-e terminusok. Pasztilla 2009. január 7., 12:17 (CET)

Előzetes bocsánatkérésekkel alábbi és feletti tekintetében egy régi sirámomat fűzném ide: mit szólnátok szigorúan csak akik errejárnak (és főleg P. et.) ahhoz a régi dilimhez, hogy én csinálnék redirt a nem latinbetűs nevek amolyanos ábécés alakjáról is. Todomén, hogy viszonylag ritkán fordulnak elő a keresésben, de amikor igen, akkor óriási segítség tudnak lenni. Magamrul tudom, hogy ha neadjisten egészvéletlenül vissza kéne nyomozni egy Dotschev bolgár vezetéknevét, mennyire frusztratív tud lenni, hogy sehol a cirill, és még csak keresni se tudok rája, mert nincs ötletem, hogyan van. Vagy megfordítva: ha csak a cirill van a kezemben, és eléggé el nem ítélhető módon sehol egy átíró, akkor az nem vezet a nyomba. Ez mind hülyeség volna? Azt is elviselem, csak mondjátok. ;) A kiterjedés körét nevekre, intézményevekre, esetleg jellegzetes fogalmakra gondoltam (pl. hogy a glasznoszty mondjuk meglegyen cirillül is. Ez az utóbbi azért is volna talán jó, mert akkor esetleg a "tüntessük fel mindenféle alakban" fegyelme is megszilárdulhatik. Böff. Bennó^fogadó 2009. január 7., 13:32 (CET)

Baj lehet az önképeddel, Bennó ... Ezt itt smallba teszed, ... nem folytatom :)

Óriási segítség lenne a nemlatinbetűs (bővebb körben: nem magyarra átírt) alakok tárolása valahol a magyar nyelvű Wikipédiában, mert nagyban megkönnyítené mind a guglihasználatot, mind az ún. testvérprojektekben való kotorászást. A legnagyobb bökkenőnek első blikkre azt látom, hogy legalább akkora szükségünk lenne megíratlan szócikktárgyak neveire, mint a már abszolváltakéra. Talán a "lista" intézményének revitalizálásában kellene gondolkodnunk. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 7., 13:42 (CET)

Szóba jöhetne még a felhasználói allap, úgyismint a szamizdat wikikörnyezetben kifejlődő típusa. (Ld még: refúgium.) Ahová Aczél et. tiltó keze és a képromboló puritán egyszerűség sem ér el ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 7., 14:01 (CET)

Tovább nem szövöm, mert az már a reklámtilalom alá esne: – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 7., 14:05 (CET) :))

Noshát, Pasztillának köszönöm előre is a terminuszok gyűjtését! Másrészt Bennóéknak: nem lenne ez „egy cseppet” irgalmatlan munka? És megtérül egyáltalán? Mennyi vitát generálna a „helyes alak” "megléte"? Lásd pl. a kjokusin és Koszovó esetét. Mármint az előnyök nyílvánvalóak, de az energiaigény is? --Gyantusz ^vita 2009. január 8., 01:34 (CET)

(dohog)

Lefogadom, hogy Bennó tizenkét ujjal gépel, és ehhez képest pláne egy lusta disznó: jópofizni három flekken, alapvetések fél dodonai sorban ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 7., 12:35 (CET)

Nullextra +1 (Bennó egy bennó), de különben ez most nem is, hanem ez azért van, mert én túl gyorsan értetlenkedem, nem várom meg, amíg leessék a tantusz, és azért nem is kell énnekem vitatkozni sehol. Pasztilla 2009. január 7., 12:56 (CET)

Landskap

Svédországban hasonló a helyzet. Ott a län az élő területi önkormányzati egység (mint a norvég fylke), és van egy hagyományos egység, a landskap, ami a lelkekben, az identitásban erősen él, de semmilyen közigazgatási funkciója nincs. (Van viszont mindegyiknek saját címere, állata, virágja, rovarja, gombája sőt almafajtája is )

Svédországban a län megyének, a landskap (történelmi) tartománynak fordítódik hagyományosan. Szerintem Norvégia esetében is ez a jó megoldás. Már csak azért is, mert a landskap gondolom tényleg teljesen azonos a svéddel, nemcsak nyelvileg, hanem még a közös állam idejéből származik.

Szerintem.

– Peyerk ^vita 2009. január 7., 16:24 (CET)

Bocs, most néztem meg alaposabban. Ha jól értem, ezek a norvég landskapok elég aprók és némi esetlegesség is van bennük, tehát nem alkotnak egyszeres és teljes lefedésű területi rendszert, illetve a határaik sem milliméterre megszabottak. (Svédországban kb. ugyanannyi landskap van mint län, csak többé-kevésbé eltérnek a határaik. Kicsit olyan, mintha Magyarországon a történelmi vármegyékhez fűződnének mély érzelmeink a mai megyék helyett vagy ellenében.)

Ha ez így van, akkor a norvégok mégsem azonosak a svéd landskappal. Ebben az esetben az általad felvetett megoldásokból kell kiválasztani a legszimpatikusabbat. Nekem mondjuk a történelmi vidék jön be. Ha nincs szakirodalmi forrás, akkor a listádból bármelyik jó szerintem.

– Peyerk ^vita 2009. január 7., 16:35 (CET)

Albánia vasúti közlekedése

Szia! Láttam kijavítottad a hibáimat és egy kicsit bővítetted is a szócikket. De egy kicsit félreértettél, ez a szócikk Albánia vasúti közlekedéséről szeretne szólni, nem az Albán államvasutakról. Azonban a jövővel kapcsolatban még én is bizonytalan vagyok, mert van pl Magyarország vasúti közlekedése és MÁVszócikk is, de Albániában csak egy vasúttársaság van, itt a két fogalom lehet egy szócikkbe is mehet...

A problémát majd felvetem a vasútműhelyben is.

– B.Zsolt ^vita 2009. január 9., 17:36 (CET)

Értem. Bizonyára tudat alatt képeztem le az államvasutak monopolhelyzetét, megyek visszajavítani. Pasztilla 2009. január 9., 17:38 (CET)

Trend

Kapálózhatsz: a mainstream és a kompromisszum gyúelegye majd elintézi, hogy Dzsí Dablijú Gőténél kössünk ki ...

Amúgy a névadás és az egyértelműsítés rendszerbe foglalásán azóta is töröm a fejem, csak az IRL szünetekben nemigen van másra szuflám, mint hogy egy-egy veder vizet én is loccsantsak a tűzre. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 9., 20:21 (CET)

Namber van gugli

Tessék leellenőrizni: "Ha lobog a zászló" ! :)

Most már csak Peyerk szakvéleményét kéne kikérni, hogy nálam akad-e el folyton a lemez (lexikon vs fos), vagy a déja vu kezd túlszaporodni. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 9., 20:49 (CET)

Nehezen tűröm a manipulálást (pláne így), és pláne ha nem is reagálhatok reája. Lehet persze onnal is offolni, de lássuk, hogyan tovább, ha síri csend kíséri az ámokfutást. Pasztilla 2009. január 9., 23:10 (CET)

Re nehezen: nincs elég valódi mozgalmi múltad. Műanyag utánzatokon meg nem lehet igazán megedződni ... :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 9., 23:45 (CET)

Vimy Ridge

Szia! Ittfeltettem egy kérdést, örülnék, ha rá tudnál nézni te is. Köszi, – Dami^vita 2009. január 9., 23:04 (CET)

Berczirodalom

Nem állítom, hogy mélyen, de belepislogtam nevezett kolléga munkássága. (Nem most - hónapokkal ezelőtt.) Csak az impresszióimat tudom valamelyest visszaadni: úgy tűnt, hogy Bercziszani elsősorban jelenségekkel igyekszik átszőni a Wikipédiát, és az egyes konkrét szócikkekre vagy azok tárgyára (egészben vagy részben) ezeknek a jelenségeknek az illusztrációjaként, vagy konkrét megvalósulásaként, vagy valamifajta előfordulásaként tekint. Ha a téma: "altemplom", akkor mindazok a szócikkek a vadászmező részét képezik, amelyek "altemplom-tartalmúak". Fölteszem, hogy az irodalomfelfogás is ehhez hasonló elgondoláson szerveződhet: ha egy falu jellemzően freskóból, kálváriából meg szélerőműből áll, akkor az ezekhez a témákhoz illeszkedő irodalom dukál a falu szócikkéhez (is), ha holtágak meg gesztenyepincék jellemzik a települést, akkor meg holtágas és gesztenyepincés irodalmat (is) teszünk a település szócikkéhez.

(Szálka? Meg orr? Húzom a rovátkokat, húzom ... :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 11., 01:49 (CET)

Ja és a "konkrétum": a Gerő-könyvben minden van, mint búcsúban, úgyhogy egy főbűn gyanúja azért mindenképp fölvethető: a lustaságé ... (Az se kizárt persze, hogy Gerő(1984) óta se tolonganak monografikusabb jellegű művek a műemléki "jelenségek" témakörben (nem a színesszagos, hanem az absztraháltabb irányban), így máris szert tettünk egy mérlegelendő enyhítő körülményre is.) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 11., 02:15 (CET)

Várom én is a kolléga úr válaszát, de... elképzelhetőnek tartom azt is, hogy az Irodalom szakaszba mint ajánlott irodalmat illesztette be a Magyar műemléki ABC c. művet, teljesen jóhiszeműen. SyP 2009. január 11., 10:59 (CET)

Hát ez fura, illetve az ennyire áttételes irodalmat megjegyzés kíséretében szokás jelölni IRL is, pl. „A román kori templomokhoz bővebben lásd: Gerő 1984.” Itt, a Wikipédián ez azonban merőben félrevezető akkor, amikor a Tereske szócikk irodalmáról van szó, azonkívül Szaninak nem kell feltalálni a spanyolviaszt, a jelenlegi rendszerben ez az igény is kielégíthető: a román kori építészet belső linkbe téve, és odakattintva olvasható a valóban arról is szóló irodalom. A furcsa az, hogy ezeket az irodalmakat garmadában pakolta be települések szócikkeibe, de egy darab építészeti-műemlékvédelmi fogalomról szóló szócikkbe sem. Szóval meglehetősen absztrakt nekem ez a megközelítés. (Miért csak a szálka meg az orr, a lila pojácaság neked már smafu, főleg a hátad megett?) Pasztilla 2009. január 11., 12:35 (CET)

(A lilapojácát ama bizonyos harmadik sör utánra tartogatom. Ne csak neked legyen mentőkörülményed ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 11., 13:08 (CET) )

Re Syp: A tereske szócikkbe tett további irodalmaktól azt várja az olvasó, hogy azokban Tereske történelméről, néprajzáról stb. talál további adatokat. Azaz egy műemlékvédelmi fogalomtár totálisan félrevezeti az olvasót, mert egy büdös szót nem fog találni benne Tereskéről. Pasztilla 2009. január 11., 12:37 (CET)

az új csilivili fényképezés

Atyámfia farkas!! Ha már megszületett így az új fényképezés, kérlek, légy oly jó, és segítsd ki a vergődő lapot belső terminológiailag, most (leírni is iszonyat!) az ember már nem igazodik ki rajt', hogy melik a míjészet, melik a szakmunka, melik a technikai mívelet. ;) A bevezetés átmenetileg szintén erősen dodonai lett... Bennó^fogadó 2009. január 12., 15:34 (CET)

Ippeg külhonban vagyok, amint érkeztem, megnézem. Pasztilla 2009. január 13., 08:59 (CET)

Véleménykérés Peadarról

Szia! Pár hónapja megkérdeztem, hogy támogatnál-e fent nevezett díszpintyről egy véleménykérést. Aztán elhalt a dolog, mert nem voltam netközelben, de ezúttal ismét megjelent a szakértő úr, hogy szokásos feszes, tömör, csupa jóindulat stílusában kifejtse, hogy miért ért jobban ahhoz, amihez ő tulajdonképpen nem is. Vitaképtelensége változatlan, szerintem viselkedése trollságnak minősíthető (bár szerintem nála ez pszichés eredetű, így nem szándékos zavarkeltésről van szó, ettől függetlenül az eredmény ugyanaz). Most van időm és elszántságom, hogy elkezdjem az anyaggyűjtést róla. Továbbra is támogatnád? – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. január 14., 18:32 (CET)

Fel kell erre vérteznem magam, nagyon. Jeges rémület szorongatja a torkomat, ha csak Peadarra gondolok. Mi egyébként a végcél, hozzáférhetetlenné tenni a vitalapokat Peadar számára? Mert hogy meg lehetne regulázni, abban nem hiszek, épp a nevezett úriember pszichés állapota miatt. (Ha kell, át tudom nyomni legkevesebb három e-mail címét, hogy feltedd a spamlistádra, különben hamar eltömi a leveleivel a postafiókodat ) Pasztilla 2009. január 15., 09:50 (CET)

Ilyen sok van neki? Küldd, gyorsan :) én csak a petihuszonhármasat ismerem. A cél a közösség véleményének kikérése... ők megmondják, amit megmondanak, és ha nem válna be, jöhet a további intézkedés. Bár ez elég lassúcska. Meg hát P. tevékenységére bizonyítékokat gyűjteni... mindegyikről ugyanaz mondható el. Esetleg az Szerkesztő:Mathae/Anyaggyűjtés allapomra rápillantanál, hogy mi hozható még fel kontra, netán pró? – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. január 15., 15:02 (CET)

Elolvastam Iszmáíl vitalapját, és elkapott a harci ideg. Ettől függetlenül elég szélmalomharcnak tűnik, egyszer Ádám78 mondta rám, hogy hiltivel sem lehet elhatolni a tudatomig, nem tudom, milyen szerszám jutna eszébe Peadarról . Az összefoglalód egyébként komplett, és nem is kell túlbeszélni, inkább linkeket kellene gyűjteni. Hétvégén nagyjából elérhető leszek. Pasztilla 2009. január 15., 15:25 (CET)

Szerszámajánlatunk – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 15., 15:44 (CET)

Mondd csak, mondtam már, hogy nagyon bírom a humorod?? :DDDD – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. január 15., 17:44 (CET)

Nevek

Szia, welcome home! :) Írtam a táblázatodhoz a WP:KF-HE-en, szerintem ezt kéne szavaztatni, Zimmy letenni látszik arról, hogy a magáét kiírja. – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. január 15., 09:39 (CET)

Azért én még szeretnék rajta dolgozni, jobban utánamenni-beleásni magam az egyes nyelvek „nevezéktanába” (például az albán nevek sincsenek benne). Rajta vagyok, adjatok egy hetet, hogy megcsináljam. Pasztilla 2009. január 15., 09:50 (CET)

Isten áldjon meg érte mindkét kezével! Ember, akarom mondani, apám, ha ezt megcsinálod, száz Zimmyvel is megharcolok érte. Bennó^fogadó 2009. január 15., 17:39 (CET)

Nem siettetni akartalak, csak jelezni, hogy megint van internetem :) – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. január 15., 12:10 (CET)

Kép nélkül árválkodik

Szia, Pasztilla! Kép nélkül árválkodik ez a cikk - nincs esetleg valami a gyűjteményedben? – Hkoala 2009. január 16., 11:29 (CET)

Szia! Sajnos még csak azt sem tudom, miről van szó, pedig jártam a Monostori úton, fel egész a zsidó temetőig, de ezt szégyenszemre még csak észre sem vettem. Képem pláne nincs. Pasztilla 2009. január 16., 17:29 (CET)

Kifelé a városból, bal oldalon rögtön az Agronómia után. – Hkoala 2009. január 16., 19:24 (CET)

Cedilla meg a vitája

Szia! Csak azt szeretném megkérdezni, hogy az albán Çç betűnek mi a neve, illetve ha van külön, akkor az alsó pöcöknek mi? – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. január 16., 16:30 (CET)

Hát kend marha jókat kérdez. Mit ért az alatt, hogy „betű neve”? Betűzés közben cse-nek mondják, hangértéke cirka cs. Nincs tudomásom a cedilla albán megfelelőjéről, meglévő nyelvkönyveim sem említik, csak olyan körülírást találtam, hogy „shënjë grafike që i vihet shkronjës ç” (cirka: ’a ç betűvel járó grafikai jel’). Betűrendbe sorolás szempontjából különálló betű. Ez minden, amit a ç-ről tudok, asszem, ez elég messze van az üdvösségtől. Pasztilla 2009. január 16., 17:38 (CET)

Hahhh, neten találtam egy nagyon szofisztikált megoldást: „c me cedille” (azaz „c cedillával”). A -val/-vel náluk tárgyesetet vonz, úh. az alanyeset cedille / cedilleja, hacsak el nem hagyták az ékezetet (amit szoktak a neten), és akkor „c me cedillë”, akkor viszont az alanyeset cedillë / cedilla. Pasztilla 2009. január 16., 17:45 (CET)

Szintén neten találtam albán szövegkörnyezetben ragozott formában cedilla alakot, úh. cedillë / cedilla a valószinűsithető alak. Pasztilla 2009. január 16., 17:49 (CET)

Köszönet! – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. január 17., 21:21 (CET)

A járőr kerestetik!

Máriássy Félix, Ragályi Elemér – Kis pihenő a személynevekhez. Tényleg, Placsintár Puci hogy van? ;-) Cassandro ^Ħelyőrség 2009. január 16., 21:55 (CET)

Szűzanyám, láttad te a Máriássy Félix-szócikket? Vagy látsz rajtam tűzoltóruhát? (Most ezt nem, tényleg, de majd később hátha.) Pasztilla 2009. január 16., 22:07 (CET)

Ok, persze. ;-) Viszont írtam személyneves allapod vitalapjára néhány megjegyzést. Cassandro ^Ħelyőrség 2009. január 16., 22:08 (CET)

Feljegyzés magamnak

Majd ha robotközelbe leszek, egyért-redirek: dob, kengyel, csúszda, daru (ez utóbbi még nincs meg).

Nagy Leó & Co

Sőt: a fotórealizmust is ékesíti, szolgaian másolva a nagy Vilmos gondolati tartalmát.

– Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 20., 11:51 (CET)

Remix

Még pár év, és a Bibliában át fogják javítani a Bábelt wikire, hogy a mai ifjak is értsék, miért és mit kaptak az ostromolt égből a folyóközi téglavetők ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 23., 23:37 (CET)

Khm...

Nem szeretném a {{wazze}} gombot használni. Nem ér annyit az egész, hogy ilyesmivel kelljen szórakozni. Se neked, se nekem. Cassandro ^Ħelyőrség 2009. január 25., 20:11 (CET)

Azt nyomkodtok, amit a munkátokból kifolyólag kell. Nem kell mérlegelni. Én sem mérlegeltem, tele van a tököm Zimmyvel, szükségtelen és értelmetlen dolgokat képes csak hozzászólni, ráadásul nem is érti, amit az ember mond neki. Pasztilla 2009. január 25., 20:18 (CET)

Ismerhetnél, nem szeretem a legkönnyebb módszert alkalmazni. ;-) Cassandro ^Ħelyőrség 2009. január 25., 20:22 (CET)

Egy apró kérés mellé: nem tudnátok egy ideig kerülni egymást? Gondold azt, hogy Zimmy egy troll és „ne etesd”. Kár a drága időt anyázással tölteni, amikor annyi szócikken van mit javítani (mind helyesírási/nyelvhelyességi, mind tartalmi szempontból). Cassandro ^Ħelyőrség 2009. január 25., 20:25 (CET)

Szerinted nem pontosan ezt gondolom és csinálom? Ő fűzött hozzá egy szükségtelen hülyeséget a mondandómhoz, kitörölve a small tegeket, majd jött ide is vagdalkozást kiáltani. Itt le is zárom, ettől függetlenül innen a jövőben is kihajítom. Pasztilla 2009. január 25., 20:34 (CET)

Töröld le ezt is, de a gyanúsítgatást nem szeretem. Még egyszer, lassan írom, hogy megértsed: nem töröltem ki tageket. – Zimmy ^{mondj el mindent} 2009. január 25., 20:49 (CET)

Mestrovic

Szia ! Segítségedet kérem: A Mestrovic szócikkhez gyűjtöm a képlinkeket, s úgy tudom, a Commons-ban is vannak idevágó képek, de én nem tudom, hogyan kell onnan áttenni őket. Ha van időd, nézd meg a szóciket, s azt is, hogy hova lehetne Commons-képet, vagy linket betenni. Előre köszönöm.

kit36a ^vita 2009. január 26., 00:08 (CET)

Indián törzsek nevei

Szia, Burum szerint készítettél valaha egy listát az indián törzsek magyar neveiről, de sehol se találjuk... Ha tényleg van egy ilyen, lehetne valamiféle útmutatót írni róla, bár ha jól tudom, az MTA-nak nincs hivatalos állásfoglalása az ügyben, de valamiféle wikikonszenzus jó lenne, addig is, amíg az ákádémikusok előállnak valami szabályfélével. Ha megvan a lista, én előállok a javaslattal a KF-en. Köszi! – Timish ^levélboksz 2009. január 29., 13:37 (CET)

Szia, az csak egy informális lista volt a néprajzi-antropológiai irodalom alapján, nem valami teljességre törekvő izé.

Itt van valami agymenés: Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív4#Indiánok.

Itt meg Hkoala strukturált: Vita:Indiánok#Törzsjegyzetek.

Pasztilla 2009. január 29., 14:43 (CET)

Most írtam le ugyanezt, mert Timi a Wikipédia:Fordítási segítség oldalon is kérdezte, a vitalapodat meg csak utána néztem . A szorgos gyűjtő nem én voltam, hanem Lily. – Hkoala 2009. január 29., 17:52 (CET)

Gyűjtögetés

"Talán jó lesz valamire" jeligével: egy teljesen valószínűtlen helyen levő pdf-ben találtam egy utalást a gyermekek keresztes háborújára, ami ugyan teljesen érdektelen volt, de ugyanott volt egy albán tárgyú cikk is, amit ezennel átadok neked. Üdvözlettel – Hkoala 2009. január 31., 15:41 (CET)

Köszönöm a figyelmet és a kedvességet! Pasztilla 2009. január 31., 21:56 (CET)

Elfelejtettem

Ebben a pillanatban jutott eszembe, hogy pár óra múlva február, és nincsenek itt a napok képei. Mi a helyzet odaát? Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. január 31., 18:23 (CET)

Atyaúristen! Elfelejtettem... Asszem, a hónap közepéig megcsináltam. Elnézést e bűnös hanyagságért, főleg hogy elfelejtettem, de az utóbbi időben IRL nagyon el vagyok havazva, és esélyem nem volt nagyon még gondolni sem wikis dolgokra. Pasztilla 2009. január 31., 21:35 (CET)

Mi legyen? Az első néhány napot hozzam át kézzel, aztán ha meglesz mind, akkor bottal? Vagy a következő napokban is teljesen havas leszel? :( Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. január 31., 21:38 (CET)

IRC-re felraktam egy kérést, hátha valaki besegít. Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. január 31., 21:45 (CET)

Március végéig tutira behavazódtam, aztán meghosszabbodhat... Nem sok esélyét látom annak, hogy komolyabb hozzájárulásokra képes lennék addig. Pasztilla 2009. január 31., 21:58 (CET)

Nagyon szégyellem magam, ha ez számít... Pasztilla 2009. január 31., 22:01 (CET)

Ne szégyelld magad, azért is köszönet, hogy eddig csináltad. Én sem állok jobban idővel mostanában. A kollégákok önfeláldozó segítségének köszönhetően elkészült a februári adag: Wikipédia:A nap képe/2009-02. Ha valamelyik nap lenne egy kis időd, nézd át őket, légy szíves! Köszi: Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. február 1., 00:59 (CET)

Belefognék, de..

... kellen egy kis névadási segítség itt: Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)#Oszmán török nyelv (oszmán oszmán) Nagyon megköszönném, ha meg tudnád nézi! :) – Timish ^levélboksz 2009. február 2., 14:50 (CET)

Telefonszám

Mester, kérésem van, új telefonom van, és elveszett egy csomó szám, a tiéd is, átküldenéd levélben? Köszi! (Tudom, hülye vagyok, mert nincs noteszem, ezt nem kell külön beleírni :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. február 3., 17:37 (CET)

Innen nincsen e-mail elérésem, úgyhogy ráb*tál. Az angoloknak fizetem a havi számlát, ezen kívül pedig semmi mást nem kell tenned, mint az 1996-os Pasztilla életkora elé biggyesztesz egy szimbolikus nagy nullát (ami már akkor is volt), ez elé pluszban odabiggyeszted a poitiers-i csata évét, és az így kapott számot beszorzod a (20)-as mobilszámod utolsó előtti számával. Az az én telefonszámom, ha jól dolgoztál, 949-cel kezdődik. Ha péntekig sem adtad össze, akkor majd rád csörgök . Pasztilla 2009. február 3., 17:47 (CET)

DD, szerintem Téged szívatnak... :DDDDD – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. február 3., 18:00 (CET)

Már csak azért is, mert két poitiers-i csata is volt – Hkoala 2009. február 3., 21:39 (CET)

Vélemény a felhasznált és ajánlott források szerkezetéről

Források::Karmela :: 1.javaslat

A gondolataid erről a javaslatról fontosak lennének nekem: Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)#Jegyzet, forrás és ajánlás elegendő Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)#Cikktagolás-javaslat, bővebben Karmelaüzenőlap 2008. december 20., 21:21 (CET) A bizalmat köszönöm, a napokban megteszem (ma már nem valószínű). Pasztilla 2008. december 20., 23:16 (CET) Ott van, és úgy van, de talán egyszerűbbé teszem az életed, ha a lényeget idegyűjtöm: (már gyüjtöm is, csak gyorsan reagálni akartam) Válasszunk olyan szakaszneveket, amelyek a Wikpédián, sőt a világhálón járatlanoknak is rögtön világosak. Különítsük el a lábjegyzetbe hozott megjegyzéseket egy ==Megjegyzések== szakasz segítségével a számozott forrásoktól: más dologról van szó. Tegyük egyetlen ==Forrás== szakaszba a forrásként használt dolgokat, a formája-színe úgyis mutatja, hogy webhelyről, vagy könyvről van-e szó. A ==Forrás== szakasz automatikusan két alcsoportra „bontja magát”: az általános forrásokra, és a szövegből hivatkozott számozott forrásokra. Tegyük az összes ajánlott webhelyet és könyvet, újságot, miegyebet egyetlen ==Továbbolvasásra== szakaszba, a formája-színe úgyis mutatja, hogy online dologról van-e szó. Az ajánlott Wikipédia-cikkeket viszont az előbbiekkel közös szakaszon belül, de különítsük el, hiszen ezeknek sajátos és egyöntetű struktúrájuk van. Ne elégedjünk meg az interwikikkel. Ha valamelyik nyelven a cikk különösen érdekes, említsük meg a ==Továbbolvasásra== szakaszban is, hiába van interwiki is hozzá, sőt más kapcsolódó idegennyelvű Wikipédia-cikkeket is említsünk meg esetenként. Ha sikerülne egy egységes formát kialakítani, akkor egy ehhez hasonló váz előtöltését is felajánlhatnánk az új cikkek létrehozóinak (úgyis kitörli, ha akarja): == Megjegyzések == * * <references group=m/> <!-- A szoftver helyezi ide a <ref group=m> és </ref> közötti szövegeket.--> == Források == * * '''Hivatkozások:''' <references/> <!-- A szoftver helyezi ide a <ref> és </ref> közötti szövegeket.--> == Továbbolvasásra == * * '''A Wikipédiából:''' * * {{csonk}} [[Kategória:?]] <!-- interwiki hivatkozások: --> A régi megnevezések közül a Külső hivatkozások-ban a hivatkozás szót kifejezetten félrevezetőnek tartom. Egyesek éppen azt pakolták belé, amire a cikkből nem hivatkozhattak, hiszen nem is használták fel. Mások viszont forrást és ajánlást vegyesen tálaltak benne, ha az egy webhely volt. Ha még jobb, még beszédesebb neveket lehet találni, örülök neki. Lényeg, hogy a szakaszokra bontás az olvasó számára érdekes szempontok alapján történjen. Ennyi a lényeg. Arra kérlek, hogy ne az én lapomon, hanem vagy itt, vagy ha ezt nem akarod, akkor a Kocsmafalon válaszolj, hogy együtt legyen a javaslat a véleményeddel. Karmelaüzenőlap 2008. december 25., 23:40 (CET)

Források::Pasztilla :: 2.javaslat

Elnézésedet kérem, hogy ilyen sokáig kérettem magam, ráadásul csak itt válaszolok, egyelőre hangosan gondolkodva, és nem a közvéleményt agyonnyomorítva körülményes és terjengős elmélkedéseimmel. Egy kicsit máshonnan közelíteném meg a kérdést, mint ahogy te tetted, és másfajta tagolást találnék célszerűbbnek is. A helyzetet valóban orvosolni kell, mert régi és makacs probléma, hogy szerktársaink többsége egyszerű Források megjelölés alá besuvaszt mindent, amit talált, és egy nagyon lényegi elem nem kap hangsúlyt ebben a megoldásban – ahogy azt magad is írtad –, hogy mi a felhasznált és mi az ajánlott. Számomra ez az elsőrendű kérdés ebben az egész felvetésben. Első körben – mikrofilologizálva kissé – azt mondanám, hogy a forrás mint kifejezés nem korlátozható csupán a felhasznált irodalomra, a további ismeretek megszerzésének potenciális forrásai azok is, amelyeket csak ajánlunk, de a szócikk anyagának forrásául nem szolgált. Innen nézve célszerűbbnek tartom a kettős tagolást így: Felhasznált forrás / Ajánlott forrás. Nagyon helyesnek tartom hogy végre valaki megkérdőjelezte ezt az idétlen Külső hivatkozások megjelölést. Valóban meg kell szüntetni, és beépíteni a felhasznált vagy az ajánlott források közé. Nem értek egyet viszont a nyomtatott és az internetes források összefésülésével. Nyilván avíttas a felfogásom, és számtalan példa van a nyomtatott irodalom megbízhatatlanságára, mégis ajánlatosnak tartom az elkülönítésüket. Indokaim a következők: Egyfelől az írott források személy(ek)hez kötődnek, tehát kreditálhatóak, ami forráskritikai szempontból nem mellékes. Ugyanez nem mondható el az internetes lapokról, amelyek nagy részénél nem szerepel szerző (XYZ szervezet honlapja), és ha szerepel is, nem hitelesíthető, mert hiszen a név html-szerkesztőben lett az oldal végére bepötyögve, ki tudja, milyen forrásból és indíttatásból (láttunk már olyat, hogy a neten jelölt hamis szerzőiség csak a hitelességet kívánta erősíteni). Kicsit szofisztikáltabb eljárást kívánhatnak az olyan helyzetek, amikor írott források beszkennelt oldaltükrökkel vannak feltöltve a netre, ezek természetesen nyomtatott források, köztük a helyük. Ha tetszik, bibliográfiatechnikai szempontból is nehézkes írott és netes források összefésülése. Bibliográfiák élhetnek a szerző(k) neve(i)nek betűrendjével, kronológiai sorrenddel, netes források esetében nincs tudomásom besorolási szabványról vagy szokványról. Hogy, milyen rendezőelv mentén illesztem be Samuel P. Huntington 1993-as kötete és az 1989-es Tények könyve közé a Politikatudományi Intézet honlapjának egyik allapját? E tekintetben tehát ismét kettős tagolással élnék – a Felhasznált források és az Ajánlott források – körén belül egyaránt, de nem a szerkezetet bonyolítva további címsorokkal, hanem csupán az írott forrásokat a netesektől tipográfiailag (soremeléssel, azaz itt, a Wikiben üres sorral) eltagolva. A kevésbé lényegi javaslatpontokról is szólva egyet-kettőt. A megjegyzések és a jegyzetek kérdésköre kapcsán alapvetően Peyerk megközelítésével értek egyet: a szöveges, szerzői megjegyzések jelentékeny része a főszövegre tartozik. Ha vannak is – hitem szerint – speciális helyzetek, azok kedvéért nem érzem elég indokoltnak az efféle elkülönítést. A könyvszerkesztési gyakorlatban sincs ilyen, Jegyzetek címszó alatt szerepelnek a forráshivatkozások és a megjegyzések egyaránt. Kivételt az azonnali értelmezést segítő lapalji jegyzetek (szómagyarázatok) képeznek, amelyeknek nálunk sok létjogosultságuk nincs (Befordult az ajtón a bárisnya* *Bárisnya: vidéki orosz nő pejoratív megnevezése.). A fontosabb, jól megírt társ-Wikipédia-szócikkek megjelölésétől e helyütt szerintem tekintsünk el, annál is inkább, mert ennek opcionálisnak kell lennie, míg a fenti szerkezeti elemeknek (jegyzetek, források) – jó esetben – általános érvényű Wiki-szabványt kellene követniük. Ettől függetlenül ezt nem tartom életbevágónak, nem lényegi, az interwikik melletti csillag az avatottabb Wikipédia-olvasókat így is eligazíthatja, a nem avatottabbak meg kit érdekelnek? Azonkívül a motivációt sem értem, ha a cikkíró annyira jónak találta egy másik Wiki szócikkét, az feltehetően már szerepel a Felhasznált források fejezetében. Azzal egyetértek, hogy az így betett Wiki-linkek (adott esetben fordítássablonok) egy harmadik, tipográfiailag eltagolt forráscsoportot alkossanak (lásd lent). Alapvetően az van, hogy nem tudok elszakadni a múltamtól, hét évet töltöttem kiadványszerkesztéssel, és az eközben berögzült gyakorlat behatárolja mostani reakcióim és gondolataim lényegét is: alapvetően nem hiszem, hogy indokolt eltérni a szerkesztési gyakorlatban bevett szokásoktól, kivéve a Wikipédiában akut problémának minősülő forrásminőség (felhasznált? vagy csak oda van téve?) beazonosítását. Viszont a felvetésed magvával nagyon is egyetértek és támogatom: a jelenlegi struktúra zavaros, félreértésekre ad okot, és sürgős reformra szorul. Ez alapján láthatod itt lentebb az én lay-outomat is. Azonkívül van még valami, aminek semmi köze a javaslatodhoz, de láttam, hogy a csonksablont a kategóriahivatkozás elé tetted. Én ezt nagyon nem szeretem, mert a lapalji kategóriafelsoroláskor ilyenkor mindig a csonkkategória van elöl, ami szégyen (Kategóriák: Életrajzi csonkok, Magyar politikusok, Magyar miniszterek). Igazából azt kellene megoldani, hogy a csonksablonok kategóriahivatkozásai rejtettek legyenek, ahogy annyi más sablonnál és infoboxnál. Pasztilla 2008. december 28., 23:03 (CET) == Jegyzetek == *Tények könyve 1989:238. *Huntington 1993:342–348. <!--Ide jönnek a főszövegben elhelyezett, ref-es hivatkozások, lehetőség szerint utalásszerűen (mint a példákban), amit majd a ''Forrás'' fejezet felsorolása old fel.--> == Források == === Felhasznált források === *Huntington 1993: Samuel Phillips Huntington, ''Clash of cicilizations,'' ... *Tények könyve 1989: ''Tények könyve,'' ... *{{fordítás|Post-Communism|24648426|a|angol}} *[http.//ghdjsd.ghgh.hu Az MTA Politikatudományi Intézetének honlapja] <!--Egymástól puszta soremeléssel elkülönítve az írott és a netes források.--> === Ajánlott források === *''Rémusz bácsi meséi,'' Budapest, Móra, 1983. *[http..... <!--Egymástól soremeléssel elkülönítve az írott és a netes források.--> {{DEFAULTSORT}} [[Kategória:?]] {{csonk}} <!-- interwiki hivatkozások: -->

Források::3. reflexiók

Köszönöm a válaszod! Felhasznált forrás / Ajánlott forrás Ezekkel az elnevezésekkel is jól együtt tudnék élni. Világosak. Webhelyek vs. papír. Ma még elmondható, hogy elég jól korrelál (remélem helyesen írom) a forrás minősége és struktúrája az elérhetőség helyével. A könyvek feltöltése a netre azonban szédületes tempóban folyik, és mind több jó minőségű információ keletkezik magán a neten is. Egyetértek ugyan azzal, hogy jó előre jelezni, hogy milyen minőségű és struktúrájú információ várható el egy-egy forrástól, de ez egyre kevésbé sikerülhet a neten való elérhetőség formális szempontja alapján. Mindinkább értelmetlenné válik e szerint csoportosítani. Ha minősíteni akarjuk a forrásokat, akkor arra más módot kell keresnünk. Rendezési elv egy szakaszon belül Nem lenne-e jobb a formális szempont (ábécé) helyett a fontossági szempontból való rendezés? Az eddigi wikipédiás gyakorlatnak is az felelne meg jobban, hogy a legfontosabb forrásokat előrevesszük. Mi cikkeket írunk nem könyvet, általában nem kell sok forrást felsorolni, így a fontosság szerinti felsorolás az áttekinthetőségét sem zavarja. Csak kb. 15 sor fölött látom értelmét a formális rendezésnek. Wikipédia cikkek ajánlása Úgy tűnik, hogy elfeledkeztél arról, hogy eddig is tettünk ilyet, mégpedig a ==Lásd még== szakaszban, én csak kitágítanám az ajánlhatók körét a másnyelvű cikkekre is. Én az eddigi ==Lásd még== cikkeket is besorolnám a többi ajánlott forrás szakaszába, de mivel itt egymáshoz hasonló struktúrájú forrásokról van szó, együvé csoportosítanám őket. Elkülönülhetnének tisztán tipográfiailag is a többi ajánlott forrástól, nem ragaszkodom a kivastagított szöveghez. Ha a cikkíró annyira jónak találta egy másik Wiki szócikkét, az feltehetően már szerepel a Felhasznált források fejezetében – írod. Nálunk egy cikk azonban már csonkként is olvasható, a Wikipédiában a szerző nem készen adja ki a munkát a kezéből. Addig is, amig valaki beledolgozza a cikkbe, bizony értékes információ lehet, hogy valamilyen nyelven fellelhető egy jól kidolgozott változat is, és ezt korántsem mindig jelzi egy csillagocska a legöbb olvasónak amúgy is észrevétlenül maradó interwikik között. Könnyen lehet, hogy csupán rokon témájú a figyelemre méltó másnyelvű cikk, nem pedig az adott cikk interwiki testvére. A kategóriák és a csonksablon sorrendje Egyetértek azzal, hogy a kategóriák legyenek elől. ==Források== főszakasz, két alszakasszal Nem látom, hogy milyen plusz információt hordoz a ==Forrás== cím és a kétszintű tagolás. Nem lehetne-e a == Felhasznált források == és az == Ajánlott források == egy-egy önálló szakasz, és kész? Jegyzetek szakasz Jól értem-e, hogy ez nem a megjegyzések szakasza lenne, hanem valami más? Nem értem a funkcióját, illetve sejtek valamit, de jó lenne, ha inkább te magyaráznád el, hogy mire szánod. Karmelaüzenőlap 2008. december 29., 11:39 (CET)

Források::4. rövid reakciók

Nagyon rövid reakciók: Webhelyek vs. papír. „A könyvek feltöltése a netre azonban szédületes tempóban folyik, és mind több jó minőségű információ keletkezik magán a neten is. Egyetértek ugyan azzal, hogy jó előre jelezni, hogy milyen minőségű és struktúrájú információ várható el egy-egy forrástól, de ez egyre kevésbé sikerülhet a neten való elérhetőség formális szempontja alapján. Mindinkább értelmetlenné válik e szerint csoportosítani. Ha minősíteni akarjuk a forrásokat, akkor arra más módot kell keresnünk.” Pontosan, erre utaltam magam is azzal, hogy a neten elérhetőek személy(ek)kel indexálható publikációk, és a kellő szempontot a hitelességben véltem felfedezni, szemben a tipikusan netes források anonimitásával. Rendezési elv egy szakaszon belül „Nem lenne-e jobb a formális szempont (ábécé) helyett a fontossági szempontból való rendezés? Az eddigi wikipédiás gyakorlatnak is az felelne meg jobban, hogy a legfontosabb forrásokat előrevesszük.” Ez számomra elvi álláspontként is lekövethetetlen. Mi az, hogy fontosság? Mi a mérőszáma? Melyek a kritériumai? Ha valaki bővít egy cikket új forrás alapján, honnan fogja tudni a forrás helyét a fontossági sorban? Meggyőződésem, hogy ez nem alkalmazható szempont, mellesleg nincs irodalomjegyzék vagy bibliográfia, amely ne valamely egzakt, lekövethető szempont szerint adná meg az irodalmak sorrendjét. Wikipédia cikkek ajánlása Egyetértek, lásd második forráscsoport, soremeléssel eltagolva. Források főszakasz, két alszakasszal „Nem látom, hogy milyen plusz információt hordoz a ==Forrás== cím és a kétszintű tagolás. Nem lehetne-e a == Felhasznált források == és az == Ajánlott források == egy-egy önálló szakasz, és kész?” De. Jogos. Jegyzetek szakasz „Jól értem-e, hogy ez nem a megjegyzések szakasza lenne, hanem valami más? Nem értem a funkcióját, illetve sejtek valamit, de jó lenne, ha inkább te magyaráznád el, hogy mire szánod.” Jól, a megjegyzésekről fentebb írtam, szerintem felesleges széttagolnunk. A jegyzetek a könyvkiadásban jellemzően a bibliográfiai utalásokat, forráshivatkozásokat tartalmazzák. Ha úgy tetszik, a jegyzetekben az olvasót közvetlenül nem érdeklő, de a jegyzetszámmal ellátott mondat, szövegrész forrását, hivatkozási apparátust tartalmaznak, amelyek feloldása a források fejezetben található. Ez a szerkezet a tudományos publikálás szabályait követi, lásd például itt: Cité-sziget. Pasztilla 2008. december 29., 12:50 (CET)

Források::Karmela :: 5. alakul ez

Szépen alakul egy jól védhető javaslat, amivel ki lehet majd állni a többiek elé. Tisztázott kérdések Szakszcímek: Felhasznált forrás / Ajánlott forrás Wikipédia cikkek ajánlása Források főszakasz, két alszakasszal A kategóriák és a csonksablon sorrendje Lábjegyzetbe hozott megjegyzések Ritka madár, talán valóban nem is érdemes külön szabályozni, hogy elkülönüljön-e, vagy sem a ref-be tett forráshivatkozásoktól. Webhelyek vs. papír Abban úgy látom, hogy egyetértünk, hogy nem az a fontos, hogy a forrás egy webhely vagy papíralapú, hanem az, hogy a webhely/könyv/miegyéb nevesített szerzőhöz rendelhető és stabil tartalmú-e, vagy pedig ellenkezőleg, volatil tartalmú és bizonytalan szerzőségű. Rendezési elv egy szakaszon belül Egy formális rendezőelvnek meg lenne az az előnye, hogy megszünnének a csatározások az első helyért. Tudod mit, meggyőztél. Ábécérend a szerző szerint a szokásos módszer? Mi van akkor, ha nincs szerző? Jegyzetek szakasz Na ez egy nehéz ügy. Megnéztem a Cité-sziget-et. Ami nagyon-nagyon tetszik benne, hogy a szövegben a ref közé csak rövidke szövegek kerülnek, nem zavarja a szöveg olvashatóságát. Az is nagyon tetszik, hogy a wikijelölő ismeretekből sem kíván meg túl sokat. Ami nem tetszik: ha rákattintok a cikkben fölül egy számra, akkor az nem a hivatkozott könyvhöz hoz le, csak az arra vonatkozó rövidítéshez, és a rövidítés alapján aztán egy másik szakaszban külön ki kell keresni, hogy melyik is a könyv, amire a megjegyzés vonatkozik. Ha pedig vissza akarok kerülni a szöveg megfelelő helyére, ahonnan leugrottam, akkor újra feljebb kell lépnem a jegyzet szakaszba, és ott a hivatkozást újra megtalálni, hogy rákattinthassak. Tehát a szerkesztő kényelméért az olvasó kényelmét kellett feláldozni. Gondoltál-e arra, hogy ha az első könyv leírása után <reference group=a/> áll, a másodiké után pedig <reference group=b/> , akkor annak megfelelően, hogy a cikk szövegében a ref-ekben group=a vagy group=b szerepel, a hivatkozások felsorakoznak az első vagy a második könyv leírása után? Karmelaüzenőlap 2008. december 29., 20:20 (CET)

Források::6. ismét gyors reakciók

Webhelyek vs. papír „Abban úgy látom, hogy egyetértünk, hogy nem az a fontos, hogy a forrás egy webhely vagy papíralapú, hanem az, hogy a webhely/könyv/miegyéb nevesített szerzőhöz rendelhető és stabil tartalmú-e, vagy pedig ellenkezőleg, volatil tartalmú és bizonytalan szerzőségű.” Pontosan. Szép megfogalmazás. Jellemzően ezek lefedik a nyomtatott/netes forrásokat, de valóban a fent általad megfogalmazottak voltak az én fejemben is. Rendezési elv egy szakaszon belül „Ábécérend a szerző szerint a szokásos módszer? Mi van akkor, ha nincs szerző?” Változó, de többnyire igen, szerzői betrend, azon belül (ha több Nagy Ignác-irodalom van) kronológia. Tanulmánykötetek, kézikönyvek stb. esetén a jegyzetapparátus a főszerkesztőt, szerkesztő(ke)t hivatkozza meg. Vannak eltérő gyakorlatok, ti. hogy hivatkozásnál is jelölik-e a hozzájárulás mikéntjét (szerk., főszerk. stb.), vagy pusztán a nevet adják meg, és a forrásfeloldásnál úgy is ott van minden (lásd lenn). Vannak emellett bevett rövidítések különféle általános kézikönyvekre, amelyeknél nem a szerzőt vagy szerkesztőt jelölik publikációkban (pl. OH. a Laczkó K. – Mártonfi A. 2006. helyett; MTESZ a Benkő L. 1984. helyett). Hivatkozás: Benkő L. 1984. vagy Benkő L. főszerk. 1984. Irodalomjegyzék: Benkő L. 1984: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, főszerk. Benkő Loránd, Budapest, Akadémiai, 1984. Jegyzetek szakasz „Ami nem tetszik: ha rákattintok a cikkben fölül egy számra, akkor az nem a hivatkozott könyvhöz hoz le, csak az arra vonatkozó rövidítéshez, és a rövidítés alapján aztán egy másik szakaszban külön ki kell keresni, hogy melyik is a könyv, amire a megjegyzés vonatkozik.” Nézzük ezt egy kicsit beleérzősebben. (És itt valószínűleg a már korábban említett berögzültségeimet is elő kell hozni.) Én valahogy úgy képzelem, hogy akit csak érintőlegesen érdekel valami, az úgy is pusztán a főszöveget futja át, és mélyen nem érdekli a jegyzetapparátus vagy az irodalomjegyzék. Akit kicsit jobban érdekel a téma, és szeretne utánamenni, a felhasznált vagy az ajánlott irodalomjegyzéket fogja kijegyzetelni, teljesen függetlenül attól, hogy egy adott mondat, bekezdés forrása mi volt. Akit pedig még ennél is mélyebben érdekel az adott téma, és minden állítás forrása fontos számára, az nem fog mást tenni (magamból kiindulva), mint kinyomtatni az egész szócikket, és hipp-hopp ott lesz előtte egy, a szokásos ismeretterjesztő vagy tudományos cikkek struktúráját lekövető rendszer, jegyzetekkel és az azokat követő irodalomjegyzékkel, azzal a különbséggel, hogy itt nem lapalji, hanem szövegvégi jegyzetek vannak. Ha ezt nem empatizálom is végig, akkor sem annyira ördöngös a dolog: a jegyzetek alatt rögtön ott van a hivatkozások feloldása, nem megoldhatatlan feladat legördíteni a képernyőt. „Ha pedig vissza akarok kerülni a szöveg megfelelő helyére, ahonnan leugrottam, akkor újra feljebb kell lépnem a jegyzet szakaszba, és ott a hivatkozást újra megtalálni, hogy rákattinthassak.” Hát izé, ez minden jegyzet esetében így van, de itt a Wikin, ha rákattintasz a jegyzetet bevezető csillagra, az visszavisz a főszövegbe arra a helyre, ahonnan indultál. Ezt nyilván tudni kell, hogy alkalmazható legyen, de mondom, meggyőződésem, hogy ha valaki ezen a szinten akar végigmenni a szócikken, akkor kinyomtatja magának, ésprobléma megoldva. „Gondoltál-e arra, hogy ha az első könyv leírása után <reference group=a/> áll, a másodiké után pedig <reference group=b/> , akkor annak megfelelően, hogy a cikk szövegében a ref-ekben group=a vagy group=b szerepel, a hivatkozások felsorakoznak az első vagy a második könyv leírása után?” Nem biztos, hogy ezt értem. Van erre példád? Mindenesetre első olvasatra olybá tűnik, mintha a forrás felől közelíteném az adott forrásból származó szövegrészeket, és nem a főszöveget olvasva kattintanék tetszemre, hogy na ezt hol írták? Azonkívül ha jól sejtem, ez a megoldás odavezethet, hogy egy mondat után nem egy, hanem három lábjegyzet is van indexben (23, 24, 25), amit én szörnyen ellenszenves megoldásnak tartok, mert az már valóban alkalmas a források után nem különösebben érdeklődő olvasók megzavarására. (Egyébként sincs ilyen, hogy három lábjegyzet egymás mellett.) Pasztilla 2008. december 29., 20:50 (CET)

Források::7. group - így néz ki

A gyarapodó város központi politikai szerepe mellett vallási jelentősége is növekedett az évszázadokkal. A Cité-sziget keleti végén a Lutetia alapítása utáni időkben egy római isteneknek (köztük Jupiternek) és Tiberius császárnak szentelt templom állt. Az elkövetkező évszázadokban ezt egy másik pogány templom váltotta fel, amelyet feltehetően Mithrász tiszteletére emeltek. Később, a 4. század közepén ennek helyén épült fel az első keresztény templom. A 6. század közepén ugyanitt az ókori római basilicák (tulajdonképpeni vásárcsarnokok) mintájára épült keresztény bazilika. A frank uralkodó, I. Childebert által építtetett, öthajós, előcsarnokkal (narthex) tagolt templom védőszentje Szent István vértanú volt. Emellett több kisebb, a szigeten álló templom létezéséről tudunk e korból (a Szűz Mária, Szent Genovéva és Szent Kristóf tiszteletére emelt istenházák ismertek), s a 9. században monostort is alapítottak a sziget délkeleti részén. 1160 után a Szent István vértanú bazilika alapjain indult meg Maurice de Sully püspök tervei alapján a gótikus építészet egyik kiemelkedő alkotása, a Notre-Dame székesegyház építése, amely egészen a 14. század közepéig elhúzódott. A 13. század végén a Cité-sziget tizenkét parókiára oszlott, ami rendkívül élénk vallási életről tanúskodik, tekintetbe véve a sziget mainál is kisebb kiterjedését, valamint a Szajna két partján elterülő városrészek hasonló adatait (Észak-Párizsban tizenhárom, délen hét parókia működött). Felhasznált források Andrew Ayers, The architecture of Paris: An architectural guide, Stuttgart, London, Axel Menges, 2004. Steve Fallon & Annabel Hart, Paris: City guide, Hawthorn, Oakland, Lonely Planet Publications, 2006. Magalie Flores-Lonjou & Francis Messner, Les lieux de culte en France et en Europe: Statuts, pratique, fonction, Leuven, Peeters, 2007. Anthony Glyn & Susan Glyn, The companion guide to Paris, Cambridge, Boydell & Brewer, 2000.

Források::Karmela :: 8. group - ebből lett

A gyarapodó város központi politikai szerepe mellett vallási jelentősége is növekedett az évszázadokkal. A Cité-sziget keleti végén a Lutetia alapítása utáni időkben egy [[római mitológia|római isteneknek]] (köztük [[Zeusz|Jupiternek]]) és [[Tiberius|Tiberius császárnak]] szentelt templom állt. <ref group=g>5.</ref> Az elkövetkező évszázadokban ezt egy másik [[pogányság|pogány]] templom váltotta fel, amelyet feltehetően [[Mithrász]] tiszteletére emeltek. <ref group=p>111.</ref> Később, a 4. század közepén ennek helyén épült fel az első keresztény templom. <ref group=y>78.</ref> A 6. század közepén ugyanitt az ókori római [[bazilikális elrendezés|basilicák]] (tulajdonképpeni vásárcsarnokok) mintájára épült keresztény [[bazilika]]. A frank uralkodó, [[I. Childebert]] által építtetett, [[templomhajó|öthajós]], előcsarnokkal ([[narthex]]) tagolt templom védőszentje [[Szent István vértanú]] volt. <ref group=f>21.</ref> Emellett több kisebb, a szigeten álló templom létezéséről tudunk e korból (a [[Szűz Mária]], [[Szent Genovéva]] és [[Szent Kristóf]] tiszteletére emelt istenházák ismertek), s a 9. században [[kolostor|monostort]] is alapítottak a sziget délkeleti részén. <ref group=g>5–6.;</ref> <ref group=y>78.</ref> 1160 után a Szent István vértanú bazilika alapjain indult meg [[Maurice de Sully]] püspök tervei alapján a [[gótika|gótikus építészet]] egyik kiemelkedő alkotása, a [[Notre-Dame székesegyház (Párizs)|Notre-Dame székesegyház]] építése, amely egészen a 14. század közepéig elhúzódott. <ref group=y>78–84.;</ref> <ref group=p>111.</ref> A 13. század végén a Cité-sziget tizenkét [[parókia|parókiára]] oszlott, ami rendkívül élénk vallási életről tanúskodik, tekintetbe véve a sziget mainál is kisebb kiterjedését, valamint a Szajna két partján elterülő városrészek hasonló adatait (Észak-Párizsban tizenhárom, délen hét parókia működött). <ref group=f>21.</ref> ==Felhasznált források== Andrew Ayers, ''The architecture of Paris: An architectural guide,'' Stuttgart, London, Axel Menges, 2004. <references group=y/> Steve Fallon & Annabel Hart, ''Paris: City guide,'' Hawthorn, Oakland, Lonely Planet Publications, 2006. <references group=p/> Magalie Flores-Lonjou & Francis Messner, ''Les lieux de culte en France et en Europe: Statuts, pratique, fonction,'' Leuven, Peeters, 2007. <references group=f/> Anthony Glyn & Susan Glyn, ''The companion guide to Paris,'' Cambridge, Boydell & Brewer, 2000. <references group=g/> Karmelaüzenőlap 2008. december 30., 00:13 (CET)

Források::9. Pasztilla, Burumbátor, Sóhivatal, Karmela

Húúú, ez nagyon szofisztikált, még hüledezem. Kábé az, amire fentebb gondoltam. Nem bontja ez meg szükségtelenül az irodalomjegyzék kompaktságát? Pasztilla 2008. december 30., 00:31 (CET) E ponton meghívtam Bennót, őneki szoktak még ilyen ügyekben meglátásai lenni, én addig ismerkedem ezzel a dologgal. Pasztilla 2008. december 30., 00:35 (CET) Jöjjön Bennó, de addig én is ideírom: ellenzem ennek a szakasznak az ennyire technikailag túlbonyolítását, pont úgyanúgy ellenzem, ahogy első javaslatod alkalmával, Karmela. Javaslatod figyelmen kívül hagyja a jelenlegi struktúrát, és nem nagyon tudom, hogy a meglévő 114 ezer cikket ki fogja átrendezni. Azonkívül olyan szintű műszaki kihívás elé akarod állítani az IT-ben kevésbé jártas szerkesztőket, amely a cikkírástól való eltántorításhoz fog vezetni. (Lásd a kiemelési és a tudakozói rendszert, egyik sem egyszerű...) Tehát, kérem (könyörgök), töröljétek ki a lila ködöt a szemetekből, és KISEBB változtatás mellett tegyétek le a voksot. És még egy, Karmela: ne feledd az egyszerű – szép. – Burumbátor hintsed csak, mint bolom'pék a lisztet... 2008. december 30., 07:17 (CET) Egyetértek Burumbátor előző véleményével (Karmela kedvért pontosítok) Már a szócikk kiemelések új rendszerű bonyolításakor szóltam. Én az egy tekervényemmel nem tudom átlátni ezt a sok bizonygatást, s néhány szerkesztő (tisztelet a kivételnek) hozzáértését is vitatom. Csak ők érthetnek egy szócikk minősítéséhez? Más. Ha valaki újítani akar akkor hajtsa is végre, de ne zúduljon naponta megemészthetetlen mennyiségben technikai információ sem a gyakorlott, sem az annon szerkesztőkre. Az újítási kedv az eddig keletkezett selejt eltakarítására, javítására, formalizálására irányuljon, mert ceterum censeo.. az év végi akciók esetlegesek. Mert például miért kelljen forrás nélküli cikkek után kutakodnom,amikor a szerkesztési munkáim is félben vannak,amiket túlbuzgó járőrök még szerkesztés közben is csonknak vélnek. – Sóhivatal 2008. december 30., 07:43 (CET) Az egyszerűség és megvalósíthatóság követelménye szerintem is teljesen jogos. Magam is látom, hogy a referenciák kezelése a „normális emberek”, a nem-informatikusok számára kínosan nehéz. A wiki jelölőnyelv ezen a ponton bizony radikális jobbításra szorulna. Kérlek mindhármotokat, hogy ugorjatok oda a #Források :: Karmela :: 8. group - ebből lett szakaszhoz, és nézzétek meg azzal a szemmel, hogy a wiki-jelölőnyelv lehetőségein belül tudunk-e egyszerűbb megoldást találni a források pontos megadására? Pasztilla: Nem bontja ez meg szükségtelenül az irodalomjegyzék kompaktságát? Bizony, megszakítja. Ez kétségkívül egy hátrány. Tgr talán meg tudja mondani, hogy van-e a tömörítésre technikai megoldás. Burumbátor, Sóhivatal:Ha bevezetnénk, hogy a forrásokra mindössze két szakasz legyen, a Felhasznált forrás és az Ajánlott forrás, azzal szerintem az egyszerűség irányába lépnénk. Ráadásul az eddigi cikkek ilyen átalakítása, tudtommal legalábbis, bottal megvalósítható lenne. Karmelaüzenőlap 2008. december 30., 10:34 (CET) Nem nagyon értem Burumbátor és Sóhivatal felzúdulását, különösen a „lila ködöt” és a hasonló megjegyzéseket. Ha az urak végigolvasták volna a fenti betűrengeteget, azt találnák, hogy egy megbeszélés folyik, amelynek végső célja a racionalizálás és az egyszerűsítés, a meglévő Hivatkozások–Források–Külső hivatkozások–Lásd még abszurd szentnégyességének szervítése egy közérthetőbb hármas tagolásba: Jegyzetek–Felhasznált források–Ajánlott források. Az utolsó, a nyolcadik pont technikai részleteinek tisztázása még nem történt meg, Karmela mutatott valamit, amire nyilvánvalóan érdemi reakciót vár. Pasztilla 2008. december 30., 11:00 (CET) Kár, hogy nem nagyon érted, én pedig ezt még ideírom, de utána már nem írom le többször: az eredeti javaslat a jelenleg meglévő gyakorlat formalizálást volt hivatva elérni, és tessék megnézni, kik és hogyan reagáltak rá. Ez a javaslat egyszerűsítés fedőnév alatt olyan bonyodalmat varázsolna ide, hogy na. Finomításokkal valóban egyet lehet, sőt kell érteni, de az olyan szintű IT-ismereteket megkövetelő forradalmak, amilyet Karmela javasolt, a használat ellen fognak hatni. Pasztilla, amikor egy cikk szerkesztésekor azonos szintű ismeretekre van szükség a szócikk témájával kapcsolatban és a számítástechnikai programozás-jelölőnyelv alkalmazásával kapcsolatban, akkor sokan visszariadnak a szerkesztéstől. Ezt nem az ujjamból szopom, hanem kíváló példák vannak rá, lásd kiemelés. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a rendszerért annak idején annyira kardoskodó Teemeah kollegina gyakorlatilag egyszer sem vett részt a kiemelésben. Tehát a rendszer bonyolult lett, és ez elvette a kedvét az embereknek a részvételtől. Most azon fáj Karmela és még néhány kolléga feje, hogy hogyan lehetne visszacsalogatni a szerkesztőket. A megjegyzésekért, amennyiben bántóak lennének elnézést kérek. Mellesleg a lila köd nálam azt jelenti, amely elvakítja a szakembert, és saját szaktudását olyan módon használja fel laikusok számára, hogy azok azt ne értsék. De tényleg nem akartam bántó lenni, ezért még egyszer elnézést. Még egyszer, utoljára: az egyszerű – szép! – Burumbátor hintsed csak, mint bolom'pék a lisztet... 2009. január 5., 06:20 (CET) De drága Burum (jut eszembe, BÚÉK), én ezt értem, épp csak annyit fűztem hozzá, hogy itt fent egy hosszú megbeszélés, egyeztetés folyt le, amelynek a nyolcadik, egyáltalán nem véglegesített pontjával kapcsolatban vizionáltatok világvégét, mintha előtte nem történt volna semmi üdvös sem. Az első hét pont az egyszerűsítés, egyszersmind racionalizálás felé mutatott, a nyolcadik vita tárgya Karmela és köztem is. Itt ugyan nincs nyoma, mert IRL mondtam el neki a kifogásaimat, és továbbra is rendületlenül várom Bennó meglátásait. Egyetértek, hogy technikailag ne bonyolítsuk agyon. Pasztilla 2009. január 5., 09:16 (CET) BUÉK, Nektek is! Akkor OK! Ezt mondta a legelején is, akkor még hajamat tépve, ezt mondtam most is. Tehát értjük egymást... :) – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2009. január 5., 10:15 (CET)

Források:Bennó

Testvéreim a Zúrban, gyors reakciók, amire nem reflegál, abban mélyen egyetért a formálódó Karmela–Pasztilla-tengely kompromisszumos álláspontjaival: nagyon üdvözlöm a Külső hiv. felszámolását: érthetetlen, funkciótlan, nonszensz netes dokumentumokra van már címleíró szabvány tudtommal, meg kell nézni az OSZK-t, készült DVD-hez, CD-ROM-hoz, sokmindenhez, hátha segít a netes hivatkozásokat fogyaszthatóbbá tenni csonksablonok kathivatkozásai rejtettek, ahol nem, ott be kell állítani sürgősen: __HIDDENCAT__ rövidített (szerző, évszám) rendszerű hivatkozással nagyon egyetértek, elterjedt, színes, szagos, jó ;) társwikicikkek (Karmela) – egy okból kerülendő: ki vannak téve az állandó változásnak. Ilyesmire akkor se célszerű hivatkozni, ha jó. Karmela: ABC-helyett más rendezőelv: nem tudjuk hosszútávon érvényesíteni, tessék gondolni az állandó építkezésre, és hogy karbantarthatónak kell lennie (tehát nem lehet olyan információ mögötte, ami csak egyvalakinek van birtokában, mint amilyen "fontosság") Megjegyzések jegyzetben: nem lennék ennyire szigorú, mivel nem spórolunk a papírral, előfordul, ami más encikben nem, hogy valami, aminek helye van, nem érdemel főszövegméretet, csak kisebbet. Ezeket viszont szerintem is ömleszteni lehet a jegyzetbe rakott hivatkozásokkal (Pasztilla). A Karmela-féle fenti szofisztikált groupolás tényleg gyönyörű, de csak mint műalkotás, úzus ebből nem nagyon tud lenni. Túl bonyolult. Ezen egyszerűsíteni kell, elvtársak. Egyébként gyönyörű, amit csináltatok, le a kalapzattal, ha lesz egységes javaslat, még lehetne hosszabbakat fűzni hozzá, per pillanat ezek jutottak eszembe a nyomotokon. Áldás-békesség! Bennófogadó 2009. január 7., 23:50 (CET)

Források:Zotero

Erősen hallgatok, de nem vagyok tétlen. Jelenleg a Zotero lehetőségeit próbálom ki. Azt reméltem tőle, hogy segít abban, hogy könnyebb legyen hivatkozásokat írni. Az anyaggyűjtésben és annnak rendezésében zseniális, óriási megkönnyebbülés vele dolgozni, de az az érzésem, hogy a hivatkozások becsatolása a Wikipédiába viszont (egyelőre) botladozva megy, bár így is sokat segít, most is éppen azt használom. Lehet persze, hogy csak azért botladozok vele, mert még kezdő vagyok Zoteroban. Ha mégis beválna, akkor viszont magyarítani is kéne ezt az open projektet, ami nem csekélység. Tudtok esetleg más olyan eszközről is, ami megkönnyítheti a hivatkozások beépítését a Wikipédiába? Az etimológia kedvelőinek egy érdekesség: Karmelaüzenőlap 2009. január 21., 12:19 (CET) Fúúú, én a két kezemen kívül semmilyen eszközről nem tudok, ami képes hivatkozásokat beszúrni. Érdemes volna ezt felvetni inkább valamelyik kocsmafalon, ahol több technikai guru jár-kel, nem utolsósorban pedig azért is, hogy monitorozd, érdemes-e ebbe sok munkát belefektetni. Arra gondolok, ha volna is ilyen segédeszköz, én például nagy valószínűséggel nem használnám, ahogy a WikiEd vagy mi sem volt soha a kezemben, mert idegenkedek az ilyesmiktől. Gondolom, van még ilyen ember. Pasztilla 2009. január 21., 12:23 (CET) Szerintem van a Zoteronak magyarítása: magyar Firefoxon akarod, nem akarod magyar, ha jól emlékszem. A magyar Wikipédiával szinte teljesen kompatibilis, mivel ugyanazokat a cite sablonokat használjuk, mint az enwikin (ahol kb. háromszor több féle van, mint nálunk, így a hiányzó típusokat (pl. {{cite document}}, {{cite encyclopedia}}(?)) értelemszerűen utólag át kell írni egy meglévő sablonra). Ahol nem az igazi még a magyar Zotero, az a dátumok kezelése -- ez a wikin nem jelentkezik, csak az egyéb mindennapi használatban -- mindenképp ragaszkodik az „5 Január 2009” formához... Más, az életet esetenként megkönnyítő, de a Zoteronál kevésbé intuitív vagy könnyen használható lehetnek a wikin jelenleg beépített egyes segédeszközök (pl. a Sablonmester); jellemzően ezeknek kompatibilitási hibáik vannak, vagy hosszabb tanulási ívük. Üdv, – Dami vita 2009. január 21., 18:42 (CET) Egyik nagy tervem arra az esetre, ha egyszer megnyerem az időlottót, egy Zotero-alapú webszolgáltatás összerakása. Megnyomod a szerkesztőablak fölött a gombot, felugrik egy input ablak, beírod az URL-t meg esetleg az oldalszámot, és beszúr a szövegbe egy komplett, kitöltött cite sablont. Amúgy szerintem a Stanton grant révén ezen a területen rövidesen nagy változások lesznek. – Tgrvita•IRC•WP•PR 2009. január 21., 19:03 (CET)

Források::Hoffstetter

Nézd meg kérlek ezt a cikket: Roman Hoffstetter.
Ez az a kialakítás, amit elképzeltél?
Kérlek javítsd ki a hivatkozásokat, ha időt tudsz szakítani rá. Valószínűleg nem jól alkalmazom például az „in”-t.
Karmela^üzenőlap 2009. január 27., 00:10 (CET)

Karmela megkért, hogy szóljak hozzá, de a fenti megbeszélés hosszú, nekem meg dolgoznom kell, úgyhogy előre is elnézést kérve annak végigolvasása nélkül fogom megtenni. Szvsz

• a különvett lábjegyzet és forrás az olvasó aljas indokból elkövetett bosszantása. Képzeld ezt egy 50-60 lábjegyzetet tartalmazó cikkben, ahol a források nagyrésze webes, rövid és továbbkattintható (pl. Polgár Tamás): minden kattintás után ki kell keresni egy többképernyős listában a vonatkozó linket, a tizedik után jojózni fog a szemed.
• forrásnak az irányelvekben azt nevezzük, amire a szócikk az állításait alapozza (idézd forrásaidat stb.), ha most az ajánlott irodalmat is elkezdenénk forrásnak nevezni, az erősen zavaró lenne.
• a külső hivatkozások amolyan "egyéb" kategória. Hova teszel egy lap.hu linkgyűjteményt, egy youtube videót vagy egy letölthető program linkjét? Ajánlott forrásokhoz?... Azzal egyetértek, hogy a jelenlegi név rossz - nem az számít, hogy webes anyagról van szó, attól még a forrásokhoz való, ha forrásként használtuk, és az ajánlott irodalomhoz, ha tisztességes, szerzővel bíró, nem változó szöveg. Talán "további anyagok" vagy valami ilyesmi? – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. február 9., 00:47 (CET)

Források::Kocsmafal

Nekirugaszkodtam, és javasoltam az új szempontú tagolást itt: Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Forrástagolás. Hozzászólsz te is? Karmela^üzenőlap 2009. április 2., 18:44 (CEST)

Igazából nincs szükség hozzászólni. Letisztultan összefoglaltad annak a betűáradatnak a strukturális részét, amit itt fentebb elkövettünk. Pasztilla 2009. április 2., 20:26 (CEST)

Magyarán mondva ezt szeretném: Fejezd ki kérlek a támogatásodat ott is! Karmela^üzenőlap 2009. április 3., 18:07 (CEST)

Tataroz

Szia, Pasztilla! Elkelne néhány kritikus szem a Kálvin János cikk tatarozásánál. Belefér az idődbe, hogy néha ránézz a cikkre? (Bennót is megkértem ugyanerre) Üdvözlettel – Hkoala 2009. február 7., 16:30 (CET)

Gyanítom, hogy nagyon nem érsz rá, de azért csak szólok: az alapvető tatartozás kész, a következő lépcső a kiemelés lesz. (Még nem késtél el a kíméletlen ámde szakszerű kritikával.) – Hkoala 2009. február 14., 19:40 (CET)

Szia, Hkoala! Valóban úgy fest, hogy fellélegezhet a Wikipédia egy jó időre, nem igazán lesz időm közreműködni, igyekszem ránézni, de a jelek szerint háromnaponta van kábé négy perc Wikire, az meg elég kevésnek tűnik egy alapos átnézéshez. Pasztilla 2009. február 16., 05:11 (CET)

– Hkoala 2009. február 22., 15:46 (CET)

köszönöm!

Szia, köszönöm a gratulációt! :) A royalistában majdnem biztos vagyok, de este megnézem az Osirisben! SyP 2009. március 11., 14:18 (CET)

Bennó megnézte, lásd a vitalapom. SyP 2009. március 11., 15:26 (CET)

Betűrend

Ja jó, bocs, nem tudtam, hogy nem érzékeli az ékezetes betűket. Csak úgy furának tűnt. Elvégre, ha a wiki a világ összes betűtípusát felismeri, gondoltam, valami félreíródott. Ezer bocs :) – Eino81/Párvusz ^keskustelu 2009. március 16., 11:37 (CET)

Sziget

Herr Pasztilla! A Cité-sziget szócikk nagyon-nagyon profi. Mehet-e kiemeltszavazásra? – Istvánka ^posta 2009. március 17., 12:33 (CET)

Há nem is tudom, domnule :-) A felkérés megtisztelő, de a helyzet az, hogy vannak hiátusai:

• A Sainte-Chapelle-es részben vannak még nettó baromságok, csak nem reflektáltam még önmagamra, azaz nincsenek kijavítva. Allapon kezdtem az alap Sainte-Chapelle szócikket bővíteni, de azzal is megakadtam.
• A Cité-palota szócikket feltétlenül meg szeretném írni hozzá.
• Más linkkékítések is elkelnének, elkezdtem ugyan Haussmann báróval, az oppidummal, a Conciergerie-vel, de fájóan piros még Lutetia, a Szent Lajos-sziget, Szent Genovéva stb.
• Feltétlenül kell egy rész a műemlékvédelemről, megemlítve UNESCO világörökségi és más efféle jelentőségét.

Isten bizony, ezek hiányoznak, kedves gyermekem egyébként a szócikk, még a térképet is én rajzoltam bele, de ha elfogultságomban is ennyi hibát látok, nem hiszem, hogy megállna a köz tekintete előtt. Amint tehetem, meg is csinálom. Pasztilla 2009. március 17., 14:10 (CET)

E’vvan . Akkor várunk míg kész lesz – Istvánka ^posta 2009. március 17., 14:19 (CET)

Segélykérés

Ha egy kicsike időd kerül, légy oly jóságos, és vess egy pillantást közös házi vitalapunknak szerencsétlen Zsófia királynéval foglalkozó szakaszára. Én kimerítettem a civilizációs tartalékaimat, és amíg felújulnak, nem szólnék hozzája, de hőn szeretett bölényünk nem tágít. ;) | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. március 22., 10:36 (CET)

Ez megint valami olyasmi, amiben nulla kompetenciám van, azért is nem szóltam bele. Könyvolvasó emberként csupán annyit tudok leszűrni – és ha bármiféle logikát vagy konvenciót is látok az egészben, akkor ezt, és ennyiben egyetértek a vitalapon általad vázoltakkal –, hogy a név integráns részét alkotó, a születésre/származásra utaló jelzőt valóban az országnévből alkotják (pl. Görögországi, Angliai), gyakorlatilag az uralkodói családok egyes ágainak jelölési hagyományait követve (Lotaringiai, Estei, Luxemburgi stb.). Míg az, hogy mely államalakulat/nemzet/bármi élén áll az illető, valóban a képző nélküli, egyszerű melléknévi alakkal (görög) írják le többnyire. Csak néhány példa: Ausztriai Anna osztrák főhercegnő, Navarrai Henrik francia király. Olyan kortárs előfordulásról nem tudok, ahol például ausztriai főhercegről vagy franciaországi királyról volna szó (a 19. századból még bőven vannak ilyenek, sőt, ausztriai főherceg volt az általános, de belenéztem Benda Kálmán történeti kronológiájába, és ott mindig az egyszerű melléknévi alakot használják, ha jól sejtem, történészek). De mondom, egyáltalán nem vagyok biztos a dolgomban, viszont ha van ilyen történetírói hagyomány, amellyel a magyar nyelv képes megragadni ezeket a nüanszokat, kár volna veszni hagyni. Pasztilla 2009. március 22., 12:34 (CET)

Már ha csak ennyit leírnál ottan, sokkal jobb volna. Alapvetően arról van szó, hogy a bölény kivételével minden olvasó ember számára tök nyilvánvaló a szisztem, viszont összekeresgélni erről mérvadó állásfoglalásokat fárasztó, és azt a bölény persze mással végeztetné, egyem meg a zuzáját. Tekintve, hogy abszolúte tájékozatlan és olvasatlan egy sor humán területen, fogalma sincs róla, hogy az effélék a legritkább esetben vannak módszeresen kifejtve valahol (leginkább még lexikonok bevezetőjében, nagy ritkán módszertani segédletekben itt-ott). Persze leginkább túl kéne lépni a problémán, csak hát a bölényt nem olyan fából faragták, határozottan imád másokat vizsgáztatni olyan területeken, amikhez ő maga nem ért. A WP mókái... | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. március 22., 13:12 (CET)

Talán ezért is nincs kedvem ezt odairni. Olyan békésnek indult ez a vasárnap délután. Ettől még szabadon belinkelhető, ha nagyon muszáj. Pasztilla 2009. március 22., 13:29 (CET)

Wikipédia:Betűrend kialakítása a kategórialapokon

Szia! Tatarozod még a lapot? Ha nem kérlek vedd le a sablont. Szajci ^reci 2009. március 22., 11:23 (CET)

Igazság szerint a szerkesztői névterembe kellene mozgatni, mert fals információkat tartalmaz (lásd vitalap), és addig, amíg így van, egyáltalán nem kellene a Wikipédia-névtérben mutogatni, sem tataroz sablonnal, sem anélkül. Pasztilla 2009. március 22., 11:55 (CET)

AkH 12. - mi van vele?

Szia!

Mi van az AkH 12. kiadásával? Lehet róla tudni valamit? Elérhető valahonnét pdf-ben?

Köszi, – Peda ☎ 2009. március 24., 01:19 (CET)

Üdv!

Jobb később, mint soha! :-)) A lényeg, hogy észrevetted a reagálásom és visszareagáltál! :-)) Akkor egyelőre minden marad a régiben, Te mikor veszel részt az újabb gyűlésen? Tudtommal részt vettél rajta - nem? Illetve kik tudhatnak többet? Köszi és üdv, – Peda ☎ 2009. április 17., 09:14 (CEST)

Nem-nem, dehogy vettem részt rajta, csak vannak beépített informátoraim, akik igen :-) Pasztilla 2009. április 17., 09:36 (CEST)

"Ezek" a titkos belső informátorok nem tudnak kicsempészni valami pdf-fájlt amiben benne van valami tervezetszerűség? Vagy ez lehetetlen kérés? – Peda ☎ 2009. április 19., 00:13 (CEST)

Óóó, dehogynem, annak idején még terjesztettem is. :-) Ha jól emlékszem, Bennóhoz, Ádámhoz és Misi bácsihoz jutott el, viszont az én akkor számítógépem azóta elhalálozott, és nekem már nincs meg, Bennót környékezd meg, ő minden szart elrak. Pasztilla 2009. április 20., 14:19 (CEST)

Re: Egyértelműsítők

Szia!

Pedig, azt hittem, hogy hasznos dolgot csinálok, azért hivatkoztam az egyértelműsítő lapokra, mert a magányos lapok számát akartam ezzel csökkenteni. Akkor ezek szerint felesleges dolgoztam vele, na mind egy. – Hannababa86 ^vita 2009. március 29., 20:23 (CEST)

"Anon"

[1]; ami a címet illeti, ha már követni akarjuk a bibliográfiai leírást, az ameriaki kongresszusi könyvtár a kettőspontos alakot hozza, nem a vesszőset: "Armageddon in retrospect : and other new and unpublished writings on war and peace" [2]. – Dami ^vita 2009. március 30., 16:38 (CEST)

Azért a különbséget te is látod forma és tartalom között, remélem :-) Igen, ez a szabvány, de a szakpublikációkban sem követik a könyvtártudományi szabvány alaki vonatkozásait (különösen, hogy ellentmond a helyesírásnak is), a tartalmiak elhagyásával viszont vesztünk. Miért írjuk be a kiadót, annyira fontos? Nem, hanem azért mert adat. Az alcím még ezeknél is sokkal fontosabb, mert a szerző érezte fontosnak az alcím megadását. Pasztilla 2009. március 30., 16:59 (CEST)

Nem állt szándékomban könyvtártudományi forradalmat indítani :) Néztem viszont, hogy pl. A Hazátlan Embernél, ami sajnos nincs meg nekem angolul, így nem tudom ellenőrízni (csak az enwikin) az alcím nincs feltüntetve (útólag megnézve a kongresszusi könyvtárban sem...). – Dami ^vita 2009. március 30., 17:06 (CEST)

Pedig a Kongresszusi Könyvtárból csempésztem az eredeti címleírásokat. Pasztilla 2009. március 30., 17:55 (CEST)

Ja, A hazátlan embernél nincs is alcím. Pasztilla 2009. március 30., 18:01 (CEST)

Repülési műhely

Üdvözlet!
Jel'tem, megalakult eme csodamű, a neve gondolom ismerősen cseng. Ha ténykedni akarsz a műhelyben, akkor a Résztvevőknél karcolj egy Pasztillát. Ha pedig észrevételeidet közölni (gondolom ebből lesz több), akkor azt a Hang-ár nevű vitalapon teheted. A többi allap még nem él. --Gyantusz ^vita 2009. április 2., 23:39 (CEST)

Kiadás helye

Szia, Pasztilla! Ha egy könyvön rajta van a kiadó, de a kiadás helye nincs, akkor hogyan kell szakszerűen hivatkozni rá? Én úgy gondoltam, hogy ha nincs, akkor nem írom be, de úgy látom, hogy négy könyvtár közül háromnál beírják. Mi a bevett wikieljárás? (A könyvtárosi eljárást Márti már elmagyarázta). Üdv – Hkoala 2009. április 3., 18:30 (CEST)

Szia! Nem tudok kimondottan wikis megoldásról, én ha iylen van, a könyvtárit szoktam butítottabb formátumban betenni, azaz vagy h. n., vagy mivel azért tudhatjuk a kiadó után, [Kiadás helye]. Pasztilla 2009. április 6., 10:14 (CEST)

Köszi! – Hkoala 2009. április 6., 18:32 (CEST)

Játékvezetés

Szerbusz Szerkesztő! Kérlek, hogy a játékvezetők kialakított és elfogadott formátumát ne szerkeszd át. Nagy örömmel veszem, ha kiegészítéseket teszel, vagy megkérdezel, hogy ezt vagy azt miért így/úgy készítettem el. Ellentéteddel én 1980-óta vagyok játékvezető, oktató, szakíró és a témával kapcsolatos kutató. Nem véletlenül alakult ki az alkalmazott formátum, ez a játékvezetői szakma elfogadott szintje. Igyekeztem a nemzetközi gyakorlatot is átvenni, illetve a szerkesztői javaslatokat figyelembe venni. Óriási, ha számítástechnikai ismereteiddel összefüggéseket, új életpálya részleteket találsz. Még nem ellenőriztem, de az átnevezéseknél ügyelj arra, hogy a megfelelő helyeken az átvezetések is rendbe legyenek. Az angol névgyakorlatot használja az újságírás, a wiki idegennevű részeinél is ezek kerülnek rögzítésre, ha túl nagy az általánosan elfogadott nevek változtatása, akkor eltolódások jönnek létre. Köszön megértésedet és az eddigi aktív segítségedet. Lajos52 ^vita 2009. április 4., 20:18 (CEST)

Szia! Nem pontosan értem, mivel volt a baj. Háromféle javítást tettem a listán:

• Nagykötőjeleket szúrtam be az évszámok közötti kiskötőjelek helyére, mindezt az akadémiai helyesírás szellemében.
• A betűrendbe sorolást javítottam, ugyanis sok helyen el voltak csúszva a nevek, emellett a magyar ábécérendbe sorolás szempontjából nincs különbség a-á, e-é stb. között.
• A sportújságírók, mohakutatók és karateoktatók írásgyakorlatától függetlenül a Wikipédiának irányelve van a nem latin betűs nyelvek neveinek átírásáról. A magyar Wikipédián nem az angolos, hanem az akadémiai ajánlásban is megfogalmazott névátírási módozatokat követjük.

Mindháromféle javításnak oka és háttere volt, a jövőben is javítani fogom minden létező cikkben, ami elém kerül, a fentieket. Köszönöm megértésedet! Pasztilla 2009. április 6., 10:11 (CEST)

Játékvezetők

Szerbusz! Köszönöm a munkádat, mostanában adtak ilyen irányú segítséget, így már az újabb anyagokban igyekszek így eljárni. Eddig találtam kettő olyan játékvezetői oldalt amit azonos módon átszerkesztettek. Valójában nem rossz csak kilóg a nagy munkából. Kerestem a közreműködőt, hogy megbeszéljem, mit. miért így tettem, alakítottam ki. Ennyi. Kérlek, ha van időd segítsd továbbra is a javításokat, mert igen sok anyagot készítettem és nem volt még meg a szükséges pontosítási információm. Azért megyek most szép sorjában át az anyagokon, mert remek segítségeket kaptam (ld. Tied is) és igyekszek eleget tenni az elvárásoknak. Szép napot kívánokLajos52 ^vita 2009. április 6., 20:17 (CEST)

Apollonia

Az a delikát kérdés merült fel bennem, hogy vajon hol van a diglossziában a határ? Te biztos vagy benne, hogy a város környékén az elsődleges nemzetközi nyelv a latin? Persze illenék tudni, de nemtom. :( Te veszed ezt valahonnét? Illyria elvileg határeset, mert éppenséggel simán tartozhat mindkét övezethez. Bennó^fogadó 2009. április 10., 21:43 (CEST)

Mármint mit veszek valahonnét? A város autochton görög neve Eridamnon volt, míg meg nem jelentek a rómaiak, és átnevezték, a saját nyelvük szerint Apolloniára. Görög gyökerű Apollón-kultuszról nem tudok, arról meg még nem beszélgettem korabeli görögökkel, hogy eztán ők hogyan emlegették, gondolom, továbbra is Eridamnonként. Nem egészen értem tehát a diglosszia kérdését, hivatalos névalak megállapítására nézvést az elnyomók joga mindig előnyt élvezett, Auschwitzot is így ismerjük, dacára annak, hogy a lengyelek továbbra is bőszen oswiecimezhették. Plusz még ezer példa. Pasztilla 2009. április 10., 22:43 (CEST)

Viszont az őszintén érdekelne, hogy amiket beszúrtál (ti. hülyeségeket ógörög és újgörög alakokról), azokat honnét vetted? Netán az enwikiből? Pasztilla 2009. április 10., 22:45 (CEST)

Mi bajod neked azokkal az alakokkal? Bennó^fogadó 2009. április 10., 22:49 (CEST)

Hogy hülyeség a fele. Például mi az, hogy újgörög neve?! Vagy albán?! Vagy hogy ógörögül Apollónia, amikor sosem volt az, a jó öreg Sztrabón is Ep/ridamno(ó?)nról értekezik. Pasztilla 2009. április 10., 22:59 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Áhá! Akkor te nem tudod, hogy a birodalom hivatalosan is kétnyelvű volt, olyannyira, hogy világosan meghúzható a határ, és éppen valahol Illyria tájékán, antul jobbra (keleten) a birodalmi közigazgatás, diplomácia, élet és irodalom görögül zajlott, antul balra pedig latinul. Utána fogok nézni, hová esett Apollonia. A hivatalos nevek persze párhuzamosak, no és sokan tudtak keleten is latinul (olyannyira, hogy azután a bizánci császári udvarban meg éppen hivalkodásul folyton latinoznak, hogy ugye a bazileusz rómaión mégis), ez egy eléggé fontos választó az ökumené két fele között. A keleti ökumené köz(ös) nyelve a görög, az elnyomás (háhá) tehát görögül zajlott a keleten, s görögök bonyolították. Bennó^fogadó 2009. április 10., 22:47 (CEST)

Miről beszélesz te? Illyricum superiusról és inferiusról? Az első körben is nem egy függőleges, hanem kelet–nyugati tengely mentén kell elképzelni, hasonlatosan a Jireček-vonalhoz. Másrészt ezt a diglossziát továbbra sem tudom értelmezni. Hogy jön ide az, hogy az elit birodalomszerte kétnyelvű volt? Az adminisztráció stb. nyelve továbbra is a latin volt, nem? Vannak görögül meghivatkozott római városok korabeli római forrásokban? Pasztilla 2009. április 10., 22:59 (CEST)

Nem, akkor tényleg nem érted. Az elit sem volt kétnyelvű mindenütt, és az adminisztráció stb. nyelve keleten NEM a latin volt, sem továbbra, sem eleve. Erről tépek itt a száj. ;) GÖRÖG, verstandeszt du?? Görög. Nézz mélyen a szemembe, és vedd tudomásul, hogy a Római Birodalom keleten görögül volt római. Soha nem is volt másképp. Ez pedig azért nem mindegy, mert alapította légyen bárkifranc Apollóniát, ha nyelvileg a keleti ökumené területén feküdt, akkor biz görögül beszéltek benne, görögül adminisztráltak benne (főképp), ha meg nem, akkor nem, és ez nem lesz mindegy az elsődlegességi neve mián. Ha ráveszem magam, rákérdezek a kétnyelvűségi szakértőnél, hogy hová esik Apol. Bennó^fogadó 2009. április 10., 23:08 (CEST)

Szerintem te nem érted. Téged kivéve mindenki rosszul tud mindent, amikor olyan római városokról beszél ugyanezen a nyelvileg keleti ökumenének nevezett területen, mint Buthrotum, Lissus, Phoenice, Dyrrachium, Heraclea? Minek van akkor ezeknek latin nevük? Pasztilla 2009. április 10., 23:36 (CEST)

Most már komolyan megharagítol. Azzal kezdtem, hogy nem tudom, hol volt a határ. Dürrakhium mellesleg szinte egész biztosan görög nyelvű. És nem, ez az ismeret nem éppen köz-, viszonylag fiatalon terelődött a figyelem a kétnyelvűségre, bár tudni tudtunk róla nyilván. Latin nevű városok pedig természetesen simán vannak a görög ökumenében is (fordítva is), ezek attól még vidáman görögül élik mindennapjaikat. Bennó^fogadó 2009. április 10., 23:43 (CEST)

Én meg az Apollón-kultuszt nem értem. Létezik más gyökerű Apollón-kultusz, mint görög? Bennó^fogadó 2009. április 10., 22:54 (CEST)

Jaj, ne fárasszál már, Bennó, mit nem értesz? A hellenisztikus kor rómaijai, akik imádják Apollót (nem Apollónt), megjelennek, és Apollóról a saját nyelvükön elnevezik a várost Apolloniának. A források nem szólnak semmi olyasmiről, hogy ott korábban, a helyi görögöknek bármiféle kiemelt jelentőségű Apollón-kultuszhelye lett volna. Erre gondoltam, de szar lesz, ha neked is mindent magyarázni kell. Pasztilla 2009. április 10., 22:59 (CEST)

Én már senkinek nem hiszek el elsőre semmit, azért kérdeztem rá. Bennó^fogadó 2009. április 10., 23:08 (CEST)

De komolyan, forrást nem láttam még, ami görögül hivatkozná Apollóniának ezt a várost, mindenhol a latin Apollonia jelenik meg, erre jó, hogy nem akarjuk megalapítani az illírek nyelvvédelmi szervezetét, hogy de vajon illírül??? Pasztilla 2009. április 10., 23:02 (CEST)

A két alak olymértékig egybeesik (pl. a hosszúságot nem jelölő nyugati átírásokban), hogy gyanúm szerint ez a probléma föl se merül a szakirodalomban. Az Apollonia alakot németek-angolok-franciák görögnek és latinnak is vélhetik, ahogy tetszik. Az meg, hogy ma hogyan hívják a romvárost, szerintem infó, de nem fogok ragaszkodni hozzá. Bennó^fogadó 2009. április 10., 23:08 (CEST)

Ja, hogy azt elfelejtettem idevésni, hogy történetesen a név mindkét nyelven értelmezhető, mert totálisan egybeesik a két alak. Ezt az izét görögül is Apollóniának hívták nyilván, minthogy görögül is így kell képezni a városnevet az Apolló(n) nevéből. Még a hosszúság is egyezik. Bennó^fogadó 2009. április 10., 23:18 (CEST)

Látod, épp ez az, elolvastad már, görögül hogy hívták a várost? Adott egy a rómaiak által átnevezett, a korabeli irodalomban latinul Apollonia alakban ismert, a mi kortárs szakirodalmunkban Apollonia néven emlegetett római város, és pusztán mert éppen lehetne ez egy görög nyelvi képzés is (bár ugyebár nem az), köpüljük itten a fingot szakmányban. Egyetlenegy másik illíriai városról nem tudok, ahol ez a kérdés felmerülne, mert pechükre akár két betűben is eltér a latin és a görög alak . Olyan kitételekkel pedig, hogy „ma hogyan hívják a romvárost”, végképp elkeserítesz. Mi hívjuk magyarul bárhogy Brigetiót és Matricát meg a többit? Vagy hallottál olyat, hogy ókori oppidumnak francia, spanyol vagy német neve legyen? Legfeljebb elnevezik a legközelebbi kortárs településről, de ismert antik nevű romvárosok miegymások tekintetében modern nevet említeni nonszensz. Az Oszmán Birodalom területén felfedezett, évezred óta elfeledett Apolloniát rögtön beazonosították, így semmi okunk nincs eljátszani a gondolattal, hogy van-e török, albán vagy újgörög neve. (Az újgörög különösen fáj, az aromunnak több jogosultsága volna e helyütt.) Pasztilla 2009. április 10., 23:29 (CEST)

Minthogy tényleg nem érted, ezt zárjuk le, majd megkérdezem a szagértőt. Az, hogy volt neki egyes számú görög neve, nem zárja ki, hogy legyen neki egy másik. Az Eridamnon senkit sem akadályoz meg abban, hogy történetünk idején a Apollónia néven emlegessék görögül (amit most már tényleg ne nyűjünk, hogy milyen névnek kéne tekinteni, hiszen nem látunk bele a fejekbe, alakilag pedig stimmel mindkét nyelven). Ami az újkori megnevezéseket illeti: nem kell nekik elnevezni azt külön, elég ha másképp írják egy picit, és másképp ejtik, és ha táblákra kiírják. Bennó^fogadó 2009. április 10., 23:38 (CEST)

Ja, még ha a bizánci görög ott volna legalább, mert ők valóban említik a forrásaikban Apollónia néven. De ógörög? Pasztilla 2009. április 10., 23:30 (CEST)

Ha már föltétlenül kötözködöl: Végül Kr. e. 229-ben behódolt a Római Birodalomnak, s a makedónok elleni háborúban a rómaiak támaszpontjául szolgált az immár Apolló tiszteletére Apolloniának elnevezett település. – ez a korszak semmiképp sem a középgörög, igaz, nem is az attikai ó-, hanem a koiné, a hellenizmus köznyelvének a korszaka, amit azért praktikusan az ókori görögség nyelvéhez szokunk sorolni. Bennó^fogadó 2009. április 10., 23:38 (CEST)

OK, rossz a megfogalmazás, nem derül ki belőle, hogy a rómaiak nevezték el annak. És? Pasztilla 2009. április 10., 23:42 (CEST)

Bilingvizmus

Ezt olvasd el, amúgy is érdekes. Közöl egy térképet, ami ugyan elég rosszul látszik, de aszerint Illyria egyértelműen latin terület (kérdés, hogy miképpen változik ez a korszakokban).

Itt volt erről tudkonf. Egyébként épp a fentebb interjúvolt alakzatot fogom megkérdeni. Bennó^fogadó 2009. április 10., 23:50 (CEST)

Nagyon érdekes, hogy milyen sokáig tartotta magát az egynyelvűségi föltételezés. Nem olyan nagyon régtől okítják a fentiek szerint. Bennó^fogadó 2009. április 10., 23:52 (CEST)

Itt van a könyve is, sajna épp nincs kéznél. :( Bennó^fogadó 2009. április 10., 23:56 (CEST)

Erről a kelet–nyugati tengelyről beszéltem, ami nagyjából egybeesik a Jireček-vonallal. Nem egészen látom, hogy Illyria latin terület volna. Te szerintem Illyria Superiorra gondolsz (asszonynevén Dalmatiára), ami nagyjából egybeesik a mai Montenegró-Horvátországgal, és valóban egy az egyben lila, azaz latin. Ettől délre van azonban Illyria déli része (a mai Albánia és ilyenek, későbbi provincianevükön Macedonia és Epirus), az Illyriának nem latin része. Bonyolult ez, de akárhogy is, Apollonia területe görög nyelvű volt (egész Albániáé, kivéve egy keskeny északi csíkot). Pasztilla 2009. április 11., 00:09 (CEST)

Nem tudom, hogy a Jireček-vonal mennyire elfogadott ma (nahát, ilyenekről van cikk!! és főleg, hogy időfüggetlenül van-e neki értelme, hiszen történtek itten nagy változások időközben is), de én nem erre gondoltam, azóta születtek sokkal pontosabb térképek (a J.-vonal amúgy is kultúrterjedési sematizmus, nem pedig kollokviális nyelvhasználati térkép). Amúgy meg a wikisten áldjon meg, ha te biztos vagy benne, hogy Apollónia területe görög, akkor a város is feltehetően görög, hiszen erről vagyon szó. A két ökumenében masszív enklávékról nem nagyon tudunk, maximum lágy diglossziáról (Dél-Itáliában feltehetően még egészen sokáig léteztek helyi görög dialektusok). Nademostmár tényleg írok AB-nek (csak össze kell szednem a pofázmányomat, mert vérciki, amilyen régen nem kerestem...).

Amúgy ez az egész kérdés tényleg nagyon bonyolult, és a források se valami kényeztetőek (a sporadikusság miatt például baromi nehéz olyan kérdésekre válaszolni, ami azt firtatná, hogy mondjuk Kr. u. 150 környékén teszemföl Dürrakhiumban a hétköznapokban milyen idiómák fordultak meg a lakosság ajakán. De azért nem reménytelen. :) Bennó^fogadó 2009. április 11., 10:27 (CEST)

Dürrakhion, engedelmeddel, ha már, az -ium-ot hagyjuk meg a latinusoknak :-) Pasztilla 2009. április 11., 14:30 (CEST)

Én latinus vagyok, te majom... 2009. április 13., 23:25 (CEST)

Akkor meg minek hajtod a görögök malmára a vizet, te lápi póc? Pasztilla 2009. április 13., 23:31 (CEST)

Meggyött a válasz (érdemi részét idézem):

„Apollonia (s egyben a Balkán ókori) általános nyelvpolitikai helyzetéhez, 2006-os könyvemet ajánlom, Nyelvpolitika a Római Birodalomban címmel: ennek 7. mellékleti térképéről kiderül, hogy Apollonia a görög-latin hivatalos nyelvi határtól délre feküdt, a görög nyelvhasználatú zónában. A város nyilván görög közigazgatású volt, római kolónia itt nem volt. A helyi lakosság összetételéről nyilván meg kellene nézni a PWRE-et, vagy a DNP-t, hogy ír-e valamit róluk, de gyanítom, hogy a feliratok alapvetően csak a görög elem jelenlétét igazolhatják, hogy latin felirat van-e itt, annak utána lehet nézni az internetes adatbázisokban.

Az illír kérdést most nem feszegetném, mert az egy igen nehéz probléma...”

Hát így. Bennó^fogadó 2009. április 14., 11:22 (CEST)

De hát ezt nem értem, hogyhogy nem volt ott római kolónia? Mit kell ezen érteni? Mondom ismét: egy a rómaiak által kolonizált görög alapítású városról van szó. Nem idézem be a szócikkünk forrásait, van más is egy hirtelen keresés eredményeként: John D. Grainger, Nerva and the Roman succession crisis of AD 96-99 c. műve 78. oldalán írja: „C. Julius Cornutus Tertullus was a member of a prominent Italian family in Apollonia, a Hellenistic city which Augustus had reinforced with Roman colonists.” és további csacsogások helyi és környékbeli római családok kapcsolatairól. A mi Apolloniánkról van szó, ezt a szöveg kontextusa és Augustus említése is biztossá teszi.

Megjegyzem, Apolloniától azért jóval északabbra húzódhatott ez a határ, nagyjából a mai Lezha–Shkodra térségében, amelyeknek (Lissus és Scodra) már púrus latinus kultúrájuk volt, míg az Apolloniától északra lévő Dürrakhion ugye más kategória. Pasztilla 2009. április 14., 11:58 (CEST)

Te, szerintem ezt levelezzétek egymással, annak amúgy sincs semmi akadálya, őt is érdekli a probléma. Mindjárt átnyomom neked az emiljét. Bennó^fogadó 2009. április 14., 12:02 (CEST)

AB szerint a név se stimmel, az Eridamnon, illetve kapásból nem találta nyomát. Feltűnő, hogy a görög találatokban vagy A. kat' Eridamnon vagy A. pros Eridamnó van, ami nagyjából "az Eridamno[s/n?] -nál/mellett fekvő Apollóniá"-t jelentene, tehát annak a segítségével jelölték meg a helyét. Lehet, hogy Eridamnon nem nagyon ismert... Bennó^fogadó 2009. április 14., 11:30 (CEST)

Eridamnonnak utánanézek mindjárt. Pasztilla 2009. április 14., 11:58 (CEST)

Jó, innen nem tudok utánanézni, neten én is csak ezeket a kat' Eridamnonokat találom, bár többnyire A. bevezetés nélkül. Mi volna az az Eridamnon, ami mellett áll a város? Epidamnosz volt Durrës ógörög neve, a római kolonizáció és Dürrakhión előtt, de azért az odébbesik. Pasztilla 2009. április 14., 12:07 (CEST)

Albánia és Zeta samt uralkodók

Szia! Szerintem nézz rá az átnevezési naplóra, nem egészen tudom, hogy a választott albán fejedelem és az albán trónörökös szócikkcímként megfelel-e. Cassandro ^Ħelyőrség 2009. április 13., 22:40 (CEST)

Ami Topiát, Balshát és Kasztriótát illeti, plusz Leka Zogut, az jó, bár én ez utóbbinál nem tenném be a címbe a trónörökösségét. Pasztilla 2009. április 13., 22:46 (CEST)

Ja, most vettem észre Toptanit, ez hülyeség, megválasztották királynak, ahogy mást is, de másik kérdés, hogy sosem tudta elfoglalni a trónját, talán erre kíván utalni Peadar, de ezt nem kellene a címben agyoncizellálni. Pasztilla 2009. április 13., 22:51 (CEST)

Vászoncseléd

Fura dolog ez, ha végiggondolom, hogy mennyire "természetes" a nemmozgó szépségek (szobor,föstmény) örökifjúsága, és mennyire természetes vajon CC örökszépsége, aki épp csak egy picivel idősebb anyósomnál (akit csak a gyermekvállalási szokások változása miatt nem hívunk még dédinek).

Gina meg ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 13., 22:54 (CEST)

NEM GINA! Pasztilla 2009. április 13., 22:55 (CEST)

Generációs segítség : kamaszkori álmaim netovábbja volt, amikor Ornella Muti személyesen esdekelt, hogy tegyem meg. Pasztilla 2009. április 13., 23:04 (CEST)

Vele akár járhattam volna - egyszerre gimnáziumba ... :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 13., 23:18 (CEST)

Esdekelt, mi? Honnét tudod, hogy ő nem ugyanerről álmodott? Bennó^fogadó 2009. április 13., 23:24 (CEST)

Mármint miről álmodott, hogy ő esdeklik nekem, vagy hogy én rimánkodom neki? (Bár kizártnak tartom, hogy ez utóbbi attitűd helyet kaphatna egy kamaszlegény álmodozásaiban.) Pasztilla 2009. április 13., 23:28 (CEST)

Az álmodozásaiban tán nem, na de aztán a valóság... Egyébként arra céloztam volt, csak már összeakad a billentyűzetem, hogy ki tudja, talán O. néni is rólad álmodik, csak nem talált még rád. Egyébként ha már, akkor szerintem Gina a maga korában szebb volt, mint O. Bennó^fogadó 2009. április 13., 23:32 (CEST)

Férfiszemmel valóban, rendkívül szép tudott lenni, de kamasznak lenni merőben más érzés, az ember olyankor ritkán esztétizál... Pasztilla 2009. április 13., 23:34 (CEST)

De egy 1976-os kiadású O. néni becsöngethet ma is az ajtómon, míg egy 1962-es G. nénitől csak szent és tétlen áhítatba esnék, szóval hagyjuk ezt a fals kamasz–férfi dichotómiát. Pasztilla 2009. április 13., 23:36 (CEST)

Blokk

Neked igen, de betámadott mást is, ráadásul tényleg minősíthetetlen hangon (hitler/sztálin/etcetera). Ráadásul tegnap este, amikor a konfliktus kezdődött, már figyelmeztettem szépen, kedvesen, hogy gyorsan finomítson a hangnemen, mert hosszabb blokk lesz a vége. Ez sajnos falra hányt borsó volt, így nem igazán maradt más választásom. A vitalapját még szerkesztheti, ha ott megegyezésre juttok, elnézést kér, belátja, hogy ez a hangnem nem idevaló, akkor mérsékelni fogom a blokkot, de valljuk be, erre az esély kevés... Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 14., 09:52 (CEST)

Az a baj, hogy én sem igazán látok más megoldást a helyzetre, mint hogy időről időre kitiltódik a viselkedése miatt, ezután egy hosszabb ideig általában rend van. Annyian próbáltunk már szép szóval hatni rá, de sajnos hiába. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 14., 10:12 (CEST)

Képezde

Egyikse. Amikor egy évvel később másodszor is fölvettek ugyanoda, akkor egy négyfős koliszobába három (elsőéves) mongol atyafi mellé "maradékelven" engem ("újrakezdőt") suvasztottak be negyediknek. Következmény: a nemzetközi előkészítőn túl nem volt még egy pont a magyar felsőoktatásban, ahol ilyen koncentrációban lettek volna a béketábor távoli csücskéből ideszármazottak, ergo esténként nem négy, hanem öt-nyolc-tizensok fős társaságok verődtek össze - én meg a sokadik kerék. Mert voltak ugyan próbálkozások a nyelvi továbbképzésemre, de számolatlan sör után rendre ott kötöttünk ki, hogy az ország négy sarkából összeverődött t. vendégeim és házigazdáik ugyan összevesztek/verekedtek (anyanyelvükön), ám kvártélyuk attól még nem lett, így én kereshettem egy épp megüresedett ágyat a százegynéhány másik szoba valamelyikében.

Szép idők voltak. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 14., 22:55 (CEST)

defaultsort és a tilde

Szia! Mondasz nekem egy példát a tilde-sre, amit hibásan vett fel a listára a szkript? Akkor írnék a programozónak. Üdv, Mami^rendelő 2009. április 15., 15:16 (CEST)

Írtam neki. Amúgy futólag belenéztem a szkriptbe, elvileg külön figyel a huwiki esetén a tilde-re, de ezek szerint nem eléggé. ;) Mami^rendelő 2009. április 15., 15:45 (CEST)

Látom Mami már intézkedett az ügyben. Amúgy a 061-et teljesen üti a 067, de ha megnézed a 067 nálunk ki van kapcsolva. Ha esetleg mégis megállapítanánk, hogy nem ide kell a pont, hanem oda, akkor csak ki kell kapcsolni a 061-et, és bekapcsolni a 067-et. Egyébként valószínűleg egyéb írásjelet is néz, javítottam. És köszönöm a kozmetikázást! - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. április 15., 18:23 (CEST)

Köszönöm mindkettőtöknek. Ugyanakkor ha nagy halom fordítanivaló volna még, szívesen besegítek, lehet rám tolni az ángol anyagot. Pasztilla 2009. április 15., 21:09 (CEST)

albán település infobox

Szia! néztem az albán városokat és láttam, hogy nincs infoboxuk. Esetleg nem tudnál csinálni egy albán település infoboxot, ahogy a horvát településeknél csinált valaki, és utána én beírom az adatokat a városokba? Szajci ^reci 2009. április 18., 07:56 (CEST)

Oké, ránézek. Pasztilla 2009. április 20., 12:33 (CEST)

Robot

Kedves Pasztilla! Úgy hallottam, hogy te értesz valamennyire a botokhoz. Én szeretnék egy egyszerű botot csinálni, ami különböző cseréket tudna végrehajtani, tehát egyszerű régi karaktersor → új karaktersor jellegűt, ahol csak be kellene írnom, hogy mit mire. Viszont az a nagy problémám, hogy én ehhez kb. sík hülye vagyok, ami a programozási részt illeti. Szeretném a véleményedet kérni: hogy kezdjek neki? Vagy esetleg te tudnál csinálni egy ilyet? Vagy nem is érdemes vele foglalkozni? Előre is köszönöm. – Mex ^plática 2009. április 19., 20:52 (CEST)

Hát már hogyne volna érdemes, nyilván fontos, amiket javítgatni akarsz. Szívesen segítek, csak nagyon on-line (MSN, skype) mostanában nem tudok lenni, úgyhogy vagy itt vagy e-mailben mehet a gyorstalpaló. Hol tartasz a dolgokkal, úgy értem pywikipedia meg a többi fel van már telepítve? Pasztilla 2009. április 20., 12:34 (CEST)

Megnyugtatásul: nálam síkhülyébb nem lehetsz hozzá, úgyhogy menni fog, ha eleinte kissé körülményesnek is tűnik majd. Pasztilla 2009. április 20., 12:35 (CEST)

Hát őszintén, még sehol :))) Ezért is kérdezem, egyáltalán hogy kezdjek neki. Szerintem e-mailben mehet, ahhoz legalább a munkából is hozzáférek (mert szinte egész nap ott vagyok). És köszönöm! – Mex ^plática 2009. április 20., 13:15 (CEST)

Oké. Nagyon első lépések: annak idején engem Dami istápolt, a legelső lépések, telepítenivalók itt megtalálhatóak. Aztán jön a lényeg, írj, ha megvan a telepítés (azt azért, gondolom, az otthoni gépre teszed). Pasztilla 2009. április 20., 13:46 (CEST)

Persze, hát ide a benti gépre még egy flash playert sem lehet telepíteni (minden le van tiltva). – Mex ^plática 2009. április 20., 13:50 (CEST)

Közben át is futottam az archívumodból azt a részt, amit belinkeltél, tényleg nem tűnik bonyolultnak. Szerencsére a DOS-os felületű parancssorhoz értek, én még abból a korból vagyok :))) – Mex ^plática 2009. április 20., 13:55 (CEST)

Máris vannak kérdéseim

• Nos, odáig jutottam, hogy letöltöttem a Python 2.6.2 programot, fel is telepítettem, egyből a rendszermeghajtóra tette magát. Azt a PyWikimediaBotot vagy mit nem tudtam letölteni, mert az a másik oldal be sem jön, viszont találtam ezt: itt most melyiket töltsem le? (halvány fogalmam nincs, hogy mi micsoda). – Mex ^plática 2009. április 20., 18:49 (CEST)
• Közben rájöttem, a Package cím alatti zipet töltöttem le, kicsomagoltam a C:\ meghajtóra egy PyWikipedia mappába, létrehoztam a user-config.py fájlt azzal a tartalommal, amit Dami írt az archívumodban. Az lesz a neve, hogy El Mexibot. Ezután mit kell tennem? És akkor a további kérdések:
  1. Külön kell regisztrálnom a bot nevével, vagy elég, ha létrehozok egy userlapot hozzá?
  2. Ha külön felhasználóként kell regisztrálni, honnan fogja tudni a jelszót a bot a bejelentkezéshez?
  3. Hogy lehet letesztelni nem élesben, hogy működik-e?

Egyelőre ennyi. – Mex ^plática 2009. április 20., 18:59 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Első körben hozd is létre a felhasználói fiókodat Szerkesztő:El Mexibot néven, egyébként nem tudod futtatni a botot, ha valójában nincs hozzárendelhető felhasználó. Ajánlott a tanulási időszakban szerkesztői allapon treníroztatni a botot, oda beszerkeszted a változtatandó szöveget vagy szövegeket, és azon próbálod ki, működik-e (én a Szerkesztő:Pasztilla/Robotidomítást használtam ilyesmire). Eleinte óvatosan kell kezelni a botot, hogy ne legyen semmivel sem probléma, aztán ha magabiztosabb vagy, a bürokratáknál igényelheted a botstátust, hogy ne jelenjenek meg a szerkesztései az FV-n. Addig jobb, ha megjelennek, mert így mások is könnyebben észrevehetik, ha mellényúltál valaminek. Ha a felhasználói fiók megvan, mehetünk e-mailre és küldözgetjük keresztül-kasul a fájlokat, magyarázatokat, kérdéseket, satöbbi. Pasztilla 2009. április 20., 19:09 (CEST)

A fentiekhez: Én a botomat Total Commanderből futtatom cmd alatt, és minden alkalommal be kell jelentkeznem, azaz bepötyögnöm a bot jelszavát. Simán létrehozol egy usert bejelentkezel, regisztrálsz El Mexibot néven. A szerkesztői lapján (és/vagy a vitalapján) illik jelezni, hogy hozzád tartozik. Pasztilla 2009. április 20., 19:11 (CEST)

Regisztráció megvolt. ez a homokozóm, itt szándékozom kipróbálni. Hogyan tovább? – Mex ^plática 2009. április 20., 19:50 (CEST)

Kaptál e-mailt. Pasztilla 2009. április 20., 20:00 (CEST)

Ment a válasz. – Mex ^plática 2009. április 20., 20:23 (CEST)

Hiba

Ezt inkább ideírom, mert áttekinthetőbb. A replace.py egyelőre nem hajlandó semmit se csinálni. Ezt írja ki:

Traceback <most recent call lasts>:
  File: "c:\PyWikipedia\replace.py", line 128, in <module>
     '&fixes-help;' : fixes.help,
AttributeError: 'module' object has no attribute 'help'.

Mert legelőször beírtam neki egy -help paramétert, amit a WikiMedia magyarázóoldalán olvastam, és ezen már kapásból fennakadt. – Mex ^plática 2009. április 21., 19:48 (CEST)

Annyit írtál csak, hogy

replace.py -help

? Mert akkor működnie kellene, de ezeket a hülye rendszerüzeneteket Dami szokta érteni. Pasztilla 2009. április 21., 19:53 (CEST)

Igen. Szerintem a legújabb verzióban elcsesztek valamit. – Mex ^plática 2009. április 21., 22:02 (CEST)

A debütálás sikeres volt :)

El Mexibot (vita | közrem. | törölt szerk. | ) – Mex ^plática 2009. április 21., 23:37 (CEST)

Szívből gratula, kívánom, hogy élvezd soká a bot nyújtotta kényelem előnyeit, tök jó dolog szerintem, bár már biztosan magad is látod a levezényelt cserék alapján. Látom, az ajándék Jiménez-szkriptet is letesztelted Biztos hiányoznak még róla vezetéknevek, de ennyi is elég. Pasztilla 2009. április 21., 23:49 (CEST)

Köszi, és főként neked a segítséget és türelmet az első lépésekben. Kezdek megbarátkozni vele, nem is olyan bonyolult (csak nekem mindig elkezdeni nehéz valamit, mert lusta vagyok és türelmetlen ). Rájöttem aztán, hogy a három linket cserélhettem volna egyszerre, egy scripttel is, csak mire észbekaptam… Viszont tényleg hatalmas előnye, hogy így legalább már nem kell másokat csesztetnem és arra várnom, hogy mikor csinálnak már meg valamit. – Mex ^plática 2009. április 22., 12:02 (CEST)

Kámaszútra, Amrita Sher-Gil

Szeretnélek megkérni arra, hogy légyszíves szavazz a Kámaszútra és az Amrita Sher-Gil cikkeimre, nagyon sokat dolgoztam velük. Előre is köszönöm. – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. április 22., 19:07 (CEST)

Repülőterek

Szia! Eddig csendben figyeltem, hogyan nevezed, irányítod át a repülőtér-neveket az „-i” képzős oldalakra, mert mint azt már a Kocsmafalon is említettem, sok mindenben igazad volt. Most viszont arra kérlek, hogy egy pillanatra állj meg, és gondold végig, hogy jó-e minden, amit teszel. A Stockholmi Arlanda repülőtérre való átnevezésed kapcsán jutott ez eszembe. Nem tudom, jártál-e arra, én viszont igen, és tudom, hogy a repülőtér ugyan Stockholm légiutasainak a repülőtere, de körülbelül annyira fekszik Stockholmtól, mint Hatvan Budapesttől. Azaz semmi földrajzi köze nincs a fővároshoz, tulajdonképpen Uppsalához közelebb is fekszik, csak nyilván a nemzetközi légiutazók miatt jobb Stockholmmal reklámozni, mint Uppsalával. Ez az eset tipikusan az, amikor a korábbi jó érvelésed nem állja meg a helyét. Talán még ezen kívül is lesz egy néhány, ezért kérlek, hogy mielőtt nekiesel a többinek, gondold végig, hogy minden esetben megállja-e a helyét az átnevezés. Csigabi^{itt a házam} 2009. április 22., 19:30 (CEST)

Igazad van, én is éreztem ezeknél a fantázianeveseknél, hogy nem jó. Gondolkodom, olvasgatok, és amint megvan a válasz, megyek a műhelylapra. Pasztilla 2009. április 22., 19:55 (CEST)

Ugye nem fogod a Frankfurt Hanh repülőteret (majd ha egyszer lesz ilyen, jelenleg még jó, hogy nincs ilyen szócikk) Frankfurti Hanh repülőtérre nevezni? A jelenség ugyanaz, mint Arlandával és Lutonnal, a repülőtér-marketingesek szempontjából jobb a fővároshoz kötni egy repülőtér nevét (OK, tudom, Frankfurt nem főváros, de azért elég nagy), mint egy kisvároshoz. De azért földrajzilag ezek nem ugyanazok a városok. Csigabi^{itt a házam} 2009. április 22., 19:49 (CEST)

Igazad van, igazad van, a fantázianevesek nem jók így, kötőjel nélkül, a London-Lutoni repülőtérrel viszont biztos vagyok, hogy nincs semmi baj. Pasztilla 2009. április 22., 19:55 (CEST)

Az a helyzet, hogy a desztináció (Stockholm, Bécs stb.) a legtöbb esetben része a repülőtér nevének, a hibát ott követtem el, hogy eltekintettem az OH. által javallt kötőjeles megoldástól, azaz Stockholm-Arlanda repülőtér helyett feleslegesen -i képzőztem a fantázianeves reptérnevek esetében is, holott egyik tag sem jelzői utalás. Még gondolkodom, a hibákat majd javítom. Pasztilla 2009. április 22., 20:04 (CEST)

Szabadjon kéretlen prókátorként egy mondatban 0xtra védelmére kelnem: igenis szokott utánanézni dolgoknak, ha nem is mindig mindjárt (mint ahogy egyikünk se). Az más kérdés, hogy egy ilyen utánajárás eredményének megfelelő értékeléséhez általában némi szakjártasság kapásból elkel, éppen ehhez szok segítség kérni többen a WP:KF-HE hasábjain pl. Az is igaz, hogy ezek a segítségkérések időnként a számonkérés formáját öltik magukra holmi genetikai félresiklás folytán, de hát ez kérem megesik fordítva is [ti. amikor a segítség kioktatás formáját ölti magára]. ;)

Ad rem: a fentiekhez azt tenném hozzá, hogy igen, tényleg végig kéne gondolni, nekem jónak tűnik a Bécs-Schwechat-típussal kapcsolatos elemzésed, viszont nem vagyok megnyugodva állomásnevek ügyében teljesen. De nem tudok kapásból szólni hozzá semmit, hanem kivételesen ráveszem magam, és olvasgatok , aztán maj' térjünk vissza. CsGábornak némileg igaza látszik lenni abban, hogy a helyzetkép nem teljesen tiszta a megjelölések és elnevezések egymással viaskodó hagyományaiban. Bennó^fogadó 2009. április 22., 20:50 (CEST)

Tehát az alapvetés az, hogy az OH. a desztinációt és a repülőtér nevét kötőjellel kapcsolja egymáshoz: Desztináció-Repülőtérnév. A repülőtérnév áll egy tulajdonnévi, azaz nagy kezdőbetűs előtagból és egy köznévi, azaz kis kezdőbetűs utótagból (repülőtér). ó A probléma, ami felett elsiklottam az, hogy az OH. csak helynévből -i képzővel képzett repülőtérneveket ad meg: Bécs-Schwechati repülőtér, Berlin-Schönefeldi repülőtér, Budapest-Ferihegyi repülőtér, Moszkva-Seremetyjevói repülőtér (OH. 1233b.). Alapvetően a különböző repülőtérnév-típusok különböztethetőek meg:

1. A desztináció és a közigazgatási/földrajzi hovatartozás egybeesik, ami a repülőtér nevében is tükröződik, pl. Airport de Bruxelles, ebben az esetben az -i képzős repülőtérnév indokolt: Brüsszeli repülőtér.
2. A desztináció és a közigazgatási/földrajzi hovatartozás elkülönül, ez a repülőtér nevében is tükrüződik, pl. a Londont kiszolgáló Lutoni repülőtér, vagy a Bécset kiszolgáló Schwechati repülőtér elnevezése London Luton Airport, illetve Flughafen Wien-Schwechat. Ez magyarban az OH. fenti példái alapján a London-Lutoni repülőtér, illetve a Bécs-Schwechati repülőtér szerkezetekkel tükröztethető.
3. A desztináció és a közigazgatási/földrajzi hovatartozás elkülönül, de a repülőtér nevében csak a desztináció(k) jelenik/nek meg, pl. a saint-louis-i Aéroport international Basel-Mulhouse-Freiburg esetében az -i képző használata indokolatlan, s a szerkezet a Basel-Mulhouse-Freiburg repülőtér elnevezéssel tükröztethető.
4. A repülőtér nevében csak a desztináció és a repülőtér elnevezése, kvázi-fantázianeve található meg, pl. Stockholm-Arlanda flygplats vagy Aéroport de Paris-Charles-de-Gaulle. Ezekben az esetekben szintén az OH. által javasolt kötőjeles kapcsolás követendő, de értelemszerűen -i képző nélkül, azaz: Stockholm-Arlanda repülőtér, illetve Párizs-Charles de Gaulle repülőtér.
5. A repülőtér nevében a közigazgatási hovatartozással azonos desztináció és a repülőtér elnevezése, kvázi-fantázianeve található meg, pl. Aéroport Nice Côte d’Azur, azaz a reptér elhelyezkedése és desztinációja egyaránt Nizza. Ebben az esetben nem hibáztatható sem a Nizza-Côte d’Azur repülőtér, sem a Nizzai Côte d’Azur repülőtér megoldás, ez utóbbi mégis értelemtükröztetőbb.
6. A repülőtér nevében csak a közigazgatási/földrajzi hovatartozás és a repülőtér elnevezése, kvázi-fantázianeve található meg, de ilyenre egyelőre példát nem találtam.
7. A repülőtér nevében a desztináció, a közigazgatási hovatartozás és a repülőtér elnevezése, kvázi-fantázianeve egyaránt helyet kap, pl. Aeroporto di Roma-Fiumicino "Leonardo da Vinci". Ebben az esetben a fenti vonalat továbbvezetve Róma-Fiumicinói Leonardo da Vinci repülőtér az értelemtükröztető írásmód.

Pasztilla 2009. április 22., 21:01 (CEST)

Csigabi, Bennó! Ezen a fenti nyomvonalon érdemes elindulni? Észrevételek? Pasztilla 2009. április 22., 21:14 (CEST)

Ez teljesen gilt szerintem (már csak oda kell vésni valahová, no meg érvényesíteni). ;) Az alapalakok elemzése is gilt, az egyetlen gondom helyesírási-elvi természetű mellékszál: a desztináció kiskötős kapcsolásának helyesírásdogmatikai alapvetése. A Budapest-Ferihegy alakulat ugyanis nagyon hasonlít a Budapest-Csepel stb. típusú együttes megnevezéshez, melyben az első elem mindig valamiféle fölérendelt közigazgatási egység (rendszerint az ismertebb) + a településrésznév. Az is segít a két típus egybemosódását, hogy ugye az -i képzőt csak a földrajzi név kapja, a desztinációjelölés nem. Egyáltalán létezik valamiféle hivatalos formája a fenti kiskötős településrésznévnek, vagy valami okfejtés a desztinációjelölés helyesírásmélylélektani hátteréről, vagy csak levontad a következtetést az OH. által megadott alakokból? Bennó^fogadó 2009. április 22., 21:24 (CEST)

Kérlek szépen, kénytelen voltam az OH. és a Nagy Fehér példáit alapul véve mindezt kiókumlálni, mert körbeírni lusták voltak a helyzetet, azaz meg kell valahogy találnunk a rejtett szabált, miért írják akadémikusok és OH.-sok úgy, ahogy írják (lásd fent), és miért írják mégis másképpen, mint az általad említett, a közigazgatási hovatartozást jelölő, szintén kiskötőjeles szerkezeteket (ahogy a kocsmfalon is érintve volt ez a kérdés). A közigazgatási, belterületi hierarchiák jelölésénél ugyanis Budapest-ferihegyi repülőtér lenne még földrajzi névmegjelölés esetén is, és nem Budapest-Ferihegyi repülőtér. Az összemosódás elkerülését (nyilván inkább vájthelyesírásúaknak) ez, a második tag kezdőbetűje segítheti. Pasztilla 2009. április 22., 21:37 (CEST)

Tehát alapvetően a jól felismerhető szabál az, hogy itt nem Budapest és Ferihegy szervült egybe kötőjellel, és ebből lett a repülőtér, mert akkor Budapest-ferihegyi repülőtér volna az írásmód; hanem ezzel ellentétben a Budapest és a Ferihegyi repülőtér, illetve a Bécs és a Schwechati repülőtér szervült egybe stb., ezeket az alkotóelemeket illene identifikáltatni Martonfival. Pölö. Pasztilla 2009. április 22., 21:40 (CEST)

Még mindig pofázok: Hasonló elven szervül a Budapest-Nyugati pályaudvar (OH. 539.), Kál-Kápolna [vasútállomás] (OH. 880a.) és társaik. Pasztilla 2009. április 22., 21:42 (CEST)

Meg vagyok győzve. Marad a Stockholm-Arlanda esete, melynél az avatatlan ránézésre nem fogja tudni, hogy ez kettős desztinációt jelöl vagy mint valójában, az utóbbi elnevezés-fantázianév, de az esetek többségében ez a szisztéma közel egyértelműen értelmezhető. Jónak tűnik. Bennó^fogadó 2009. április 22., 22:30 (CEST)

Hát igen, lehet ilyen mellékhatás, még akkor is, ha Arlanda nevű város nincs, persze mindehhez jó volna a 3-as pontot is kontroll alá vetni. Mártonfi? Kérdezem megint. Pasztilla 2009. április 22., 22:37 (CEST)

Szia! Miért kell neked mindenkin böknöd egyet? Azt már láttam, hogy másokkal elég tüskés vagy, de én aztán végképp nem érdemeltem ki a „Nem tudtam, hogy monologizálni akarsz” megjegyzéseddel. (Ha most a saját stílusodban válaszolnék, akkor azt kérdezném, hogy fel sem merült a kis fejedben, hogy más esetleg dolgozik?) De nem úgy válaszolok. Egyszerűen most láttam az üzeneteidet, ebéd közben, amire szintén alig jutott időm. A monológnál az ember nem vár választ, én viszont tisztességesen megszólítottalak és elmondtam a véleményemet. Erre reagáltál (a vitalapokon) és erre a tényre fel is hívtad a figyelmemet, de én ezt csak most láttam. El kell ismernem, azon kevés szerkesztők egyike vagy, aki belátja ha tévedett. Ahogy ezt itt megfigyeltem, ez sokakra nem jellemző. (De ettől a tüskéket még bepárnázhatnád.) Mint az már tegnap is írtam, nagyon sok dologban igazad is van.

Véleményem szerint alapvetően ott van a gond, hogy nagyon sok repülőtér nevében keveredik a desztináció és a tényleges elhelyezkedés, ahogyan azt jól össze is foglaltad. (Természetesen minden repülőtér igyekszik egy nagyváros nevét felvenni, mert az többet mond az utazóközönségnek.) Az én nyelvérzékem (ami nem feltétlenül esik egybe a tényleges helyesírási szabályokkal) azt súgja, az 1-es és 2-es esetben úgy jó, ahogy leírtad. Ez persze azt is jelenti, hogy a jelenlegi beszélgetéseink kiindulópontja, az általam létrehozott Szingapúr Changi repülőtér sem jó a jelenlegi formájában, viszont a Szingapúr-Changii repülőtér röhejes lenne (másik hasonló példa Bukarest-Otopenii repülőtér lenne, ha át nem nevezték volna azóta). A 3. eset is helytálló, de itt hozzáadnám az általad már átnevezett Toulouse-Blagnac repülőteret. A 4. és 5. eset az, amely az én értelmezésem szerint a legmegfelelőbb szinte mindegyikre, azaz „desztináció-helynév/fantázianév -i nélkül” (Frankfurt-Hahn repülőtér, Stockholm-Arlanda repülőtér, Nizza-Côte d’Azur repülőtér, London-Luton repülőtér, Szingapúr-Changi repülőtér, sőt vess meg, de nekem még a Wien-Schwechat repülőtér is megfelelne, ha a Bécs-Schwechati repülőtér nem lenne Bécs magyar neve miatt jobb. Csigabi^{itt a házam} 2009. április 23., 14:26 (CEST)

Naná, hogy szokatlannak tűnik, ami szokatlan, mert eddig az ember nem gondolta végig, na de ne túlozzunk. Mitől röhejesebb a Szingapúr-Changi repülőtér (második -i nem kell!), mint bármelyik másik alakulat? Nem akarlak elkeseríteni, de az emberiség többségének a sima Changi is röhejes, a többi nem oszt, nem szoroz. Tessék szokni egy kicsit az alakot, és meglátod, hogy eléggé paszentos az. Bennó^fogadó 2009. április 23., 14:37 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Jól van na, elnézést, és kösz a reakciót. Ha jól értelek, az OH. gyakorlatáról eltekintve te egy olyan megoldást találnál jobbnak, ahol az értelemtükröztetést sutba vágva, kötőjellel kapcsolva egyszerűen a Desztináció-Repülőtérnév formulát alkalmazzuk az -i képző konzekvens mellőzésével, amit csak az egytagú neveknél használunk (Brüsszeli repülőtér, Frankfurti repülőtér stb.). Innen nézve tehát már a 2-es pont sem felel meg az elképzeléseidnek, hiszen abban az OH. által javallt Bécs-Schwechati repülőtér típusok szerepelnek (a te Bécs-Schwechat repülőtér megoldásodtól eltérően). Nem mintha az OH.-ban nem lennének hülyeségek, de ebben tényleg van rendszer (és nyelvészeti háttér), és ha irányelvszerűen a Budapest-Ferihegyi, Bécs-Schwechati, Berlin-Schönefeldi, Moszkva-Seremetyjevói alakokat használjuk, ott keletkezik a probléma, hogy más reptérneveknél ezt az elvet nem érvényesítjük, pusztán azért, mert a Yaoundé-Nsimaleni repülőtér nem szerepel az OH.-ban. Ezt a lukat volna szándékom valahogy betömni. Azt, hogy AkH., OH.-gyakorlattól eltérjünk, darázsfészkes témának tartom, de majd Bennó megmondja. Látsz arra esélyt, hogy valamifelé továbblépjünk, akár jobban kifejtett típuselemzés formájában is? (És itt egy fontos kérdés a nemzetközi repülőtér / repülőtér terminusok használata, ahogy azt a műhelyvitalapon már jeleztem.)

Toulouse-Blagnaci repülőtér a 2-es pontot követi (Blagnacban van a reptér).

NB. Szingapúr-Changi repülőtér volna, nem Szingapúr-Changii reptér, a szó végi i ugyanis nem kettőződik képzősítés esetén sem: helsinki, dunakeszi, changi. Pasztilla 2009. április 23., 14:44 (CEST)

Bennó félreértettél, én nem a Szingapúr-Changi nevet tartottam röhejesnek, hanem a Changii nevet. Valahogy nem ugrott be, hogy ez ugyanaz a szerkezet, mint a helsinki. Pasztilla: természetesen elfogadom a nagytudású nyelvészek véleményét, én csak azt mondtam, hogy az én nyelvérzékem egyes esetekben mást sugall. Wien-Schwechat vs. Bécs-Schwechati, Международный аэропорт Шереметьево vs. Moszkva-Seremetyjevói repülőtér. Valahogy a magyar(os) neveknél számomra jobban elfogadható az -i képzős változat. Talán ez azért van, mert elég sokat jártam a világban, talán kicsit nyitottabb is vagyok, és ezért egy kicsit talán másként jár az agyam. A nemzetközi/nem nemzetközi megnevezések talán csak a múlt csökevényei (kivételek természetesen vannak.) Egykoron voltak a nagy nemzeti (értsd nemzetközi) repülőterek, melyek egy adott ország teljes forgalmát lebonyolították (Ferihegyi repülőtér). Voltak ezen kívül olyan repülőterek, melyek csak belföldi forgalom számára álltak rendelkezésre. A nemzetközi forgalmat lebonyolítók presztizsértéke nagyobb volt. Aztán megindult a nemzetközi légiforgalom fellendülése, újabb repülőterek nyíltak meg, melyek saját presztizsértéküket hangsúlyozandó, bevették nevükbe a „nemzetközi” szót. Heathrow-nak nincs szüksége az International szóra, a Debreceni nemzetközi repülőtérnek viszont igen. Saját szócikkeink szempontjából azt gondolom, (az egyéb helyesírási kérdésektől függetlenül) hogy ha a repülőtér nevében az eredeti nyelvben szerepel a nemzetközi szó, akkor talán nekünk is kellene, bár ez egyes esetekben nagy nehézségeket okoz, mert a repülőtér nevét esetleg csak egy közvetítő nyelv segítségével ismerjük. Csigabi^{itt a házam} 2009. április 23., 15:34 (CEST)

Értem, csak azért kérdeztem, mert több olyan szócikkcímünk volt/van, amelyben szerepel(t) a nemzetközi szó, míg az eredeti elnevezésben nem, és arra gondoltam, hátha ez valami belső szokvány. Pasztilla 2009. április 23., 15:51 (CEST)

Nemnem, nincs még ilyen „belső szokvány”. Én is helytelennek tartom, ha az eredetiben nincs, de a magyar fordításában van nemzetközi szó. Ne legyen. Jók az itt összefoglalt dolgok! Reptérkategorizálásra még nem találtam érdemi infót. Az amerikai légügyi hivatalnak FAA-nak van itt egy, de ez nem tér ki az általunk óhajtottra, és egyébként is nemzeti és nemzetközi (pl. ICAO) szabályozás. Az ICAO-n még nem találtam érdemit. --Gyantusz ^vita 2009. április 24., 00:31 (CEST)

Oké, köszönöm, mindenesetre várok akkor, mert az eddigi átnevezéseimben igyekeztem a magyar címből eltüntetni a nemzetközi szót, ahol az eredetiben sincs, de egy halom ilyen után elbizonytalanodtam, hogy valahol lennie kell egy belső szokványnak, amit nem találok. A röhej az, hogy a 91-es repülési lexikonban sem találok semmi fogódzót erre nézvést. Pasztilla 2009. április 24., 14:02 (CEST)

Volna még egy kérdés: mi a „repülőterek hivatalos elnevezése”? Első körben adódó válasz az volna, hogy a nemzeti nyelvű hivatalos változat, a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO)-lapokat olvasgatva azonban erősen centralizált világnak tűnik a repülésé, és mintha az angol nyelven bejegyzett név volna a hivatalos név, függetlenül a nemzeti nyelvtől (ha tagország az illető ország). Hm? Pasztilla 2009. április 24., 14:52 (CEST)

Igen, tényként kezelendő, hogy a repülésben az angol nyelv a hivatalos. Ez persze az egységes terminológiai fogalmakra, illetve a rádiózásra igaz csupán (legalább). Számomra a mai napig megdöbbentő, hogy tán tavaly katasztrófát szenvedett görög B 737-es pilótái nem tudtak kellő szinten angolul, így a repülésirányító segítségét nem tudták értelmezni... Egyszerűen felfoghatatlan. A repülőgépgyártás terén nem igaz az egységes nyelvezet, mert pl. a Boeing birodalmi mértékegységekkel, az Airbus metrikusban dolgozik (a többit nem tudom). Mostanában kalapálom a Panavia Tornado-t, a négy rendszeresítő ország gépein a magyarázó, figyelemfelhívó stencilfeliratok pedig nemzetiek (azaz a briteké angol, a németeké, az olaszoké a sajátjuk és a szaúdiaké pedig arab), de ez persze a katonai repülés. Tehát üzemeltetési szinten majd'biztos, hogy a nemzeti nyelv a hivatalos (a magyarok is átpingálgatták katonai gépeinken az orosz cirillt magyarra). Ez valószínűleg a szabványosítással van szorosan együvé kovácsolva, hiszen az adott ország szabványügyi hivatala nemzeti nyelvű (a portugál F–16-osok rendszeresítése során az amerikai dokumentációkat le kellett fordíttatniuk portugálra, a cseheknek dettó a Gripen-ét, meg nálunk is). Ebből fakadóan azt megintcsak nem tudom eldönteni a repülőtereknél, hogy az angol nyelvű neve, vagy a nemzeti neve kezelendő hivatalosnak, amit aztán lefordítunk magyarra. Azt viszont szembehunyva is biztosnak gondolom, hogy a rádióforgalamzásban az angol nevével jelölik, pontosabban ICAO/IATA-betűszavaival hivatkoznak rá, lévén rádiózásban az angol a tuti! A magyar polgári/katonai hajózók és repirányítók is angolul trécselnek egymással, birodalmi mértékegységben (feet, mile). Ezügyben pont ma hajnalban találtam a Congonhas-São Paulo-i nemzetközi repülőteret, ahol a hivatalos weblapján szerepel az Int., ... Mondjuk a keresésben az már segítség, ha a betűszavakat megadjuk.
Lassan kezd dühíteni a dolog és levelet fogok küldeni valami hivatalos szervnek...
A lexikonok pedig sajnos nem maiak. Konkrétan a Hadtudományiról (1995) tudom, mert megkérdeztem tőlük, hogy terveznék az új kiadását, de egyszerűen nincs rá anyagi keretük. --Gyantusz ^vita 2009. április 24., 16:42 (CEST)

Kösz a kimerítő választ és panaszáradatot Akkor egészen egyszerűen azt fogom csinálni, hogy amíg ez a nevezéktani rész nincs lefixálva, ahol eltérést találok a huwiki és az eredeti nyelvi névváltozat között, ott a magyar szócikk címét kiigazítom, mint például a Linate nemzetközi repülőtérnél tettem volt a nemzetközit kivéve. Pasztilla 2009. április 24., 19:14 (CEST)

A megállóhely nem állomás

Engedd meg, hogy az egyik zárójeles megjegyzésedre röviden reagáljak. Azt állítottad, hogy a vasúti megállóhely és a vasúti állomás egymással úgymond csereszabatos. Ezzel szemben a vasútállomás és a vasúti megállóhely két különböző fogalom. Előbbi a vasúthálózat csomóponti eleme, míg utóbbi egyetlen vasútvonalhoz tartozó fel- és leszállóhely, illetve rakodóhely. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. április 22., 21:04 (CEST)

Oké, nem tudtam, köszönöm, rossz példához nyúltam tehát, amikor a nemzetközi repülőtér - repülőtér analógiával próbálkoztam. Pasztilla 2009. április 22., 21:08 (CEST)

Bársonylégy! :)

Szia! Részletek a vitalapomon :) SyP 2009. április 22., 21:06 (CEST)

Robotos kérdés

Szia! Ha azt akarom csinálni, hogy egy bizonyos kategóriában és az összes alkategóriájában lévő lapot vizsgálja a bot, akkor oda melyik szűkítő kapcsoló kell? A tippem a -catr:, de mivel az angol magyarázatában van egy olyan, hogy includes recursively all subcategories és mivel halvány fogalmam sincs, hogy mi az a recursively (semmilyen szótárban nincs benne), ezért addig nem merem futtatni. – Mex ^plática 2009. április 24., 17:41 (CEST)

Hú, most nem tudok cmd-t futtatni, de igen, ez a kapcsoló rémlik, a főkategóriát kell megadnod hozzá, hogy az összes alkategórialapot végignézze. Ha még mindig nem működik a -help cmd-ből, nyugodtan indítsd el ezzel a -catr paranccsal a replace.py-t, nagy gebaszt nem csinálsz vele, ha nem fogadod el a felajánlott változtatásokat. Pasztilla 2009. április 24., 19:10 (CEST)

Működik már a help, csak egyszerűen az angol magyarázatokból nem derül ki semmi, nem egyértelmű, félreérthető, példákat pedig nem ad. Mert van egy -subcats és -subcatsr is, de ennek a magyarázatából sem derül ki, hogy most beleérti-e a főkategóriát, vagy pedig csak az alkategóriákat vizsgálja. – Mex ^plática 2009. április 24., 19:17 (CEST)

Bár azt hiszem én is, hogy ez lesz az, csak a recursively-t nem értem. – Mex ^plática 2009. április 24., 19:20 (CEST)

A -subcats tuti nem, az úgy működik, hogy ha -subcats alatt megadod a kategórialapot, annak szócikkein nem, csak az alkategóriák szócikkein megy végig. A recursively tudtommal megállíthatatlan ismétlődésre utal, olyasmi, hogy valami programhiba vagy körkörös kereszthivatkozások stb. miatt előfordulhat, hogy a bot nem akarja magától abbahagyni a parancs futtatását, mert mindig visszatér ugyanoda és csak szántja az n számú cikket újra és újra (még akkor is, ha második körtől nyilvánvalóan semmi javítanivalót nem talál). Pasztilla 2009. április 24., 19:26 (CEST)

OK, most elindítottam, hadd menjen, mert szerintem elég sok szócikkben kell javítani egy szó helyesírását. – Mex ^plática 2009. április 24., 19:30 (CEST)

A klasszikus szótári definíció szerint

rekurzió

lásd rekurzió

de ebben az esetben egyszerűen csak azt jelenti, hogy nemcsak az alkategóriákra, hanem azok alkategóriáira stb. is le fog futni. (Ez ugye nem veszélytelen dolog, lévén hogy a kategóriarendszer tartalmazhat kört.) – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. április 25., 20:50 (CEST)

 :-) Eszembe sem jutott, hogy magyar szótárban nézzem meg. Most megnéztem, és nem értem a definíciót, a tiéd jobb. Pasztilla 2009. április 25., 21:13 (CEST)

Re: Hagia Szophia

Ugye tudod, hogy a helyesírás nem az erősségem? . Szóval Szajci kért meg, hogy rakjak rendet az elnevezések között. Ha megnézet a Hagia Szophia szócikk vitalapját, láthatod, hogy Bennó megmondta a tuttit . Én ebből a vitából kimaradnék, mivel vagyok tisztában ezen nevek átírásával (rendszerint Bennót stresszelem, ha valamit át kell írni). Ha viszont mégis más elnevezés lenne a nyerő, szívesen elvégzem a szükséges módosításokat! A névelőt illetően passz. Én indulásból a Hagia Szophiát írok. . Üdv – Istvánka ^posta 2009. április 24., 19:57 (CEST)

Verzál

Szia! Rá tudsz kukkantani a fenti cikkre és esetleg szucsonkmenteni? Természetesen csak akkor, ha belefér az idődbe! Köszi előre is! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. április 24., 23:23 (CEST)

Parancs, értették, megvan, ha kicsinyég is. Pasztilla 2009. április 25., 13:37 (CEST)

Nagyon jó lesz ez így is. Legalább már nem szubcsonk. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. április 25., 13:39 (CEST)

Esetleg, ha a fettelés is beleférne? (Tudom, kezdek nagyon pofátlan lenni...) Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. április 25., 02:36 (CEST)

Hú, ez már nem annyira egyértelmű, nagy állóháborúk zajlanak könyvkiadási berkekben a fettelés célszerűségéről és alkalmazhatósági köréről, ráadásul magam súlyosan fettelésellenes vagyok (a tankönyvkiadás világán kívül), tehát nehéz lesz semleges kiegészítéseket tennem. Pasztilla 2009. április 25., 13:37 (CEST)

No nem baj, de hátha. Offjellegű, de szakmai kérdés: a Kapitälchen és a kiskapitális között mi a különbség? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. április 25., 13:39 (CEST)

A különbség kontextusbeli, de alapvetően kapitälchen = kis kapitális (vagy kiskapitális?). A kiskapitális félmagyarul van angolból (small capitals) tükörfordítva a szövegszerkesztő-júzerek kedvéért és onnan terjedt el, míg a tipográfia évszázados hagyományai a német kapitälchen (kapitálisocska, de ezt tudod) alakot használják. (Ma már biztos a tördelők közé is betört a kiskapitális használata, a franc tudja.) Pasztilla 2009. április 25., 13:45 (CEST)

Eltűnő szigmák újabb rendőrségi bizonyság

Agnes Baltsa, tessék megkukkolni. Ezek szerint itt valami tendensziáról van szó. Bennó^fogadó 2009. április 25., 15:18 (CEST)

Ez még csak hagyján, inkább azzal párhuzamos, hogy a keresztnevet nyugatizálták: Iríni - Irene, Agní – Agnes, ami mégis csak megnyugtatóbb, mint a Pappas-példa, amikor a családnévből nem eltűnt, hanem termett egy s. Pasztilla 2009. április 25., 19:11 (CEST)

Vigyázat, az Ágni azért számít sztem találatnak, mert a név eredeti formája görögül is agnész (sőt, Hagnész, van köze a Hagioszhoz is amúgy).

És az a szigma sem ám csak úgy termett a Papában! Tessék megnézni például Hárisz Papász elvtársat. Sámli legyek, ha az ő vezetékneve nem azonos Irénkéével. Aztán ott a másik rejtély, hogy Melína Merkúri papája még Merkúrisznak írja a nevét. Szerkesztő:Gaja vetette fel azt az érdekes ötletet, hogy de mi van akkor, ha ez valami nemi ingadozás. Ötletes ötlet, de eléggé furcsa lenne, hogy ilyesmi a vezetéknéven zajlik... Mindenesetre nem találtam még nyomát. Viszont azóta gyűjtöttem ilyeneket, hogy pl. a Níkosz/Nikólaosz simán el tudja hagyni a szóvégi szigmáját, és marad Níko és Nikólao. Az Akhilleionból maradt Ahílio. Tehát az amúgyis hangsúlytalan szóvégen a nem túl erős msh-k (fog-, orr-, rés-) le tudnának kopni, ami nem példa nélküli egyáltalán az IEU-történelemben. Szép kis rejtélyek, lehet, hogy komolyabb nyomozást kell indítani a szökevény szigma után (belső zsargonban csak SZSZ). Bennó^fogadó 2009. április 25., 19:19 (CEST)

Bocsánat, nem tudom alapvetően, miről van szó, de a vezetéknevek végződésének váltakozása a lengyelben is megvan. Aleksander Kwaśniewski vs. Aleksandra Kwaśniewska – Tomeczek ^Słucham! 2009. április 25., 20:16 (CEST)

Nekem nem tűnt annyira félredobhatónak Gaja ötlete. Pusztán azért, mert a legtöbb nyelvben leány-/asszonynévképzők vannak (lásd pl. a szláv nyelveket), miért ne fordulhatna elő egy ellentétes irányú paradigma a görögöknél? Minden férfinak jár egy szigma. Persze lövésem nincs a göröghöz. Pasztilla 2009. április 25., 20:27 (CEST)

Ehe. Utánajárok ezek után mármostan. Tomecseknek: a Kvasnyevszki/Kvasnyevszka párossal, ha jól értem, az a más, hogy ezek kvázi szabályos melléknévként váltakoznak. A szóvégi szigma azonban natúr főnévképző, és nem kötődik nemhez. Az ugyan kétségtelen, hogy különféle okokból főleg hímnemű szavak alanyesetének végén fordul elő a szigma, de szép számmal akadnak nők is (pl. eredeti formájában az Agnesz görög női név is szigmás végű, és még van). Tehát nem annyira az a baj, hogy a nemi ingadozás elképzelhetetlen (bár speciel a mediterrán nyelvek között nem nagyon tudni ilyesmiről), hanem hogy a -sz nem nagyon fejez ki tudomásom szerint ilyen nemiséget, a másik gondom pedig az, hogy hiphopp nem szoktak rögzített tövek nemi ingadozást mutatni, pláne hogy ezek a vezetéknevek nem értelmezhetőek patronümikonként, mint a szláv gyakorlatban. Na de mosmár ezek után tényleg utánajárok, leszamilesz. Bennó^fogadó 2009. április 25., 23:28 (CEST)

A dolog kvázi szabályos melléknévi részét jól érted. De ha még egy ilyen Kvasnyevszkihez hasonlót meglátok, akkor ámok fogok futni. – Tomeczek ^Słucham! 2009. április 26., 22:57 (CEST)

Szent Korona

Van valami ötleted, hogy miért kezelendő ő kvázi személynévként, és mitül nagy? Bennó^fogadó 2009. április 26., 11:33 (CEST)

Szerintem a megoldás a tárgynevek körül keresendő, ha valahol egyáltalán, egyedi műkincseknek, műtárgyaknak, ékszereknek stb. is szoknak lenni nevei, és ha többtagú, hát imígyen jelölik a névterjedelmet (vö. Dél Csillaga vagy Perzsa Sah [gyémántnevek], Kék Mauritius [bélyegritkaság], Durrow-i Evangeliárium [ezt ismered]). Persze ez nem túl lekövethető, mert mi van akkor a torinói lepellel, a tápiószentmártoni aranyszarvassal meg a többivel? Talán akörül van a megoldás, hogy a Szent Korona nem szent korona, azaz ez egy szónév, ami segítheti a lekövethetőséget. A kettes verzióm az, hogy talán úgy gondolták, koronánk már vallási-mitológiai fogalom, mint a Szent Jobb . Pasztilla 2009. április 26., 22:39 (CEST)

Most ez el van hidve vagy rohadjak meg a megközelítéseimmel? Pasztilla 2009. április 29., 10:05 (CEST)

Nem-nem , érett megfontolás után arra lyukadtam ki, hogy alkalmasint a vallási-mitológiai lesz a megoldás, ami tüneményes, és találtam hozzá még egyet: Szent Jobb (ládd az OH.-ban a szent bokrát). Szóval ezek Szent Benedek és társaik mintájára, személyes jelleggel bíró vallási entitásként kezelendőek. ;) Bennó^fogadó 2009. április 29., 12:46 (CEST)

Azóta rátaláltam erre a mondatra az OH.-ban (a nagybetűsítéses fejezetben, megjegyzem, micsoda kincsek lapulnak ittottt benne, pont nem ahol tematikailag számítanál rá ): A szóban forgó két kategória [a magasztos tartalmú és szívmelengető jelentésű szavak, pl. édesanya, béke, szabadság + ünnepek, nevezetes napok stb. aszerk.] erős érzelmi töltése mégiscsak befolyásolja az informális írásgyakorlatot, s bizonyos szavak esetében elterjedőben van a nagybetűs szókezdet... Karácsony, Húsvét, Mindenszentek [...] Az effajta nagybetűsítés leginkább szakrális szövegek jellemzője. A Szent Jobb és a Szent Korona nagy kezdőbetűs használata a sztenderd írásgyakorlatban is elterjedt, a helyesírási szótárak is ebben a formában rögzítik őket. (OH. 139. o.) Na kérem szépen, így kell szépen mellébeszélni, hogy még nagyjából igazunk is legyen. Bennó^fogadó 2009. április 29., 14:29 (CEST)

Ez engemet most komolyan elkeserít. Bevackolom magam leányszobám sarkába, és keservesen sírni fogok a következő másfél órában. Pasztilla 2009. április 29., 15:01 (CEST)

Akkor már a tárgynévparadigma sokkal jobb, az legalább létezik. Pasztilla 2009. április 29., 15:02 (CEST)

Nap képe és a fordítások

Samat helyett... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. április 28., 14:09 (CEST)

Az első hetet lefordítottam, a többit picit később. Időnk, mint a tenger . Harmincadikáig megcsinálom. Pasztilla 2009. április 28., 15:19 (CEST)

Lexikonok helyes címe

Szia Attila! Légyszíves áruld el nekem, hogy valójában hogyan kell helyesen hivatkozni a Magyar életrajzi lexikont, a Magyar Kortárs Művészeti Lexikont stb.? Most úgy látom, hogy kisbetűsítik, aztán visszaállították részben, s néhol úgy is maradt. Nem találok rá, hogy mi alapján írjuk mind nagybetűvel, de elég régóta így használom én is. Lehet, hogy helytelenül? A mek-en valóban a főlapon kisbetűs, de az előszók és bevezetők már mindenütt nagybetűvel írják a szóelemeket. Köszönöm! – • Teroses^{várom válaszodat} 2009. április 28., 22:28 (CEST)

Szia! Épp a napokban zajlott ekörül purparlé a helyesírási kocsmafalon. A megoldás – legalábbis az akadémiai helyesírás szellemében AkH.¹¹ 198. – az, hogy a lexikonok címei egyedi címekként kezelendőek (függetlenül a kötetek számától), így csak az első betűjük nagy. Pasztilla 2009. április 28., 22:44 (CEST)

Kösz, megnézem ott. Szia!– • Teroses^{várom válaszodat} 2009. április 28., 22:46 (CEST)

szóösszetétel

Bugyuta kérdésem: a repülés-kutatók (személyek) kötőjeles, vagy anélküli egybeírt szóösszetétel? Én a repüléskutatók-ra tippelnék... --Gyantusz ^vita 2009. április 29., 00:12 (CEST)

Ilyen a jó kérdés: egyszerűen megválaszolható. Az összetétel kéttagú és hat szótagos, nincs miért kötőzni. Lásd egyébként: 6 : 3-as szabály. Három összetételi tag alatt amúgy sem kötőzünk, akárhány szótag: szentségtelenségkimutatás. Bennó^fogadó 2009. április 29., 00:29 (CEST)

Már csak az a kérdés, hogy ez-e a megfelelő kifejezés, vagyis mi az a repüléskutatás? Komolyan kérdezem. Repüléstörténeti tanulmányokat vagy repülőmérnöki kutatásokat értesz alatta? A válaszhoz képest ajánlanék egy szabatosabb megoldást. Pasztilla 2009. április 29., 10:03 (CEST)

Hehe. Egy kategória neve lenne, amelyben Asbóth Oszi bácsi, Kármán atyánk, , és társaik kerülnének bele ([3], [4], [5]). Kösz Bennó, lassan összegyűjtöm ezeket az aranyszabályokat (és lesz belőlük egy AkH. ... :) --Gyantusz ^vita 2009. április 29., 12:33 (CEST)

Ezek nekem mind repülőgépmérnököknek tűnnek, úgyhogy az en:Category:Aerospace engineers és a fr:Catégorie:Ingénieur aéronautique mintájára inkább javasolnám a Kategória:Repülőgépmérnökök létrehozását. De akár csak felvetni a kérdést a kategóriajavaslatok lapján. Pasztilla 2009. április 29., 13:07 (CEST)

Betűrend

Szia, Pasztilla! Valahol mintha leírtad volna azt a szabályt, hogy betűrendbe sorolásnál a névelő nem számít, idegen nyelvű névelőknél sem. A Die Gartenlaube cikknek kellene egy defsort. – Hkoala 2009. április 30., 18:36 (CEST)

Szia! Nem is rémlik, hogy volt róla szó itt a Wikipédián (biztos volt, csak az agyam rosta), mindenesetre valóban létező könyvtártudományi-bibliográfiai sztenderd, a defsortot betettem. Pasztilla 2009. április 30., 21:43 (CEST)

titoizmus

Szia! Én azért írtam hosszú ó-val, mert a wikicikkben is így van. Esetleg nevezzem át, vagy megteszed te? Szajci ^reci 2009. május 1., 07:44 (CEST)

Élre sorolás kategórialapokon

Szia! OK! Ezentúl úgy fogom csinálni. DenesFeri ^vita 2009. május 4., 12:51 (CEST)

Címleírási szabvány MNL ürügyén

Függőben

Heló! Hol okozott problémát az új forma? A szerk. pedig teljesen természetes, ez a hivatalos forma. Ha a Wikipédiában van egy elfogadott szabvány, a {{cite book}}^(?), akkor azt kellene inkább használni, nem? Amúgy sem szépségversenyre megy, a használhatóság az elsődleges szempont. - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. május 4., 21:25 (CEST)

Az jutott még eszembe, ha csak a szerkesztőbizottság szúrja a népek szemét, anélkül is működik a dolog (csak gondoltam minél több infó, annál jobb). - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. május 4., 21:41 (CEST)

Érdekes, mert én speciel nem láttam vesszőt előtte sehol. és így:

• Magyar Nagylexikon, I. kötet (A–Anc), szerk. Akadémiai Konzultatív Szerkesztőbizottság, Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 9630566125 (kötet), ISBN 963-05-6611-7 (összkiadás) (1993) 

? Ez esetben a cím elől marad, és a plusz előnyök (forráskezelő program általi használhatóság, szabvány) is megmaradnak. - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. május 5., 08:46 (CEST)

Kiválósi! Pasztilla 2009. május 5., 09:29 (CEST)

Egy kicsit belejavítottam. Pasztilla 2009. május 5., 09:30 (CEST)

Akkor remélem a jelenlegi megfelel - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. május 5., 17:27 (CEST)

Kiválósi, de a sablondokumentációban valahogy nem látom a szerkesztőségi közlést a példáknál. Még nem frissült volna? Pasztilla 2009. május 5., 22:27 (CEST)

Igen, majd fog. - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. május 5., 22:28 (CEST)

Oké, látom.

De most rosszul leszel tőlem. Értem én, hogy a könyvtári bibliográfiai leírás miatt van a kettőspont, meg a pont, de a laikusoknak kevesebb gondolkodnivalót kínáló vesszős tagolással szoktunk élni (wikirendszer „persze” nincs, de többnyire mégis): Budapest, Akadémiai, 1994.

Ha a vesszőt nem is, de az évszámot a kiadó mögé kellene hozni, mert most a teljes címleírás mögött van zárójelben, ami viszont sehol nem dívik. Hm? Kösz! Pasztilla 2009. május 5., 22:33 (CEST)

Ha ennyire belejöttél, nem volna kedved egységes hivatkozási formátumot kidolgozni? Az a szerencsénk, hogy ehhez csak a {{Hivatkozás/Könyv}}^(?) sablont kellene átalakítani, aztán már csak propagálni a használatát. Cherykével egyszer nekiálltunk, de aztán feladtuk, egyrészt a rengetegféle szisztéma között dönteni nem tudván, másrészt mert q*va bonyolult a sablon szintaxisa (és szerintem sok benne a felesleges paraméter). Ha vállalnád egy egységes WP-hivatkozási rendszer kidolgozását, megígérem, hogy bányászlámpával alászállok a sablonba, és megvalósítom. ;) Bennó^fogadó 2009. május 5., 22:39 (CEST)

Benne vagyok, végül is ez legalább valami olyasmi, amihez valóban volt közöm (lásd kiváló bibliográfiáim egész sorát ). Most São Tomé-ügyben el vagyok merülve, de addig ideírhatod, hogy mit is kellene megoldani pontosan, előtörténet, ilyenek. Pasztilla 2009. május 5., 22:53 (CEST)

Rém egyszerű, azt kéne tisztességesen végiggondolni, hogyan nézzen ki a szerző-cím-stb. sorrend, formátum (Nagybetűk, kisbetűk, vesszők, pontok, adatelemeket tagoló írásjelek stb.), mindezt a létező paraméterekkel együtt, ill. hogy abból mit volna célszerű eltüntetni. Pl. nagy kérdés szerintem, hogy az a hülye szétválasztás vezetéknévre és keresztnévre megtartandó-e stb. A sablonnak ugye mindenre stimmelnie kell, tehát úgy kell végiggondolni, hogy azt is, ha egy-egy paraméter itt-ott hiányzik, hogy néz ki a végső output, mi van többszerző, tanulmánykötet, antológia, anyámtyúkja esetén, mi van, ha a szerk. a legfontosabb, mi van, ha fel akarom tüntetni a bevezető tanulmányt, a bibliográfiát, ha megjegyzést akarok írni a tételhez(!). De hát dudod te eztet, szóval hogy hányféle eshetőség fjordulhat elő a gyakorlatban, és abból hogy lesz használható sablon. Ha minden igaz, van már olyan segédeszköz, ami beilleszteni segít a sablont, tehát kitölteti veled a paramétereket egy emberbarát felületen, nem pedig kézzel kell írogatni. Namost ha ehhez még újjászületik használhatóra maga a sablon, és még csinos is lesz az outputja, hát az nagyon banán lenne.

Gondold végig, lécci, hogy mire volna szükséged előzetesen (pl. teljes paraméterlista? asszem van a sablon dokulapján). Azt is érdemes volna meggondolni, hogy az angolszász rendszerre alapozó Cite book nagyrevíziója alkalmával nem volna-e szerencsés európaizálni dolgokat benne. Aztán ha egyszer kész leszünk a könyvessel, meg kéne csinálni a folyóiratos, a napilapos és a weblapos hivsablont is... ;)

Egy bónuszkérdés előre: hogy állsz az évszámkiemelős rendszerhez? És mit gondolsz a vezetéknév tipográfiai eszközökkel való kiemeléséről? Aztán a cím kurziválásáról? (Na és ha tanulmánykötet része?) Szóval fincsi lesz ez. ;)Bennó^fogadó 2009. május 6., 16:49 (CEST)

Csak röviden erre az utolsóra: ez szocializációs kérdés. Egyszerűen az évszámkiemelőshöz vagyok szokva és ragaszkodom hozzá, hülye módon még itt is, ahol ugye a címleírási szokványunk tojik arra, hogy a jegyzetekben évszámkiemelős forma van, és olyan felemás az egész, mint a Sao Tomé-szócikkben pölö... A főcímek kurziválása szerintem egyértelmű (könyvcím, folyóiratcím), a részdokumentek nyugodtan maradhatnak antikvában. Pasztilla 2009. május 6., 17:05 (CEST)

No akkor? Bennó^fogadó 2009. május 7., 15:20 (CEST)

Igen? Küldjem a fieldeket, entryket, paramétereket? Vagy mi? Pasztilla 2009. május 8., 22:23 (CEST)

Jaja, lökjed a csuszmányost durvásosan. Bennó^fogadó 2009. május 8., 23:05 (CEST)

Szerkesztő:Pasztilla/Betűrend kialakítása a kategórialapokon

Szia! Az oldalt még tatarozod, ha nem kérlek vedd le a tataroz sablont. Köszönöm. Szajci ^reci 2009. május 6., 15:15 (CEST)

Hát, meg kellene rendesen csinálni, mert jelenleg több hülyeség is van benne. Persze szerkesztői allap, úgyhogy nyugodtan levehető. Pasztilla 2009. május 6., 15:51 (CEST)

Vulkános Nemzeti Park

Szia! Köszi, hogy felhívtad a figyelmemet. Közben megkerestem az eszmecserét a kocsmafalon. Érdekesnek találom, hogy ott én pontosan a NG egy TV-műsorára hivatkoztam, melynek címe Volcanoes Nemzeti Park volt. Lehet, hogy azóta meggondolták magukat? Vagy esetleg (sőt biztosan) ezt más szerkesztő szerkesztette? Nem tudom, mi lenne a helyes elnevezés, szerintem ahány hely, annyiféle név.

Off: hogyan keresel a kocsmafal archívumban? Most csak úgy találtam meg a kérdéses megbeszélést, hogy a cikk laptörténetében utánanéztem mikor is lehetett a vita, majd próba szerencse (+ némi iterációs logika) segítségével harmadikra rátaláltam a tavaly novemberi archív lapra. Csigabi^{itt a házam} 2009. május 7., 08:52 (CEST)

Hát őszintén szólva guglizni szoktam:

volcanoes nemzeti park site:hu.wiki.x.io

Ezért is jobb akár a kocsmafalon is linkesíteni a kulcsszavakat, és a szócikk felől könnyebb megtalálni, mert a kocsmafalnévtérben való keresés nagyon bután működik, feldob minden szemetet. Pasztilla 2009. május 7., 10:20 (CEST)

Bocs:

ezt nem tudtam – Istvánka ^posta 2009. május 7., 10:47 (CEST)

Semmi gond, albánszem mindent lát és visszajavít Pasztilla 2009. május 7., 12:01 (CEST)

Ej mi a frász az ott?

Budapest: ide válaszolok! Felhívtam volt szíves figyelmét a kedves íróknak, hogy egy fél vagy még negyed mondatocska sincs a cikkben a város környezetvédelméről :) Aztán majd a helyére átteszem, de nem úgy néz ki, mintha valaki kapva kapott volna az alkalmon. Szerencsére holmi vidéki létemre nem szívom veletek (a szmogot). Kata ^vita 2009. május 7., 15:26 (CEST)

Ez teljesen helyén való észrevétel, sok minden más is hiányzik abból a szócikkből. De nem hiszem, hogy egy sajtóközlemény, felhívás bemásolása javít a helyzeten, vagy akár csak egyértelműen jelzi is a szócikk hiányosságaival kapcsolatos észrevételed. Pasztilla 2009. május 7., 15:36 (CEST)

Általánosságban úgy veszem észre, hogy minden város mint fényes csizma ragyog (már amelyik "kész" van), és a valóság a wiki által leírtakkal ellentétben mintha teljesen más képet mutatna! Így vedd a burkolt célzást ... Virtuálisan gyönyörű mind, beleértve a magamét is - csak a számítógépen nézegessem, mert ha kilépek az utcára, a legkevesebb, ami ellep, az a cigarettacsikkek stadionnyi méreteket megtöltő halmaza. Csak megpróbáltam továbbgondolni a dolgot, hátha messzebb látunk a kosznál...Kata ^vita 2009. május 8., 08:59 (CEST)

Képméret

Válasz nálam. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 7., 21:07 (CEST)

Hogyan...

...írjuk? A Magyar Állami Operaház esetében használható-e a nagybetűs Operaház vagy inkább kisbetűs legyen? – Istvánka ^posta 2009. május 8., 18:48 (CEST)

Nincs egyértelmű válasz. Első körben intézménynevek rövidített alakjai továbbra is ugyanarra az intézményre vonatkoznak, tehát tulajdonnevek maradnak. A helyesírási példatárak fel is sorolnak néhány ilyen példát: Opera (Magyar Állami Operaház), Akadémia (Magyar Tudományos Akadémia), Nemzeti (Nemzeti Színház), Közgáz (Budapest Közgazdaságtudományi Egyetem) stb. Ugyanakkor köznévi értékű, leíró jellegű szerkezeteknél nem hibáztatható a kisbetűs megoldás sem, hiszen úgy is érthető, értelmezhető: a (budapesti) operaház, a (magyar) akadémia stb., míg ellenben nincs pécsi nemzeti vagy pesti közgáz. Pasztilla 2009. május 8., 21:17 (CEST)

Köszönöm, most már világos! – Istvánka ^posta 2009. május 8., 22:20 (CEST)

Németh Miklós

Köszi, ezt nem is tudtam. A Ki Kicsodában nem szerepel. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 8., 22:13 (CEST)

Ehhh, régen volt már karácsony, azt hittem, azóta kioperálták a kezedből a Ki Kicsodát... Pasztilla 2009. május 8., 22:19 (CEST)

Szócikkírási tevékenységem fő forrását? SOHA! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 8., 22:20 (CEST)

Jut eszembe, megvan a 23-ai tali pontos helyszíne, sokáig leszünk, így benézhetsz. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 8., 22:26 (CEST)

Köszi. Hogy nem is a Kék Rózsában lesz? Eszembe sem jutott, hogy lehet máshol is... Pasztilla 2009. május 8., 22:28 (CEST)

Repterek nevének írásmódja

Szia!

Megtennéd, hogy előzetesen lektorálod ezeknek a repülőtereknek a neveit? Ezek azok a repterek, amik a magyar wikin meg lettek említve valamelyik szócikkben, de nincs róluk önálló cikk (több is lehet, de én csak ezekkel találkoztam). Tervbe vettem, hogy idővel megírom őket, és akkor már legyenek a helyes néven elkezdve. Nem sürgős probléma. Az enwikiből gondoltam lefordítani őket, ezért vannak itt a forrásnak szánt cikkek linkjei. Előre is köszönöm, ha foglalkozol a dologgal. misibacsi*^üzenet 2009. május 9., 09:58 (CEST)

• Bahreini nemzetközi repülőtér en:Bahrain International Airport
• Rodosz-Diagórasz nemzetközi repülőtér vagy Diagórasz nemzetközi repülőtér en:Rhodes International Airport, "Diagoras" – ennek az átírása Diagórasz, az egész neve pedig: Kratikósz Aeroliménasz Ródu Diagórasz
• Falcone Borsellino repülőtér en:Palermo International Airport -> Lásd lentebb, Palermónál
• Madeira-Funchali nemzetközi repülőtér vagy Funchali nemzetközi repülőtér en:Madeira Airport
• Harkivi nemzetközi repülőtér en:Kharkiv International Airport -> sajnos nálunk az oroszos Harkov alatt szerepel a szócikk
• Hewanorra nemzetközi repülőtér az angolon nincsen ilyen nevű szócikk -> de, ott van, csak helyesen írva
• Honiara nemzetközi repülőtér en:Honiara International Airport Salamon szgk.
• Juan Santamaría nemzetközi repülőtér vagy San José-Juan Santamaría nemzetközi repülőtér Costa Rica en:Juan Santamaría International Airport
• Lárnakai nemzetközi repülőtér en:Larnaca International Airport
• Lomé-Tokoin nemzetközi repülőtér en:Lomé-Tokoin Airport
• Freetown-Lungi nemzetközi repülőtér en:Lungi International Airport
• Marshall-szigeteki nemzetközi repülőtér vagy Amata Kabua nemzetközi repülőtér en:Marshall Islands International Airport
• Mehrabád nemzetközi repülőtér vagy Teherán-Mehrabád nemzetközi repülőtér en:Mehrabad Airport Irán, Teherán
• Palermo-Punta Raisi-i nemzetközi repülőtér vagy Falcone-Borsellino nemzetközi repülőtér en:Palermo International Airport
• Porto Santó-i repülőtér en:Porto Santo Airport Madeira
• Stornowayi repülőtér en:Stornoway Airport Skócia
• Washington-Dulles nemzetközi repülőtér en:Washington Dulles International Airport
• Johan Adolf Pengel nemzetközi repülőtér vagy Paramaribo-Zanderiji nemzetközi repülőtér vagy Paramaribo-Johan Adolf Pengel nemzetközi repülőtér en:Johan Adolf Pengel International Airport Suriname
• La Aurora nemzetközi repülőtér vagy Guatemalaváros-La Aurora nemzetközi repülőtér en:La Aurora International Airport Guatemalaváros reptere
• Phnompeni nemzetközi repülőtér en:Phnom Penh International Airport - Kambodzsa
• Sziemreap-Angkor nemzetközi repülőtér en:Angkor International Airport - Kambodzsa
• Hakodatei repülőtér en:Hakodate Airport - Japán
• Pesavari nemzetközi repülőtér en:Peshawar International Airport - Pakisztán
• Mataveri nemzetközi repülőtér - en:Mataveri International Airport Húsvét-sziget
• Delhi-Indira Gandhi nemzetközi repülőtér vagy Indira Gandhi nemzetközi repülőtér - en:Indira Gandhi International Airport - Delhi, India

Szia! Csak a fentiek (talán már archivált vitalapi rész?) fényében, de persze. Pasztilla 2009. május 11., 09:26 (CEST)

Diagóraszba belemicsodásítottam, mer' nem kell a második ékezet/hangsúlyjel. Bennó^fogadó 2009. május 11., 10:17 (CEST)

Azért a sok vagylagos megoldás, mert én egy épkézláb honlapot nem találtam, ahol a repterek hivatalos neveit lehetne feltalálni, egyesével nem akartam a szájtjaikat nyitogatni, úgyhogy ami alakváltozatot találtam, az itt van, de hogy melyik közülük a hivatalos...? Pasztilla 2009. május 12., 20:50 (CEST)

OK, kösz. Átmásolom ezeket magamhoz. misibacsi*^üzenet 2009. május 13., 11:59 (CEST)

Amerikai katonai repterek

Üdv!
Ismét reptérnevek... Állandóan beleütközök, de szerintem nemcsak én, hogy az amerikai katonai repülőterekkel kezdeni kellene valamit. Náluk (más országokban még nem tudom, a briteknél pl. mindenhol a RAF (Royal Air Force) az előtag, ez nem problémás) az a szokásjog, hogy az adott üzemeltető haderőnem/fegyvernem (mikor melyik) belekerül a repülőtér nevébe. Haderőnem esetén ugye szárazföldi (US Army), tengeri (US Navy/Naval és Marine Corps) és légierőről (US Air Force) beszélhetünk, haderőnemen belül az egyes fegyvernemek konkrétan pedig Légi Nemzeti Gárda (Air National Guard), Légierő Tartalékos<?valmi kéne ide> (Air Force Reserve).
Konkrét példák:

magyar „neve”	jelenlegi neve	régi neve
Edwards légitámaszpont	, AFB	Muroc Army Air Field
Holloman Légierő-bázis?
Lemoore tengerészeti légitámaszpont	, NAS=Naval Air Station
Miramar tengerészgyalogsági légitámaszpont	MCAS Miramar, MCAS=Marine Corps Air Station
Allen C. Thompson Field Légi Nemzeti Gárda-bázis	Allen C. Thompson Field ANGB ANGB=Air National Guard Base
	Otis Air National Guard Base	Otis Air Force Base
		Wheeler Field
		Brooks Air Force Base
Dobbins Tartalékos légi támaszpont/ tartaléklégierő-támaszpont
Onizuka Légierő-állomás?
Avon Park Légierő-lőtér?
Fort Worth-i egyesített tartalékos támaszpont és haditengerészeti légi ?állomás?	, NAS JRB

Egyébként kategóriák: ,

Tehát problémám az, hogy nem kellene az eredetiek után a magyar fordításban is szerepeltetni a haderőnemi/fegyvernemi „besorolást”? Már ha fordítani vagyunk kötelesek. Értem ez alatt pl. Air Force Base mint Légierő-bázis és így tovább. Szó szerinti légibázisról az Air Base besorolásúak esetén beszélhetünk szerintem, mint tükörfordítás (ilyenkor gondolom nagy kezdővel kell írni, Légibázis, hiszen egy amerikai kategóriát jelöl, vagy nem). Az Air Station pedig talán légitámaszpont(?), az Air Field meg...? Sajnos kitérni nem térhetünk ki előlük, mert a régieket is fordítani kell (egyszer majd). Mondjuk a Wheeler Mező (Wheeler Field) kissé humoros lenne... :) de a Henderson Field szinte megkerülhetetlen a guadalcanali ütközetsorozat miatt.

A másik pedig az Air Force Reserve mi legyen? A Tartalékos Légierő nem túl frappáns, hiszen az USAF tartalékosairól van szó (minden haderő-/fegyvernemnek van ilyenje náluk), viszont az Air Force Reserve Command-ot „jól viszi” a Légierő Tartalékos Parancsnokság. --Gyantusz ^vita 2009. május 19., 21:45 (CEST)

Nekem ebbe részlegesen bele kellene ásnom magam, hogy becsülettel válaszolhassak, már legalábbis a magyar terminusokba. Ami kapásból rémlik, az az, hogy Henderson Field magyar szövegkörnyezetben is Henderson Field (körbeírni persze szabad, hogy miféle repülőtér ez). Ami továbbá a Katonai lexikon felületes lapozgatása alapján körvonalazódik, az az, hogy a légierő-támaszpont (valamint a ritkábban használt légierőbázis) tűnik a kifejezetten fegyvernemi jelölésnek (air force base), szemben az általánosabb légi támaszponttal (air base).

Van olyan továbbá, hogy haditengerészeti légi támaszpont (gondolom, ez megfelel a Naval Air Base-nek), valamint haditengerészeti légi állomás (ez meg lehet a Naval Air Station). Általában is további analógiák alapja lehet, hogy az air base légi támaszpont, az air station pedig légi állomás, azaz tengerészgyalogsági légi támaszpont, tengerészgyalogsági légi állomás (Marine Corps ...), parti őrségi légi állomás (coast guard air station) stb.

Az Air Force Reserve-re rímelő kifejezést nem találtam a lexikonban. A légierő-tartalék ugyan felbukkan egy helyütt, de ez nekem rohadtul nem tetszik, biceg is, meg ebből hogyan képzek parancsnokságot (légierőtartalék-parancsnokság?)? Akkor már a tartalékos légierő és a tartalékoslégierő-parancsnokság is jobb (vigyázz, így egybe tényleg! különben azt hihetni, a parancsnokság tartalékos), persze itt jön a képbe, hogy dunsztom nincs a katonai szakzsargonról, ha egyszer tényleg légierő-tartalékot mondanak, hát lelkük rajta.

Az Air National Guardra nullát nem találok.

Hát, az army airfield gyönyörű. Nem lehet, hogy ez a nemes egyszerűségű katonai repülőtér megfelelője?

Pasztilla 2009. május 19., 22:31 (CEST)

Ahogy elnézem a bekékült linkjeinket (pl. Edwards légitámaszpont), arra viszont mindentől függetlenül is figyelmezni kéne, hogy a légi támaszpont két szó. Pasztilla 2009. május 19., 22:36 (CEST)

Eleddig rendben. Áshatod magad nyugodtan, mert nem egyszerű a kérdéskör. Ugye az világosan kivehető, hogy a reptereikben az üzemeltetők „egységszinti” titulusa is megjelenik (Army/AF/ANG/N/MC/CG). Az army-ra nem biztos, hogy rá lehetne húzni a „katonai”-t (army=hadsereg). A US Army-val kapcsolatban érdekes az, hogy a hadsereg egy magasabbegységi fogalom, viszont a US Army létszámilag több hadsereg és -csoport összeségének a neve azaz A Hadsereg. Minden bizonnyal hagyományból ez maradt a neve. Ennélfogva lehetne hadsereg-repülőtér is... (Wheeler Army Airfield) :( Hiszen általánosságban hadserege a szárazföldieknek van, a víziknek flottájuk, a repülőknek légiflottájuk. Mondták volt a németek a II. vh-ban (Luftflotte xy), azonban ekkoriban az USA-nak Légi hadseregei voltak (, azaz a Hadsereg légierői), a magyar szakfordítók is régóta a légi hadsereget használják az AAF-ekre _{(viszont csak most látom, hogy az nem is szerepel az army szó; 8th AF és nem 8th AAF, tehát az eddigi „hivatalos” 8. légi hadsereg helytelen fordítás :-S)}.

A szakírásainkkal (könyv-folyóirat) az a probléma, hogy rendre az eredetiket használják, jobb híján, gondolom ez nekik is felmerült és nemigen találtak rájuk megoldást.

Tehát ami eddig világos lehet (a bázis gondolom azért esik ki, mert sokjelentésű és kevéssé kifejező a támasz-pontnál):

air base = légi támaszpont

Air Force base = légierő-támaszpont

Air National Guard base = Légi Nemzetigárda-támaszpont (vagy Légi Nemzeti Gárda-)

air station = légi állomás (még ilyet sosem hallottam)

Coast Guard air station = parti őrségi légi állomás

Marine Corps air station = tengerészgyalogsági légi állomás

naval air station = haditengerészeti légi állomás.

Air Reserve base = ?

Air Force station = Légierő-állomás?

Air Force range = légierő-lőtér?

Naval Air Station Joint Reserve Base = ?

Egyébként itt az intézményesség titulus miatt nem lehet nagybetűsséget tenni (légierő- stb.)?

A légi állomás egyébként nem lehetetlen egy alak, hiszen tükörfordítás. Ha üzemeltetés-funkciók (hiányok) szerint alátámasztható, még lehet meg is szokható fordítás. A azt írja, hogy a gyér forgalmú repülőtereket Air Force Station-nek is nevezik („Those with very little or no flight activity are called Air Force Stations”). A tartalékoslégierő is hihetőnek tűnik, de ez is új, kicsit sántít. Szóval ezek még az emésztés kérdései. A légi „kikötő” nem feltétlen jó gondolatom, hiszen nem hajózásról van szó. A naval-nál még esetleg elmehetne, de igazából nem szimpatizálok túlságosan vele.
A légi bázis végképp elvetendő?

Viszont azt sem tudom, miért írnak airbase-t és Air Base-t, airfield-et és Air Field-et... Pusztán csak nyelvtani (ismerethiánybeli) okai lennének vajon?

Egyébként a Légi Nemzeti Gárdához fogalmi kiegészítés, hogy tartalékot képez mind a US Army-nek, mind az USAF-nek. Emígyen a két „komponense” Army National Guard és Air National Guard. A kérdés az, hogy a -t hogy fordítjuk le (elvégre még szócikkünk sincs :) ). Mondjuk Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Gárdája (vagy ...Nemzetigárdája, kár hogy ragozott...)?

Cifrázás gyanánt betettem még a táblázatba a Dobbins-t, Onizuka-t, Cape Canaveral-t is. De még van Range is (körzet/tartomány/térség)... Dobbins többértelmű lehet (Air Reserve Base). Valószínűleg rövidítés miatt maradt ki a Force (Air Force Reserve Base), vagy nem tudom.
A Forth Worth-i viszont feladta a leckét... A Joint rendszerint egyesítet, vagy összhaderőnemi (csak azt nem értem, miért nem ez a szó van legelöl, de az is lehet, hogy NAS volt eredetileg, de ettől még lehetne JNASRB). Az 1990-es évek közepétől vált egyre gyakoribb szóhasználattá az USA-ban ilyen téren. Az „összhaderőnemi” fordítás csak akkor helyénvaló, ha konkrétan mindhárom haderőnem (szárazföldi, légi, vízi) együttesen alkalmazza azt a dolgot. Egyébként a költségcsökkentések miatt vontak össze bázisokat és szüntettek meg többet, így lettek joint-ek (több fejlesztési programjukra is ezért került (JSF), ez utóbbi összhaderőnemi).

A másik érdekesség: , az „állomás” szóra (, ). Valjuk be, ez egy gigászi meló...

A harmadik érdekesség, hogy vajon miért csak a német neveket (pl. ) nem fordítják le angolra? Az az angol fordítását használják...! :-S --Gyantusz ^vita 2009. május 20., 01:50 (CEST)

Kérdés

Szia! Már nem gondolkodok, csak kérdezek. A Magyar Országgyűlési Almanachok szintén a MÉL helyesírása alapján kisbetűsek? Végül is periodikának is felfoghatók? Köszi! – • Teroses^{várom válaszodat} 2009. május 11., 14:44 (CEST)

Pontosan, a Magyar Országgyűlési Almanach periodika, azaz csupa nagybetűs állandó cím. Pasztilla 2009. május 11., 16:18 (CEST)

037

A programozó felé már más Wikipédiából is jelezték, majd hamarosan javításra kerül (reméljük). - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. május 14., 22:32 (CEST)

Révai lexikon

Szia! Mi a helyzet a Révai Nagy Lexikona hivatkozással, illetőleg szócikkel? Nem kellene ezt is javítani? Nézd meg már légyszi! – • Teroses ^{várom válaszodat} 2009. május 16., 13:19 (CEST) Szintén találtam ISBN-számos lexikonokat az alábbi helyen Kategória:Magyar lexikonok. Akkor most mihez tartsam magamat? Szia!– • Teroses ^{várom válaszodat} 2009. május 16., 14:21 (CEST)

Hú, nem egészen, sőt, semennyire sem tudom, miről van szó... Segítenél kon kretizálni? Köszi. Pasztilla 2009. május 16., 15:16 (CEST)

Őőőő, forrásként a {{pallas}} használandó... – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. május 16., 15:21 (CEST)

Kedves Pasztilla! Köszönöm! Ha Hozzád fordulok, akkor tudd, hogy mindig helyesírásról van szó (egyelőre). Említetted, hogy az összes lexikoncímet(pl.Életrajzi Lexikon, stb.) kisbetűs írásmóddal kell helyesen írni, miután ISBN számuk van. Ezért kérdezem, hogy mi van a többivel? Köszi – • Teroses ^{várom válaszodat} 2009. május 16., 17:27 (CEST)

Áh, értem. Hát ez nehezebb kérdés. Sem az akkor érvényes helyesírás nem ismerte az állandó cím / egyedi cím fogalmát, sem a kérdéses lexikonok kiadástörténetével nem vagyok tisztában. (ISBN/ISSN értelemszerűen nem játszik szerepet, mivel akkoriban nem volt ilyen.) Ettől függetlenül a műcímek utólagos helyesírási kiigazítása létező gyakorlat, a kezdőbetűk tekintetében mindenképp (lásd pl. Cs. Vitéz Mihál: Dorottya, vagyis a’ dámák’ diadalma a’ Fársángon (1798) → Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya, vagyis A dámák diadala a fársángon (1985)). Szerintem a kisbetűzés ez esetekben is védhető, de a belátásodra bízom. A magángyakorlatomban én mindenesetre ezeket is állandó címként szoktam kezelni (Pallas nagy lexikona, Révai nagy lexikona, Tolnai világlexikona stb.). A napjainkbeli helyesírási példatárak gondosan kerülik ezek felvételét (míg például a Világirodalmi lexikon szerepel bennük). A Magyar nagylexikon gyakorlata nem koherens, egyszerre hozza a Tolnai világlexikona és a Pallas Nagy Lexikona alakokat (ugyanakkor a szintén a Pallas áldal kiadott Magyar lexikon-t már kisbetűsen hozza), de például az első magyar lexikon, a Döbrentei-féle Közhasznú ismeretek tára hol kisbetűkkel, hol nagybetűkkel szerepel. Pasztilla 2009. május 17., 14:29 (CEST)

Kedves Attila! Nagyon köszönöm, akkor én is kicsivel fogom használni, hogy következetes legyen. Viszont a wiki-gyakorlatban nem kellene egységesíteni? Vagy itt maradjon állandó cím-jellegű, miután a sablonokba így van beépítve? – • Teroses ^{várom válaszodat} 2009. május 17., 14:42 (CEST)

Középkorműhely akciója

Szia, Pasztilla! Tudom, hogy nem vagy műhelytag, de ha esetleg elcsábít valamelyik téma, ne állj ellen – Hkoala 2009. május 17., 18:21 (CEST)

Azt hittem, az egy szem albánt fogod kikapni de mindeképpen kösz! – Hkoala 2009. május 21., 07:42 (CEST)

Ja, azt észre sem vettem, annak ráadásul könnyen tudom a forrását pótolni. Azt választottam ki, amiről halvány sejtelmem sem volt, hogy micsoda, ami persze nem támogatandó hozzáállás a Wikin („cipész a kaptafánál!”), de ha már szenved, legalább hadd tanuljon az ember. Mert egyébként borzasztóan kényes dolog ez a forráspótlás. Nekiállsz forrásokat előkotorni, amelyekben „természetesen” új és más adatok vannak, azaz egyfelől újraírod a cikket, másfelől továbbra is maradnak olyan állítások, amelyekhez nem találsz forrást. Ezeket vagy megjelölöd forrássablonnal, és akkor túrót sem ért az egész akció, vagy kihajítod, ami megint csak aggályos. Szóval nehéz pályára adtad a fejed... Pasztilla 2009. május 21., 08:15 (CEST)

Pontosan így működik, ahogy írod, csak a végén még az is ott van, hogy micsoda sikerélmény, ha mégis sikerül. Dicsekvés on: Nézd meg Kálvin János február eleji állapotát, meg a mostanit. – Hkoala 2009. május 21., 08:40 (CEST)

Vaóóó, impozáns... Pasztilla 2009. május 21., 08:45 (CEST)

Jegyzetfüzet

Javítottam jegyzetfüzetre. Köszi az észrevételt!

Skacok a bajban

Nézz be lécci ide, a skacoknak kicsit be kéne segíteni a tisztánlátás végett, per pillanat bennem nincs elég szuflé, csak annyi erőm vót, hogy elhintsem a kétely magvait. ;) Bennó^fogadó 2009. május 20., 13:40 (CEST)

Azóta is folyamatosan aggódom értem, hogy miért kell neked francia aprósütemény ahhoz, hogy elbánj a makacskodókkal? Pasztilla 2009. május 21., 08:49 (CEST)

Nem aprósütemény, hanem felfújt! – Konyhalány 2009. május 21., 08:55 (CEST)

Jaaaa, így már sokkal jobban értem a Bennó–felfújt párhuzamot! Pasztilla 2009. május 21., 08:57 (CEST)

SOS!

Lécci-lécci nézz be ide is: Sablonvita:Portálok#Átrendezés, oda, ahol Zimmy kartárs képtelen megérteni, mi a különbség egy korszak egésze és a történettudománynak a korszakkal kapcsolatos mondandója között... :( Ments meg egy kiadós agyvérzéstől. Nem hittem volna, hogy három menetben képtelen leszek megértetni valakivel, miért nem kalapozhatja be az egész középkortudományt Dies iraetől MS mesterig a történettudomány alá... Bennó^fogadó 2009. május 20., 15:12 (CEST)

Zimmyvel nincs kedvem hadakozni. Pasztilla 2009. május 20., 16:01 (CEST)

Jó fej vagy, szerinted nekem van?! Bennó^fogadó 2009. május 20., 16:08 (CEST)

Viszont most olvastam el az odavésett természetrajzodat, elképesztően pontos. Pasztilla 2009. május 20., 16:15 (CEST)

Haddzs

Szia! Köszi az átolvasást, az iszlám cikket próbálom egyszerűsíteni, mert már lassan kezelhetetlené válik. Úgyhogy új cikkekbe kezdem pakolászni az aránytalanul hosszú szakaszokat, és teljes átdolgozás alatt van. Tehát az ott lévő hibák mennek át ide is, igyekszem javítgatni, de olyan gyorsan nem tudom, mint ahogy észreveszitek üdv Ogodej ^Box 2009. május 22., 13:39 (CEST)

Nagyon szívesen! Pasztilla 2009. május 22., 13:50 (CEST)

Nevezetesség

Hűha, benne vagy a szaknévsorban! – Hkoala 2009. május 22., 14:15 (CEST)

Ohohohohhohhohhhhóóóóó, nagyon erősen remélem (melegen ajánlom), hogy megjelenjék a magyar Wikipédia mérföldkövei között! Pasztilla 2009. május 22., 19:55 (CEST)

És azt nézted, hogy kinek köszönheted? :P – Hkoala 2009. május 24., 18:36 (CEST)

Azért mérföldkő Pasztilla 2009. május 24., 22:17 (CEST)

Kiegészítés a nevezéktani reformhoz

Kukk! Egyrészt rendkívülien hiányoltunk tegnapság, a népek állítólag kénytelen voltak megelégedni az ablak előtt elsuhanó testi mivoltod (nyilván kétségtelenül felemelő) látványával, ennyi jutott nekik a Pasztillából. Nekem mindenesetre ezt mesélték későbbi délutáni befutásomkor.

Más! Nézz be ide, légy oly jóságos: Vita:Richard de Saint-Victor, bár a Koala állítólag mindjárt elpakolja. Problémáim ottan leírva, kéne nyitni egy alfejezetet belőlük a majdani nevezékreform allapján, nálad. Szerintem ez lesz az egyik legkomolyabb gond, a Regiomontanusok, Oecolampadiusok, elődeik és utódaik nevezékrendszere és besorolása. Bennó^fogadó 2009. május 24., 18:29 (CEST)

– Hkoala 2009. május 24., 18:35 (CEST)

klasszika-filológia

Netom. Létezik klasszikus filológia formában is, ritkább. A gond gyökere vsz. abban rejlik, hogy a filológia ab start egyenlő ill. főleg klassfil., ez a megkülönböztetés utólagos fejlemény. Az eleje viszont nem jelzőnek van szánva, bár biztos van, aki a filológia nőneműsége miatt a-zik, ellenben inkább többes neutrumnak értendő, classica mint tudományterület, a klasszika. Namost ha ehhez van hozzácsapva a filológia, abban ugye a filo- nem számít a szótagszámlálás szempontjából önálló alkotóelemnek, tehát az nem indokolja a kötőzést. Nemtom. Olyan, mintha ikerszó volna, de akkor meg végképp nincs ötletem, hogy a képzett változata, a klasszika-filológus miért és miért nem... Bennó^fogadó 2009. május 24., 22:09 (CEST)

Pedig ha te se tudod, akkor ki? Régóta partizánkodom az egybeírásával, noha jól tudom, hogy kötőjelesnek van ajánlva. Egyszerűen nem tudok mellé rációt rendelni. Pasztilla 2009. május 24., 22:16 (CEST)

Testiség szimbóluma és Freud bácsi

Esetleg Szentpéteri Csilla? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 25., 21:58 (CEST)

Te nem tudod, mennyire szeretlek. Csinos, és erősen megnyugtattál, mert én kapásból egy szentpétervári melegoldalt találtam... brrr... Pasztilla 2009. május 25., 22:07 (CEST)

Ennek örömére egy Kósa László vagy Paládi-Kovács Attila? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 26., 20:11 (CEST)

Utóbbitól a hideg kiráz, de ez nem publikus. Pasztilla 2009. május 26., 20:22 (CEST)

Akkor előbbi? *alkudozik* Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 26., 20:24 (CEST)

A diplomatikus válasz úgy szól, hogy ha majd Szilágyi Miklós és/vagy Voigt Vilmos akadémikusok lesznek, róluk szívesen. Pasztilla 2009. május 26., 20:34 (CEST)

Értettem. Ellenben akkor nem lenne érdemes már most elkészíteni Voigt Vilmos cikkét? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 26., 20:38 (CEST)

Feljegyeztem a homloklebenyemre. Egyelőre listabővítek, izzadságos munkával sikerült összeszedni a T betűs akadémikusok listáját... Pasztilla 2009. május 26., 21:06 (CEST)

Jómagam is „hatályos” akadémikusokkal szórakozom, kettőt megírtam, kettőt meg feljavítottam ma és szerintem még nincs vége... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 26., 21:07 (CEST)

Névelőzék

Elnézést, nem vettem észre az s betűnél. (Amúgy nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás, de ha könyvtártudomány így hozza, nem ágálok ellene.) Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 27., 20:49 (CEST)

Pedig jól ki van ez találva. Az ugyanis, hogy a T betű elejére kerüljön a T. Sós, szintén nem jó megoldás a betűrendbe sorolás szabályai szerint, ugyanis tsós-ként kell értelmeznünk, azaz T. Sós helye Tompa és Tunyogi között van. Ez viszont nehezíti a visszakeresést, egyszerűen azért, mert ezek a névelőzékek gyakran nagyon esetlegesek, vagy használják vagy nem (hasonlóan a dr.-hoz meg a többihez), és ami biztos, az a Sós. Pasztilla 2009. május 27., 20:53 (CEST)

Van rá egy másik példa is a listában, aki hol I. Tóth Zoltán, hol Tóth Zoltán alakban használta a nevét, ott van Tóthnál. És egyébként halálra sértődtem az egész szerkesztéseden, te komolyan azt gondolod, hogy én szoktam tévedni?! Pasztilla 2009. május 27., 20:54 (CEST)

Ki kell próbálni, hátha egyszer becsúszik... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 27., 20:57 (CEST)

Inkább a kettébontás meggondolandó, de arról nehéz lesz meggyőzni, hogy a hazai és külföldi magyarokat tartsuk egybe, a külföldi nem magyarokat pedig vegyük külön, mert ilyen formális felosztás objektíve nem létezik. Pasztilla 2009. május 27., 21:04 (CEST)

Ahogy a vitalapon mondtam: külön a rendes/levelező/ig. tagok és külön a külső/tiszteleti tagok, további felosztás indokolatlan. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 27., 21:10 (CEST)

Na így lenne csak igazán nagy a kavar, ugyanis vannak hazai tiszteleti tagok is. Pasztilla 2009. május 27., 21:27 (CEST)

Hazai??? Hatályosban szerintem nincs, vagy nem számítanak annak (pl. Herskó Ferenc), 19. századról beszélsz? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 27., 21:42 (CEST)

Hatályosban nincs, csak 1949 előttiben. De ebben a listában ők is ott vannak. Pasztilla 2009. május 27., 21:46 (CEST)

Mondom, hogy ennek szerintem nincs értelme. A franc se tudja, mikor keres, hogy ki milyen tag, csak megnehezítenénk az életet. Az igazi éles határ a köztestületi és a "valódi" tagok között húzódik, hogy ez utóbbiak rendesek, leveleznek vagy tiszteltetnek, az egyrészt változni is tud (levből rendessé pl.), másrészt gyakorlatilag érdektelen. A név szerint is méltatandókat egyetlen ABC-be érdemes rendezni, mert az ember a nevük alapján keres, és ott, a név mellett lehet a jelzés a tagság intim részleteiről. Sztem. Bennó^fogadó 2009. május 27., 21:45 (CEST)

Igen, azt hiszem egyetértek. Pasztilla 2009. május 27., 21:46 (CEST)

Nekem sem probléma, csak próbáltam kicsit csökkenteni a cikkméretet, de nem működik, szóval jó lesz így is. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 27., 21:48 (CEST)

Csökkenteni?! Épp a dagasztásán vagyok Pasztilla 2009. május 27., 21:51 (CEST)

Két cikkre bontani, úgy értettem. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 27., 21:52 (CEST)

Hát ha túl elefánt lesz, akkor szét lehet majd szedni mondjuk A-K + L-Z pl. Bennó^fogadó 2009. május 27., 21:55 (CEST)

Jajmá, kezd olyan lenni a hangulat, mintha baj lenne, hogy belepiszkálgatok. Pasztilla 2009. május 27., 22:12 (CEST)

Uraságod hülye. Bennó^fogadó 2009. május 27., 22:19 (CEST)

Uraságod tényleg hülye. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 27., 22:41 (CEST)

Száhel és Szahara

Én prekoncepció nélkül láttam neki a dolognak, de eddig mindenhol azt találtam, hogy ez két egymástól független tájegység. Voltaképpen honnan veszed, hogy a Száhel bármilyen felfogás szerint is a Szahara része, mikor csupa szavannából áll? Az enwiki Szahara-cikke egyenesen így fogalmaz: To the south, the Sahara is bounded by the Sahel, a belt of dry tropical savanna with a summer rainy season that extends across Africa from east to west. The southern limit of the Sahara is indicated botanically by the southern limit of Cornulaca monacantha (a drought-tolerant member of the Chenopodiaceae), or northern limit of Cenchrus biflorus, a grass typical of the Sahel.^[12][13]

A jegyzetekben van az érdekes. Bennó^fogadó 2009. május 28., 16:20 (CEST)

Nem tudtam, hogy időközben írtál, azóta válasz a WP.KF-HE-n. Pasztilla 2009. május 28., 16:32 (CEST)

Ennyit a Wikipédiáról, az enwiki Sahel cikke meg arról ír, hogy a félsivatagi Sahel átmenet a sivatagi Szahara és a szavannás Szudán között. Pasztilla 2009. május 28., 16:36 (CEST)

MTA

Bár magamnál is válaszoltam, azért ide is felvésem: én az aktuálisakat írom (egy-kettőt rásóztam másra: Timish, Szalax már írt egyet, Korovioff most szül egyet kérésemre, sőt, még Bennó is folyószövegesített egyet), az elhunytakat meg te írod. Ezen kívül rendbe hoztam/hozattam néhány hatályos vagy nemrég elhunyt akadémikus szócikkét. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 29., 23:42 (CEST)

Esetleg majd rá tudsz nézni Kosáry Domokos cikkére? Egy kis formai pofozásra szorul. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 29., 23:55 (CEST)

Júniusi napképek

Elkészültek a júniusi feliratok, lécci nézd át őket, ha ráérsz ma. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 31., 09:07 (CEST)

Sajnos megint kimentek a fejemből a képaláírások. Remélem, egy lesztminit, este tíz körüli átnézés megfelel. Pasztilla 2009. május 31., 12:51 (CEST)

Bocs, hogy ide kontárkodok, de átolvastam én is. Segítségképpen aviatikai ;) témában

– a 6-ainak Egy F–22A Raptor repül az okinavai Kadena légi bázis/légi támaszpont felett (Kadena Air Base),

– a 14-inek Lengyel Jak–18-as a 2008-as Góraszka-i légibemutatón,

– a 26-ainak Egy amerikai old timer B–25 Mitchell közepes bombázó a 2007-es Góraszka-i légibemutatón is lehetne (vagy az old timer fordítása). – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gyantusz (vitalap | szerkesztései)

Hát, úgy fest, hogy ezt erősen elszabotáltam. Elnézést. Pasztilla 2009. június 1., 20:39 (CEST)

Semmi gond, én is elszabotáltam a botírást (valami egészen perverz módon változtatták meg a commonsos allapok szintaxisát, úgyhogy át kell írni a scriptet), úgyhogy egyelőre kézzel pakolom át a másnapiakat. Ha esetleg kedved támad a maradék 28 naphoz, még nem késő :-) – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. június 1., 23:45 (CEST)

Re: zászlók

Igen! Ez egy jó kérdés, ezen én is elgondolkodtam mielőtt beszúrtam volna. Nekem elsősorban a német meg olasz zeneszerzők esetében tűnt fel, mert ugye ott több kisebb-nagyobb államalakulat létezett. A végén arra a következtetésre jutottam, ahogyan te is fogalmaztad, hogy legyen inkább egy vizuális segítség az olvasó számára, hogy tudja behatárolni honnan is származott az illető. A francia wikin láttam, hogy berakták az egykori államalakulatok címereit, de ők sem következetesek, mert van ahol a mai helyzetet veszik alapul. Az az igazság, hogy nem tudom eldönteni melyik a jobb változat. Ugyanakkor az egykori államalakulatok megnevezése mellett egy indok lenne az is, hogy a szövegben általában nincs tagalalva egyik zeneszerző esetében is, hogy az adott város, legyen az Firenze vagy Drezda, melyik államhoz tartozott abban az időben. Vélemény?– Istvánka ^posta 2009. június 3., 10:13 (CEST)

Itt csináltam egy alternatívát. Viszont kérdésem lenne, hogy mondjuk Franciaország esetében szükséges-e megejelölni, hogy Második Francia Császárszág, Második Francia Köztársaság, stb. vagy elég a Franciaország. Ugyanez érvényes Olaszországra is, az egyesítés után: Olasz Királyság és Olasz Köztársaság, vagy maradjon csak Olaszország? – Istvánka ^posta 2009. június 3., 10:41 (CEST)

Biztosan munkásabb a történeti hűségű zászlókezelés todománya, különösen – mint ahogy említed is – hogy a legtöbb helyen már ez is nyomozást kíván, mert hiányzik a szócikkből (és én igenis szoktam jelölni, lásd pl. Paërnél). Én sem nagyon tudom eldönteni, melyik a jobb megoldás mindent összevéve, csak tudni akartam, mi a vezérfonal, mert a vitalapodra beidézett példa mellett még Paderewski ütött szöget a fejembe, aki az akkor oroszországi, ma lengyelországi Kurilovkában született, a születési helye mellett pedig a mai oroszország zászlaját látjuk, holott ma Lengyelországban van a hely. Szóval zavaros ez, de ha a mai állapotokat kívánjuk tükröztetni, akkor a lengyel zászló kellene oda. Ha a korabelieket, akkor meg a korabeli zászló az összes többi életrajzhoz. Rossini nagyon tetszik. Pasztilla 2009. június 3., 12:36 (CEST)

A változtatásokat szívesen megcsinálom, ha a történelmi államok megnevezése mellett döntünk, sőt utána is nyomozok ha kell. De nagy fennakadást jelent, amit már kérdeztem Olasz Királyság és Olasz Köztársaság vagy csak Olaszország legyen? A frwiki jó kiindulópont lehet– Istvánka ^posta 2009. június 3., 12:42 (CEST)

Hubay Jenő esetében akkor Osztrák Császárság-Magyarország lenne?– Istvánka ^posta 2009. június 3., 12:47 (CEST)

Nem vagyok beleásódva Itália történelmébe, de ha jól tudom, a rövidebb országnévforma (Olaszország) az egyesülés óta alkalmazható, függetlenül az éppen aktuális államformára, tehát nem kell közátrsaságozni meg királyságozni, ahogy például Portugália esetében sem tesszük. Pasztilla 2009. június 3., 12:50 (CEST)

Idem Franciaország. Pasztilla 2009. június 3., 12:50 (CEST)

Nem, azért túlbonyolítani nem kell, Hubay Magyarországon született, és mivel magyar emberről van szó, ezt jelölni sem kell. Pasztilla 2009. június 3., 12:51 (CEST)

Oké, köszi, most már világos! – Istvánka ^posta 2009. június 3., 12:53 (CEST)

További kérdés Antonín Dvořák esetében Cseh Királyság (Bohémia) legyen vagy maradjon Hubay analógiájára a Csehország vagy esetleg Osztrák Császárság? – Istvánka ^posta 2009. június 3., 13:01 (CEST)

No és ez tetszik-e? Vagy maradjunk meg a Német-római Birodalom szintjén és ne tagoljuk tovább?– Istvánka ^posta 2009. június 3., 13:10 (CEST)

Németország esetében az 1871-es egyesülés után legyen Német Birodalom?– Istvánka ^posta 2009. június 3., 13:53 (CEST)

Némi gondolkodás után azt hiszem, feladom, nincs most agyam a rendszerhez. Viszont ahogy elnézem a ma reggeli termésedet, egészen szépen és megbízhatóan intézed az ügyet. Pasztilla 2009. június 4., 10:16 (CEST)

Infoboxok

Szia! Végigrágtam magamat a zeneszerzőkön (legalábbi ahol volt infobox) és a következő észrevételeim lennének:

• magyar zeneszerzők esetében legyen Magyarország jelölve még akkor is ha a monarchia idején éltek és alkottak (Erkel, Hubay)?
• francia zeneszerzők esetében szerintem használható a Franciaország egységes zászló mivel nagyon nagy területi változások nem voltak (figyelmet ígényelnek viszont a Napóleon hódításai után idecsatolt területek)
• Német-római Birodalom - 1871-től lehet használni a Német Birodalom zászlóját, majd utána a Németországét, tekintve azt, hogy jelentős területi változások voltak. 1871 előtt a Német-római Birodalmat alkotó egyes államalakulatok zászlóját használtam, mivel ezek többé-kevésbbé független entitások voltak. Kicsit hosszas kutakodás után, de ezeket is meg lehet határozni.
• Olaszország - itt elég jól meg lehet határozni a régi államalakulatokat, egyedül Napóleon valamint az osztrákok hódításai zavaróak, mert mi legyen abban az esetben ha XY zeneszerző az Osztrák Császársághoz tartozó Velencében született?
• Egyesült Királyság - szerintem az 1801-es egyesüléstől használható ez a zászló előtte mmeg Anglia és Skócia
• Osztrák Császárság - na ez a legproblémásabb. Vegyük külön Magyarország, Ausztria, Csehország, Morvaország stb.? Vagy legyen egyszerűen Osztrák Császárság, Ausztria-Magyarország (különösen érdekes a cseh zeneszerzők esete). Mi legyen pld Janacsekkel aki Morvaországban született? Legyen neki külön zászló?

Köszi a segítséget előre is– Istvánka ^posta 2009. június 4., 10:25 (CEST)

Egyelőre téged is látványosan szabotállak (illene már, ha valahogy nemesbedne a lelkem), de nincs elfelejtve semmi, csak lecsóba tetszett csapni egy nagyot. Pasztilla 2009. június 5., 22:53 (CEST)

Petronas ikertorony

Kérdés a vitalapján, ill. egy saját: nekem az az érzésem, hogy ez inkább megjelölés, és a jelöletlen kapcsolat mián kiskötőzni indokolt (Petronas-ikertorony), nem pedig a neve neki. De nem vagyok teljesen biztos a dologban. Bennó^fogadó 2009. június 5., 16:44 (CEST)

Hát nem tudom, péntek délután van, muszáj ezt? Én kapásból kötőjelezném, hirtelen nem is értem a különírt kisbetűzést (nem utcanévi jellegű, ugyi?), gondolj csak a templomokra vagy a palotákra. Pölö ha a név jelölője a palotának, akkor mind a kettő nagybetűs (jó öreg Téli Palota), ha meg nem, akkor kötőjel (Sándor-palota). Ahogy nincs Téli palota és Sándor palota, úgy Petronas ikertorony sincs, legfeljebb Petronas Ikertorony, de 99%-os bizonyossággal kijelenthető, hogy itt a Petronas-ikertorony játszik, mert aki bármiféle egyéb szintaktikai kapcsolatot lát a tagok között, az miért nem a maláj wikipédiát szerkeszti? Ki az egyébként? Pasztilla 2009. június 5., 17:24 (CEST)

További céges elnevezésű párhuzamok: Gresham-palota, New York-palota

(Szerkesztési ütközés után) Jahogy! Azt kifelejtettem, hogy az aktuális címe sehogy se jó, a vacillálásom tárgya az intézményszerűséges fantázianévség volt, de szerintem is valószerűbb a sima jelöletlenség. Mármint hogy a Petronas ki? Rohadtul gazdag olajvállalat. Bennó^fogadó 2009. június 5., 17:29 (CEST)

Nem, a szerk. ki, aki más szintaktikai kapcs.-ot lát Petronas és ikertorony között. Pasztilla 2009. június 5., 17:35 (CEST)

Forrásolás

Szia Pasztilla! Tudom, hogy régen volt, de tennél be forrásokat ebbe a cikkbe? Ohridi-tó. Köszi! SyP 2009. június 6., 10:08 (CEST)

Tényleg régen volt, de a forrás ott a szócikk alján, az UNESCO-dokumentáció, csak akkoriban még beletörődtem, hogy minden netes linket (legyen akár forrás is) Külső hivatkozások alatt kell feltüntetni. A földrajzi dolgokhoz és a Fekvése fejezetekhez rettentő triviálisan a világatlaszt szoktam használni, gondolom, ezúttal is így volt. Pasztilla 2009. június 6., 20:21 (CEST)

H. Balázs Éva

Sokan keverni szokták az MTA doktorát az MTA tagjával, így kerülhetett be H. Balázs Éva is. Ellenben a fia, Hunyady György valóban akadémikus. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 7., 17:22 (CEST)

Füvészkert és botanikus kert

Szia, Pasztilla! A Füvészkert = Mikó-kert, Kanitz itt volt igazgató. Ez nem azonos a mai botanikus kerttel, de egyes cikkek elődjének tartják és összemossák. A mai botanikus kertnek a szervezését Richter Aladár kezdte el, de csak addig jutott, hogy a telket megvásároltatta. A mai kialakítás valóban Alexandru Borza nevéhez kötődik. Ezért van az, hogy a magyarok Richtert, a románok Borzát tartják alapítónak. Itt egy elég rendes leírás, dátumokkal, hivatkozásokkal. Üdv – Hkoala 2009. június 7., 18:09 (CEST)

U.i. Lehet szólni, de nem biztos, hogy javítják. Olyan is láttam már, hogy az erdélyi magyar írót "magyar nyelvű román író" titulussal illetik. Azért megpróbálom, csak előbb legyen meg a magyar cikk, ahol látszik, hol született stb. hogy legyen érvem. – Hkoala 2009. június 7., 18:09 (CEST)

U.i.2. Püff neki - megnéztem a rowiki cikkét - "német nemzetiségű román botanikus"... – Hkoala 2009. június 7., 18:11 (CEST)

Ebben is találsz Kanitzról anyagot, bocs ha már ismerted. – Hkoala 2009. június 7., 18:18 (CEST)

Nagyon köszönöm a kimerítő választ Mikó-kertileg. Ami magát a szócikket illeti, nem lesz ez valami alapos szócikk, csak mostanában szakmányban megy az akadémikus-életrajzok gyártása. Szóval messze nem elképzelhetetlen, hogy bővítenivaló bőven akad rajta, ha kész lesz. Pasztilla 2009. június 7., 18:49 (CEST)

Ja, német származású különösen nem volt (sőt, az utódai lettek magyar származású németek ), hanem óbudai zsidó családból jött a fáma szerint. Pasztilla 2009. június 7., 18:51 (CEST)

Ezek után írjam be a rowikibe, hogy "zsidó származású magyar nyelvű román botanikus"? – Hkoala 2009. június 7., 20:10 (CEST)

Hát, közelebb áll bármely feltételezett igazsághoz. Érdekes kérdés ez az egész egyébként, elképzelni nem tudom, mi Kanitz vagy bárki más románságának a forrása, észrevettem, hogy skrupulusok nélkül románoznak le bárkit, aki csak megfordult Havasalföldön , mi még azt is számon tartjuk, ha valaki származását tekintve nem magyar volt, Petőfitől Czetzen át Gozsduig. Pasztilla 2009. június 7., 20:55 (CEST)

A keresztény vallás rendszere – reviewer wanted

Kellene valaki, aki megkritizálja, még július 5-e előtt, mert akkor kék hivatkozásként kint lesz a címlapon. A hiányzó fejezeteket nem tudom megírni addig, de legalább egetverő dolgok ne legyenek benne. Szerinted ki lenne az, aki alkalmas és hajlandó erre a munkára? – Hkoala 2009. június 7., 21:11 (CEST)

Pfff, ahhoz én elég kevéssé vagyok közösségi ember, hogy jól ismerjem a Wiki tudásszerkezetét, de erre a témára három nevet mondanék: Bennó, Feanor, Hkoala... Szal... Pasztilla 2009. június 7., 21:14 (CEST)

Bennó sosem ér rá, Feanor kilépett, tőlem meg annyi telt, hogy megírtam – Hkoala 2009. június 7., 21:18 (CEST)

Bennó mindig ráér, csak kellő eréllyel kell rugdalni az ülepét. A magam részéről annyit meg˝igérhetek, hogy ránézek. Pasztilla 2009. június 7., 21:32 (CEST)

Írtam neki, nade szabad-e rugdalni egy pöttyös prüntyőkét? – Hkoala 2009. június 9., 21:03 (CEST)

Azt nem, viszont megkínálhatod pimpókalével. Az felér egy Szedlacseknével. Pasztilla 2009. június 9., 21:11 (CEST)

ö ő

És ha tudnád, hányan keresték Győrffy néven! Pl. én.– Lily15 ^üzenet 2009. június 8., 21:17 (CEST)

Tagán Galimdzsán és Seemayer Vilibald mellett ez volt az egyik első névírási éca, amit a néprajzon a fejünkbe vertek, szal könnyen beszélek. Pasztilla 2009. június 8., 21:26 (CEST)

Re: pp.

Nem a francot! :) Annyi változatát láttam már itt a wikin, hogy nagyon. De mostantól már én is „értem” a kutyafitteyt (azt nem értem, miért van két pé, ha a paginae-ben is csak egy van... 8-S de az „elég”, ha a latin így tudja :) ). Egyébként köszönöm ezt az infót is, ilyesmiért komolyan megérte ma bejönni! :) Ilyesmiknek tuti nem találnám a magyarázatát, ha keresném sem. Különben a Hadtörténelmi közleményekben szerpelnek ezen rövidítések a cikkek lábjegyzeteiben, de ott rendre a számok előtt. Ezek szerint helyesen. --Gyantusz ^vita 2009. június 8., 23:32 (CEST)

A két pp-re: a duplázás egyszerűen a többesség érzékeltetésére szolgáló egyik eszköz. Hasonlóan működik az sq. [= sequens, azaz a következő] és az sqq. [= sequentes], azaz a következők, pl.: Csínom Palkó csodálatos élete, 137 sqq., sőt ennek mintájára skk. (és következők) formában is, bár ott legalább a többesjellel megegyezik. ;) Magának a rövidítési hagyománynak per pillanat nem tudom az okát, annyi biztos, hogy kódexírási találmány. Utána fogok nézni. Bennó^fogadó 2009. június 10., 11:19 (CEST)

Még egy kötözködés, a pp. is vsz. birtokos eset, tehát nem paginae, hanem paginarum, mert a latin így szereti kifejezni, partitív birtokossal az ilyen szerkesztést: az oldalak közül 117–123. Bennó^fogadó 2009. június 10., 11:36 (CEST)

Párma

Szia! Akkor hogyan is kell helyesen használni: Pármai Hercegség vagy Parmai Hercegség? Mert van I. Fülöp pármai hercegünk, meg pármai sonka, de a város az Parma – Istvánka ^posta 2009. június 9., 10:28 (CEST)

Cső! A város nevében a helyesírási példatárak meg az isteni világatlasz is ékezet nélkül ajánlja, én se nagyon látom az ékezesítés okát (a 19. századi romantikus irodalmi hagyományokon kívül). Pasztilla 2009. június 9., 10:47 (CEST)

Kösz! Akkor majd ezt is rendezni kell a wikin. Felveszem a todo-listára! Kellemes napot– Istvánka ^posta 2009. június 9., 10:52 (CEST)

Ellenszavazat: a Parma, de pármai sonka és Pármai kolostor inkább azt látszik mutatni, hogy historikus környezetben a ma már nem létező Pármai Hercegség inkább pármai (szokásosabb is úgy). Analógiás példát hirtelen csak olyan kissé sántítót tudnék, mint a tridenti zsinat, amit néhány majmon kívül senki se hív trentóinak, dacára a dacárandóknak. ;) Bennó^fogadó 2009. június 9., 11:24 (CEST)

A tridenti-trentói az rossz példa, mert ott a név teljesen megváltozik . Csak azt szeretném tudni, hogy a vagy á (mert kiejtve utóbbi). Hasonló helyzet még Pavia v. Pávia. (Páviai csata)– Istvánka ^posta 2009. június 9., 11:27 (CEST)

Eszed tokja. Történetesen a Trento egyszerűen a Tridentinum egyszerűsödött változata, a név egyáltalán nem változott meg.

Hasonló példa némileg: Aquitániai Eleonóra, asszem valahol fel is emlegettük. És igen, a páviai is jó példa. Bennó^fogadó 2009. június 9., 11:30 (CEST)

Egyébként semmi logikát nem látok ezekben a névadásokban: ha Pávia Pavia és Párma az meg Parma, akkor meg Milánó miért nem Milano és Torino meg miért nem Torinó??? Valaki tudja a megoldást? – Istvánka ^posta 2009. június 9., 11:36 (CEST)

Szerintem nem van úgy: hanem ahogy Pasztilla mondja följebb-lejjebb, a városnév maga Pavia és Parma, kivéve a honosodottakat (Milánó, Nápoly, Róma stb.) Bennó^fogadó 2009. június 9., 16:15 (CEST)

Nem kellene megnézni egy másik enciklopédiát, mint a Britannicát, vagy a Nagy Magyart? Mert a páviai csatára úgy emlékszem, hogy általában mindenütt ékezetes á-val írják, egy-két kivétel persze akad. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. június 9., 11:54 (CEST)

Pontosan, a probléma nem a nagyon más, hanem a pusztán ékezetekben különböző névformáknál van (Palermo vagy Palermó). (Paviát viszont még tényleg sose nem láttam Páviaként.) Meg lehet nézni a helyesírási példatárakat, a világatlaszt, a Magyar nagylexikont és egyebeket, én perpill nem tudom megtenni, de erősen meg leszek lepetve ha Párma és Pávia alakban szerepelnek. Pasztilla 2009. június 9., 13:11 (CEST)

Aquitaniáról valóban volt szó, és megjegyeztük, hogy micsoda öszvér megoldás, félúton megállt a magyarosodásban, valahol az Aquitania és az Akvitánia között. Pasztilla 2009. június 9., 13:13 (CEST)

Igen (az utóbbira). Parma és Pavia városnévként ékezettelen szerintem mindenhol (esetleg érdemes lenne az FNB listáján utánanézni, de ott főleg a fővárosok vannak előszeretve). Bennó^fogadó 2009. június 9., 16:15 (CEST)

A pármai sonka / pármai pástétom írásmóddal mindazonáltal egyetértek, mert egy földrajzi név köznevesüléséről van szó, a helynévtől függetlenedett, a magyar nyelvben meghonosodott kifejezésről van szó, mint mondjuk a rokforti vagy az ementáli sajthoz (however a földrajzi név marad Rocquefort és Emmenthal). Pasztilla 2009. június 9., 13:20 (CEST)

No és a páviai csata? Bennó^fogadó 2009. június 9., 16:15 (CEST)

Hát azzal nem, itt továbbra is aktívan produktív helynévi utalásról van szó. Most már itthon vagyok, az MNL-ben is paviai csata a szócikk címe. Pasztilla 2009. június 9., 19:05 (CEST)

Most utálni fogtok, de én akkor is értetlenkedek .

Világos, hogy vannak meghonosodott magyar olasz településnevek, viszont azt nem értem, ki és mikor és hogyan dönti el ezt?

Ha Milánó a város magyar neve és ebből következőleg Milánói Hercegség, akkor miért lenne Pármai Hercegség ha egyszer Parma a használatos név? A milánói mintára Parmai Hercegség kéne legyen, nemde? Ugyanakkor miért lenne akkor I. Róbert pármai herceg? A Pavia az világos most már Köszi– Istvánka ^posta 2009. június 10., 08:08 (CEST)

Abszolút nem utál senki, a felvetés jogos. A meghonosodottság megállapításának nincsenek egzakt kritériumai, bár írott nyelvi használatuk többé-kevésbé kvantifikálható és súlyozható, hanem egészen egyszerűen a helyesírászok döntik el és ítélik meg gondos mérlegelést követően, hogy a capuccino meghonosodott-e már és lehet kapucsínó, a Milano lehet Milánó, de Stockholm nem lesz Stokholm. Én se túlontúl szokom ezt szeretni, mert az eredeti formáktól alapvetően elváló alakok esetében önmagából fakadó tény a meghonosodás (Koppenhága, Párizs, Drezda, Velence), de ahol mindösszesen annyi történik, hogy az eredeti alak kiejtésben igazodik a magyar fonológiához (milánó, torinó), öncélú l'art-pour-l'art-nak tartom a meghonosodottság megállapítását és a magyar ékezetek felpakolászását. Természetesen Parmai Hercegség és parmai herceg alakok a helyesek. Pasztilla 2009. június 10., 10:33 (CEST)

Az utóbbival változatlanul nem értenék egyet. Minthogy maga a Pármai Hercegség sincs már többé, nem látom okát a neve aktualizálásának (ezért hoztam a tridenti zsinat megnevezésének analógiáját). Akár következetes, akár nem a mai gyakorlat Parmával kapcsolatban, a historikus alakulat szerintem pármai (persze vsz. a legjobb volna Parmát is Pármának írni, ezt még megérhetjük ). Vitassuk meg szélesebb körben? A helyzet némileg hasonlít a Volokalamszki országút (recte: volokolamszki) és a Pármai kolostor címek esetével is, az utóbbi kimondottan így szerepel az OH.-ban, mintha érzékeltetni kívánnának valamit. Ha pusztán arról volna szó, hogy Párma írása vándorol a felfogásváltozással, semmi okunk se volna ne Parmai kolostornak címezni a míjet is, ahogyan számos cím helyesírási aktualizálódik az utóbbi változásaival együtt. Bennó^fogadó 2009. június 10., 11:25 (CEST)

Nehezen tudom értelmezni az ötletszerűen fellobbanó aktualizálásellenes felhangjaidat (korabeli gyakorlat ébren tartása, piha) épp e vonatkozásban, amikor mindenhol máshol bőszen aktualizálunk, legalábbis nem sok Ferencz-Józsefet és Simonyi 'Sigmondot látok a Wikin. Ha egyszer lelépsz az útról, nincs megállás, egy ékezetnyi különbségtől még kevésbé berzenkedünk (legyen a Parmai csak Pármai), de utat nyithatunk a drasztikusabb visszaarchaizálásoknak, és elővehetjük Bertalanfi Világnak két rend-béli rövid ismérete című örökbecsű művét, és visszaaktualizálhatunk Parmai Herczegségre, el egészen Nagy Britanniáig és a Franczia Imperiumig. Pasztilla 2009. június 10., 12:08 (CEST)

Ez asszem vallási kérdés. Én Kálvin-ügyben se vagyok meggyőzve, és azt gondolom, hogy egy kellően körülhatárolt kivételezett állomány esetében nagyon is rendben van az ilyesmi. De ez tényleg vallási kérdés, valahogy majd el kell rendezni. A hitelvi vita az nem szakmai vita. ;) Bennó^fogadó 2009. június 10., 13:18 (CEST)

Ha megkérhetnélek szépen, Kálvint lehetőleg ne azon a héten vitassátok meg (és nevezzétek át), amikor címlapon lesz. Nem tenne jót sem a wikiimázsnak, sem nekem – Hkoala 2009. június 10., 13:44 (CEST)

Azt hiszem maradok Pasztilla javaslatánál, ha Parma, akkor legyen Parmai Hercegség, a Bennó-ötletben nem érzem a logikát . Köszi mindkettőtöknek a segítséget! – Istvánka ^posta 2009. június 12., 15:50 (CEST)

Wassss? Ezt most nem értem, ilyet javasoltam vón? Pasztilla 2009. június 12., 15:52 (CEST)

Bocsiiii – Istvánka ^posta 2009. június 12., 15:56 (CEST)

Azért ez messze nincsen lefutva, följegyeztem példának a restancialapomra, vissza lesz még térve rá. Ugyanis én sem vagyok meggyőzve, és az elefántok nem felejtenek. Bennó^fogadó 2009. június 14., 22:54 (CEST)

No. Ha Bennó egyszer valamit felvett a todo-listájára, úgy tekinthető, hogy el van felejtve – Istvánka ^posta 2009. június 15., 08:36 (CEST)

Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Kategória:Tömeggyilkosok

Ide nézzé' be lécci, kategorizálási szakfeladat. Bennó^fogadó 2009. június 9., 16:09 (CEST)

Menachem Begin

Mi a megfelelő magyar átírása nékije? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 9., 23:33 (CEST)

מנחם בגין = Menáhem Begin. A kámec és egyéb mellekjelek itt nem látszanak, mer azt nem tudom, hogyan kell. Pasztilla 2009. június 9., 23:49 (CEST)

Az izraeli felnőtt írás (= újságok, nem oktatási célra szolgáló míjek) nem használnak mellékjeleket, pontozást, semmit. Bennó^fogadó 2009. június 10., 11:27 (CEST)

Na jó, csak hogy megnyugtassam Cassandrót például affelől, hogy miért Begin és nem Bégin. Pasztilla 2009. június 10., 14:04 (CEST)

bot

Szia! végig tudnál menni a botoddal és megkeresed a Szövegközi interwiki-hivatkozást tartalmazó lapokat? Szajci ^reci 2009. június 11., 07:52 (CEST)

Pasztilla botja nagyon jó szolgálatot tett ezügyben, de most már felesleges futtatni, mert az ellenőrzőmúhely hibalistájában ez a többi hibával együtt naponta frissül: Wikipédia:Ellenőrzőműhely#Wikilink más nyelvre. – Hkoala 2009. június 11., 08:04 (CEST)

As per Hkoala, emellett sajnos hónapok óta nélkülözni kényszerülök a saját számítógépemet, és a munkahelyi laptopra technikailag sem lehet efféle programokat telepíteni, mint a pywikipedia, ezért is gyűjtöm a vitalapom tetején a függőben maradt botos feladatokat. Pasztilla 2009. június 11., 09:15 (CEST)

Értem. Köszönöm a válaszokat. Szajci ^reci 2009. június 11., 09:17 (CEST)

Pont az évszám mögött

Már Bean49-cel próbáltuk megfejteni, de nem jutottunk közös nevezőre. Az egyedül álló évszám (Klubcsapat alapítási évszáma) mögé kell-e pont? AkH.¹¹ 294. erre pont nem tér ki példában. Köszi! :-) - CFC ^vita 2009. június 11., 08:09 (CEST)

Szia! Most kifejteni nem tudok, csak este, de magában álló, kvázi alanyi helyzetben álló évszám mögé nem kell pont, noha korábban egyébként komoly emberek is ragaszkodtak ehhez a megoldáshoz. Tehát például a „Bükkösi Sportklub megalapítása (1926) óta jelentős sportsikereket könyvelhet el” vagy „A Sportklub alapításának éve 1926, az induló szakosztályok száma három volt” a helyes megoldás. Ha napközben kellenek a verdiktek, kérjétek meg Bennót, hogy az OH.-ban nézze meg az évszámok helyesírásánál, ahol kifejezetten leírják (és logikus is), hogy csak dátumszerű keltezés részeként jár neki a pont (1926. február, 1926. február 18). Pasztilla 2009. június 11., 09:05 (CEST)

Troll

Úgy tűnik. Százezer, ill. Nagypogi néven már jöttek AÜ-fighterek akadémikusokról szóló szócikkeket hiányolva... Nem lepne meg, ha ez egy és ugyanaz a személy lenne. Korábban arra kérdeztek rá, hogy lediplomáztam-e, most már lefokoztak középiskolássá... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 12., 12:33 (CEST)

Az AÜ-fájter (így) helyesírására a jövőben kéretik vigyázni. 2009. június 12., 22:28 (CEST)

Névelőzék reloaded

Korábban beszéltünk már a névelőzékekről T. Sós Vera esetében. Kérdés, É. Kiss Katalin esetében úgy tűnik, hogy nem férje miatt akasztotta rá (Zétényi Tamás), hanem így született (édesapja É. Kiss Sándor volt). Ilyenkor is él az elv, hogy jelen esetben a K betűnél kell listázni? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 12., 20:05 (CEST)

Él, a névelőzék eredete indifferens ebből a szempontból. Komolyan nem fogod elhinni, én is alig hittem el, de pont a fenti kérdésedre szabták az itt található választ, keress rá É. Kiss Katalinra. De itt is megtalálod a nevét az MNB névmutatójában, Kissnél. Nem beszélek a levegőbe, érted?! Pasztilla 2009. június 12., 20:15 (CEST)

Ebbe beletrafáltam. (off: te szoktál vízbe beszélni??? ) Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 12., 20:17 (CEST)

Könyvtári szempontból természetesen a hátravetett forma a megszokott, de ez teljesen eltérő az intézeti gyakorlattól. <--- Ez feltűnt. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 12., 20:19 (CEST)

Jancsó

Márpedig az (orvos) egyértelműsítős cikk mögött épp az MTA-tag áll. Szóval javítandó. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 12., 23:16 (CEST)

Csak nem a link átírásával, hanem mozgatással. Elképesztően gyorsan reagálsz. Pasztilla 2009. június 12., 23:17 (CEST)

Megsértődni? Mire kellett volna? Csak épp megint egy akadémikus szócikkét bütykölöm. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 12., 23:44 (CEST)

...ha már itt tartunk: a farmakológus Jancsó cikkét nem akarod helyrepofozni, ha már Kosáry Domokost úgy tűnik kihagytad? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 13., 00:12 (CEST)

De akarom, de a papáét is meg kell bütykölni, mert az a három sor elég kevés lesz. Pasztilla 2009. június 13., 00:13 (CEST)

Kategóriákról jut eszembe: Kategória:Magyar PhD közgazdászok, Kategória:Magyar PhD orvosok, Kategória:20. századi magyarok, Kategória:21. századi magyarok... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 13., 00:19 (CEST)

Egyszerűen elképesztő, mi ennek a századkorszakolásnak az értelme, mert bezzeg a magyar gyermekorvosokat nem tudom megkeresni, de a 19. századi orvosokat igen. Pasztilla 2009. június 13., 00:21 (CEST)

Ááá, ezt a részt feladom, de ha akadémikusokkal kapcsolatban ilyen idétlenségekbe ütközök, repülnek. Ezt tényleg jóváhagyta a közösség, hogy 20. századi magyarok meg 19. századi rovosprofesszorok? Pasztilla 2009. június 13., 00:23 (CEST)

Szerintem egyáltalán nem, PasztillaBot nem tudja kirámolni ezeket a cikkekből? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 13., 00:24 (CEST)

De, ha hozzáférek, akkor igen. Közben találtam egy még jobbat: Kategória:Magyar főorvosok. Háháháháááá!!!!! Pasztilla 2009. június 13., 00:25 (CEST)

Na jó éjt, megfájdult a fejem. Pasztilla 2009. június 13., 00:27 (CEST)

Pihend ki magad! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 13., 00:29 (CEST)

Szia! Sikerült kiheverni a tegnap estét? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 13., 13:45 (CEST)

Látod Csak kapjam vissza egyszer a számítógépemet, lesz olyan rendettevés, hogy ihaj. Pasztilla 2009. június 13., 14:03 (CEST)

Reggel óta olvasgatok bővítés ügyén, és már kezdek elég penge lenni farmakognóziában és hisztokémiában. Mi lesz itt, ha egyszer mindenhez érteni fogok? Pasztilla 2009. június 13., 14:22 (CEST)

Mi a baj a gépeddel? Másik megjegyzésedre: izgi lesz Bennót féltékenyen látni. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 13., 14:36 (CEST)

Újat kellene venni, csak ennyi Olyan totálisan vírusos lett, hogy senki nem tudott vele kezdeni semmit. Pasztilla 2009. június 14., 19:02 (CEST)

Miket nézegettél te azon a gépen? *kihagyhatatlan magas labda* Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 14., 19:17 (CEST)

„A tanulás való neked. Nézz csak körül, mennyi tanulnivaló van. Egy emberöltőn át tanulhatsz asztronómiát, három emberöltőn át természettudományt, ha emberöltőn át irodalmat. S ha milliárd emberöltőn át belefáradtál a biológiába, orvostudományba, teológiába, földrajzba, történelembe és közgazdaságtanba - nos, akkor még mindig megtanulhatod, hogyan kell megfelelő fából kocsikereket gyártani, öt évig tanulhatod, hogyan kell vívásban megverni az ellenfelet. Aztán újból kezdheted a matematikával, amíg el nem jön az ideje, hogy megtanulj szántani.” – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Hkoala (vitalap | szerkesztései)

Ez jó, tetszik, de ez a normális, egészséges éntudatú emberekhez szól. Pasztilla 2009. június 13., 14:39 (CEST)

Olvastad a könyvet? – Hkoala 2009. június 13., 14:42 (CEST)

Nem, sőt, azt sem tudom, milyen könyvről van szó. Pasztilla 2009. június 13., 14:57 (CEST)

Merem ajánlani: T. H. White: Üdv néked, Arthur, nagy király – Hkoala 2009. június 13., 15:01 (CEST)

Betűjel

Szia, Pasztilla! A Nibelung-éneknek a legfontosabb három kéziratát a szakirodalom A, B, C betűvel jelöli. Hogy kell írni ezeknek a nevét: „A” kézirat, „B”-kézirat esetleg C-kézirat? – Hkoala 2009. június 13., 12:56 (CEST)

Szia! Minden efféle betűjelölés különíródik: A kategória, B típus, C épület, D csoport, E vágány. Mint B terv nem hibáztatható a betűjelek idézőjelbe tétele sem, elkerülendő a mondat eleji névelő okozta értelemezési nehézségeket (Az „A” kézirat..., A „B” kézirat...). Pasztilla 2009. június 13., 13:43 (CEST)

Teljes nevén A jelű kézirat stb., de ha többször van róla szó, simán az A. A sziglumok (a kézirati hagyomány ágait jelölő betűk) rendszere nagyon jól kidolgozott, görög kisbetűk szokják jelölni a papiruszos manuszkriptumot, latin nagybetűk a pergament/papírt, felső kitevőben a manusokat, pl. A¹ az A manuszkriptum 1-essel jelölt keze. Bennó^fogadó 2009. június 13., 14:15 (CEST)

Sár

Lásd: Szerkesztővita:eLVe. Van kedved részt venni? – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. június 13., 15:05 (CEST)

Azt hittem, valami jó kis sárdobálás folyik Köszönöm, de én hétfőtől egy hétig külföldön vagyok. Pasztilla 2009. június 13., 15:11 (CEST)

Most akartam szólni én is, erre nem jön. Affene. Muszáj neked külföldre menni? :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. június 13., 16:02 (CEST)

Vonnegut

Hello, lattam visszaallitottad a javitasomat a Vonnegut szocikkben. Megkerdezhetem, hogy Te milyen forras alapjan gondolod azt, hogy Vonnegut ajpa sokat foglalkoztatott épitesz volt, amikor Vonnegut sajat oneletrajzi irasaban maga azt allitja, hogy apja egyaltalan nem volt sokat foglalkoztatott epitesz! Sot. En megjeloltem a forrast is a modositasom kommentjeben. Legy szives ellenorizd es gondold at javitasodat meg egyszer. Elore is koszonom. Udv: GaborLajos ^vita 2009. június 13., 20:09 (CEST)

Jézusom, visszavontam? Elnézést kérek érte! Csak áttekinteni akartam a változtatást, és hitem szerint annyit tettem, hogy elfogadtam. De most látom, hogy nem. Egyébként majd utána fogok nézni, a szócikk ugyanis javarészt a Vonnegut-életrajzi kötet alapján készült, de hirtelen emlékeim szerint a papa, idősebb Kurt a világválságig sokat foglalkoztatott volt (már helyi szinten), azt követően nem kapott megbízásokat és tért át valamiféle kézművességre meg festésre, a nagyapja nevéhez pedig több indianapolisi épület is fűződik. Pasztilla 2009. június 13., 20:16 (CEST)

Köszönöm. A nagyapa esetére talán korrekt ez a jelző, a nagyapa alapította Indiana első hivatalosan bejegyzett építészeti vállalkozását, amit viszont az apának fel kellett számolni a világválság következtében. Az apának megbízásai ugyan voltak, de Vonnegut szerint "olyan igénytelen tervezéseket bíztak rá, hogy egy kezdő műszaki rajzoló álmában is elkészítette volna őket". A Bell Telephone irodaháza, illetve annak első változata, viszont tényleg az id. Kurt Vonnegut nevéhez köthető, de ez inkább a kivétel. Üdv: GaborLajos ^vita 2009. június 13., 20:38 (CEST)

Botanikusok

Minden MTA-tag botanikusról írsz majd szócikket? Amennyiben igen, akkor nem kezdek bele Fekete Gábor és Pócs Tamás cikkébe. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 14., 14:38 (CEST)

Az élők kevéssé izgatnak, pontosabban az felelősség, hiszen folyamatosan karban kell tartani a szócikket, amíg köztünk vannak, és a tartós figyelem nekem nem megy annyira. Nyomd csak! Pasztilla 2009. június 14., 18:57 (CEST)

Ők csak később vannak terítéken, már készítettem egy botanikus szócikket: Borhidi Attila. Nézd meg nyugodtan. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 14., 19:01 (CEST)

Egy picit kozmetikáztam rajta, de tartalmilag nullát nem tudok hozzáadni, az élők tárházát te őrized. Pasztilla 2009. június 14., 19:24 (CEST)

Nem baj, írtam Borhidinek, most várom az életrajzát, ígérte, hogy küld egyet. A régiek tárházáról jut eszembe: Buzágh Aladár, Alexits György, Szalay Sándor (magfizikus), Turán Pál. Mind Kossuth-díjas is egyben és hiányoak a szócikkeik. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 14., 19:39 (CEST)

Hűűű, te levelezel Borhidivel? Azannya. Pasztilla 2009. június 14., 21:05 (CEST)

Emailed érkezett a wikicímedre. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 14., 21:41 (CEST)

Kassai József

Szia! Bocsi, csak most vettem észre a szerkesztési összefoglalóból, hogy meg akarod írni a Kassai József (nyelvész) szócikket. Az előbb csak arra koncentráltam, hogy szubcsonk sablont tettél rá, ezért nagy buzgalmamban, hogy megmentsem, írtam egy pár sort, hogy csonk lehessen. Természetesen szerkeszd és egészítsd ki belátásod szerint. Csigabi^{itt a házam} 2009. június 14., 22:33 (CEST)

Semmi gond, már írom is Pasztilla 2009. június 14., 22:39 (CEST)

Budapest XII. kerülete (kategória)

Szia!

Köszönöm a véleményedet. A vitalapon már polémiáztunk ezen. Erősen gondolkozom, a problémám a következő:

• A kerületi kategóriák egyáltalán nincsenek kihasználva. Mikor elkezdtem "bepakolni" a kerülethez kötődő híres embereket, egy-két tucat szócikk címe díszelgett ott.

• Először csak egy-két híres emberrel végeztem vizsgálatot. Meg lehetett állapítani, hogy a kategóriába helyezés növeli az olvasottságot. Nekem ez fontos szempont.

• A kerületi kategóriákat vizsgálva nem találtam irány illetve rendező elveket. Általában a szócikkek megfelelő, sok esetben minimális kategórizálása a magyar wikinek gyenge pontja.

• Ha létrehozzuk az általad javasolt új kategóriát, vitára akkor is lehet ok. Pierre de Coubertin például csak annyiban kötődik a kerülethez, hogy egy emlékoszlopa a "TF" kertjében megtalálható.

• A XII. kerületi rendhagyó kategórizálást lassan egy éve kezdtem el. Eddig ketten kifogásoltátok ezt, véletlenül szinte azonos időben. A leírtak ellenére, akár az olvasottság csökkenése mellett is, meggyőzhető vagyok, átdolgozom a kategóriát abban az esetben ha:

• • Érdeklődőkkel megvitatjuk a budapesti kategóriák tartalmi elvárásait.
  • A közösen kialakított álláspontot elhelyezzük a kategóriák vitalapján.
  • Ezt követően közösen őrködünk a kategóriák egységes kezelése érdekében.

Ebben az esetben magamra vállalom a szócikkek újra-linkelését. Üdv.! – Kispados ^vita 2009. június 15., 00:19 (CEST)

/Ui: A kerületi emléktáblák szócikkemet is komoly viták eredményeképpen alakítottuk ki. Örömömre szolgál, hogy azóta két város már követte ezt a példát, ami nagyon fontos a szócikk nevében ugyanazt a szabványt használják./

Értem én, hogy az olvasottság fontos, de az olvasottság felett érzett személyes örömnek ne rendeljük alá a szerkesztési elveket. Az, hogy ez idáig ketten vetették fel a problémát, nem azt jelzi, hogy nincs probléma, csak azt, hogy eddig ketten jutottak el a szóvátételig. A kerülethez kötődő híres emberek bekategorizálásával alapvetően az a bajom továbbra is, hogy szembemegy az ésszerűséggel és rendkívül aránytalan. A kerületi kategórialapok a kerületekben található (vagy valaha volt) földrajzi és közterületi objektumokat tartalmazzák, mert ezek közvetlenül kötődnek a kerülethez, hiszen ott vannak (Város-kút, János-jegy, mittomén). Persze a kör tágítható, igény és a Wiki dinamikája szerint, de mértéktartóan. A híres emberek és a kerület kapcsolata közvetett, ráadásul esetleges, és további esetlegességekre nyújt lehetőséget. Te imádod a XII. kerületet, ami nagyon helyes és pártolandó, de jöhet valaki, aki meg a tömegközlekedésért van oda, és az 1-es villamostól a 186-os buszig valamennyi viszonylat szócikkét beteszi az általa átszelt kerületek kategóriájába. Jön valaki, aki imádta a Deák Ferenc Gimnáziumot, mert ott csajozott be először, és az összes, valaha a Deákba járt híres ember szócikkébe beteszi az iskola kategóriáját. Stb., stb. Egyébként a kategória borulhat még szoros értelmezéssel is. Ha jön valaki, és megírja a létező összes XII. kerületi utca szócikkét, az szintén feldagasztaná a kategórialapot olyannyira áttekinthetetlenné, hogy érdemesebb lenne kialakítani a Kategória:Budapest XII. kerület utcái és terei alkategóriát.

Továbbá: az aránytalanságnak jelentkezik egy másik oldala is, amit én sokkal borzasztóbbnak tartok a fentinél, és Isten őrizz, hogy az általad elindított gyakorlatból ilyen lavina legyen. Híres emberek és emberek ritkán élik le az életüket egyetlen helyen, de sőt, az biztos, hogy mindenki élt valahol és kötődött valahova. Most többtucatnyi híresség szócikkére be van pakolva a XII. kerület kategória, és nincs tovább. Hogy érthetőbb legyek: életrajzi cikkekbe betesszük a foglalkozás kategóriáját. Ha a pali jogász, orvos és profi műkorcsolyázó volt, akkor benne lesz a magyar jogászok, magyar orvosok és magyar műkorcsolyázók kategóriáiban. Ez rendben van. De ott van a lap alján egy harsányan kéklő Budapest XII. kerülete kategória is, amivel egyszerűen nehéz mit kezdeni, mert mondjuk élete nagyobbik részét Karcagon élte le, és öt évet még Kalocsán is élt, akkor joggal mondhatja valaki, hogy be vele a Karcag és Kalocsa kategóriákba is. Azaz: a végén minden egyes életrajzi szócikk be lesz sorolva egy usque tíz település kategóriájába, és minden egyes település, településrész kategóriája dugig lesz életrajzi szócikkekkel, aminek az ég adta világon semmi értelme nincs.

A Kaán-szócikk kapcsán annyit mondhatok, hogy személyes felelősséget szoktam érezni az általam írt szócikkekért, és ha itt nincsenek is „szócikkeink”, arról nehéz lesz meggyőzni, hogy ez a kategória benne maradjon a szócikkben. Vagy demonstratíve ragaszkodni fogok hozzá, hogy a Nagykanizsa, Selmecbánya, Besztercebánya stb. kategóriák is rákerüljenek. Ezért előre is elnézést kérek. Pasztilla 2009. június 15., 00:38 (CEST)

Szia! Örülök, ha kiteszed a platformra a témát. Mint írtam esetemben többről van szó mint a "Híres XII. kerületiek..." kategória lefedne. Jó lenne, ha figyelembe vennénk az olvasottságot is mint szempontot.

A legfontosabbnak azt tartanám, ha közösen kialakítánánk a kategóriák tartalmi kereteit, amit utána vezérelvként belehetne tartani illetve tartatni. Estemben mindössze annyi történt, hogy egy kihasználatlan felületet elkezdtem használni és figyeltem a hatásokat.

Üdv.! – Kispados ^vita 2009. június 15., 08:34 (CEST)

Szia!

Este jelentkezem. Szerintem megoldjuk, de jó lenne a megoldást minden kerület vitalapján megjeleníteni. Nekem a a névvel van egy kis problémám, mivel nemcsak egykori kerületi lakosokat, itt dolgozókat kategorizáltam így, hanem másokat is példul az olimpiai mozgalom újraindítóját is. Viszont átfogóbb név nem jutott eszembe, valószínű az lesz a legjobb, ha egyes városoknál alkalmazott terminológiát vesszük át. Üdv:!– Kispados ^vita 2009. június 17., 11:31 (CEST)

XY párttagok és magyar politikusok kat.

Efelől Vincét kérdezd, ő szervezte így. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 15., 00:21 (CEST)

Na puff... Pasztilla 2009. június 15., 00:41 (CEST)

Csak meg akartam könnyíteni a nyomozásodat. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 15., 00:44 (CEST)

Aha, jól csinálod. Köszi... Pasztilla 2009. június 15., 00:47 (CEST)

PhD-s közgazdászok kategóriája

Mailben válaszoltam. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 18., 16:18 (CEST)

Jájde titokzatos gyerek vagy te Pasztilla 2009. június 18., 16:21 (CEST)

MRJ-oldal

Visszaállítottam törlésedet utólagos engedelmeddel, ugyanis erre az oldalra is áll, hogy nem saját véleménybe nem illik beleszerkeszteni, akkor sem, ha rólad szól. Amennyiben kifogásolhatónak gondolod, meg lehet kérni a szerzőjét, hogy tüntesse el. Tényleg zavaró? Akkor írd oda kommentbe, hogy kikéred magadnak. ;) Bennó^fogadó 2009. június 18., 16:25 (CEST)

Akkor legutóbb is te raktad vissza, mi? Na, szép! Szépen reverteld magad, kérlek, mert ha más is írta, rólam szól, azaz kérhetek helyreigazítást, vagy egészen egyszerűen szabadságomban áll jelezni, hogy nem kívánok szerepelni a falon. Egyébként valóban sokkal jobbnak tartanék egy olyan falat, ahol jóindulatú, építő szándékú megjegyzések kapnának helyet, mittomén, Pasztilla vehetne háromszor levegőt, mielőtt földbe döngöl jóhiszeműen tévesztő szerkesztőket stb., amiken legalább lehetne rágódni és farigcsálódni. A mostani MRJ kezdeményezés kiváló volt, de a végtermék (az ég bocsássa meg nekem) rendkívül szánalmas, meglehetősen torz tükröt tart az egyes emberek elé, egy belterjes hóka-móka mellékterméke, azt meg smúzfal nélkül is tudjuk, hogy ki kábé mennyire van oda értünk és értékeli túl érdemen felül személyiségünk egyes oldalait. (Legalábbis remélem.) Szóval elég erőteljesen az egyik végpontot képezi a másik végpont, a vitalapi és kocsmafali anyázódások mellett (ahol meg csak azt kaphatjuk meg, hogy szalmából van az agyunk, de még azt is kovahéj védi a külső impulzusoktól). E kettő között üres az üdvpiac. Pasztilla 2009. június 18., 16:37 (CEST)

Ehe, értve van. Az MRJ-t én nem piszkálnám, olyan lett, amilyen, és akként használandó. Viszont jó ötletnek tűnik egy másikat nyitni, meg is tehetnéd. Az MRJ-t én szültem. Milyen címen legyen? És kéne írni használati utasítást, hogy ne kutyálódjon el úgy, mint az MRJ. Hm? Bennó^fogadó 2009. június 18., 16:43 (CEST)

Tudod jól, h nem fogok ilyesmivel bíbelődni, csak jeleztem, hogy egy ilyen környezetből nem törölném a rólam írtakat. Pasztilla 2009. június 18., 16:47 (CEST)

Ja, és kérlek állítsd vissza a visszaállításodat, ne ilyen hülyeségen b*sszunk össze. Pasztilla 2009. június 18., 16:48 (CEST)

Mester, kifogytam a visszaállításokból, Bendzsi meg nem fogja fel ésszel, hogy attól, mert ő írt valamit rólad, te még törölheted. Nézz rá, kérlek. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. június 19., 12:14 (CEST)

Jesszus, ezen cseszkölődtök? Nem tudom, mit nem ért ezen Bennó. Pasztilla 2009. június 19., 12:19 (CEST)

Az agyam megint kezdi ledobni a szíjat, kérlek, töröld magad, mert olyat írok, amit magam is megbánok :) Nem érti, nem érti, bendzsi egyetlen érve az, hogy ő írta és ragaszkodik hozzá. Az, hogy te meg nem, akiről a szöveg szól, nem érdekli a páposzt :DD Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. június 19., 12:22 (CEST)

Azér én nem ganéznék le egy ilyen oldalt, hogy smúzfal, meg hóka-móka. Többen vagynak rajta mint hárman vagy négyen... Akinek meg kritikai falra van igénye, csinálja meg. (szvsz, bántás nélkül) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 19., 12:50 (CEST)

Nem vagyunk egyformák, és másképpen látunk dolgokat, ezt jöttél ide bejelenteni? Köszönöm a felvilágosítást. Pasztilla 2009. június 19., 13:12 (CEST)

Nem. Inkább azt hogy teljesen jogod van törölni a magadról nem tetszőket, ahogy a helyedben azonnal így tennék én is (ráadásul lehet, hogy én a tiedénél sokkalta kevésbé szemérmes hangnemben). Viszont vélném, hogyha nem ilyen otromba kiírások kerültek volna be, akkor most te sem lennél ennyire ellene, s nem törölnéd magad. Remélem, jól sejtem. ;) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 19., 13:55 (CEST)

Bocs, fonál elveszítve. Milyen otromba kiírásokra gondolsz, a lapra beírt jellemzésekre? Otrombának nem nevezném őket, csak ahogy fentebb írtam, erősen túlzóaknak. Pasztilla 2009. június 19., 14:12 (CEST)

Akkor legyen túlzó. A lényeg egy. Nem értek egyet a visszaállítások tekintetében, mert egy ilyen lapon mindenkinek joga van a saját személyisége megőrzéséhez, de abban sem, hogy egy ilyen miatt töröljem magam. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 19., 14:23 (CEST)

Jó, hát ez ugyanaz a kör még egyszer. Nem értesz egyet vele, nem is teszel ilyet. Én egyetértek magammal, és megtettem, kitöröltem magam. Azért amikor a léggömbfújókat ostorozod, remélem látod, hogy magad is jó nagy tüdővel szálltál bele a partiba, és egyelőre úgy fest, te is bírod legtovább levegővel. Már rég elfelejthettük volna az egészet, ha nincs mesterségesen életben tartva. Én itt szeretném is annyiban hagyni, nem az ilyen mesterséges nagybömbök miatt szeretek a Wikipédián lenni. Pasztilla 2009. június 19., 15:24 (CEST)

Muffogás helyett (Bruckner Győző (kémikus))

Szia! Bocsi, tényleg egy időre az utolsó „rendelésem”: Bruckner Győző. Egy ismerősöm nagyon hiányolja. *nagybociszemekkelnéz* Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 19., 12:53 (CEST)

Van ám ütemterv is, kedves kolléga Ráér még egy darabig? (Kémikusoktól, biokémikusoktól egyébként is ódzkodom, a felét nem értem annak, amit csinálnak, úgyhogy rengeteg utánjárást kíván a dolog.) Ha jőlius elején nincs meg, megírom. Pasztilla 2009. június 19., 13:18 (CEST)

Tökéletes. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 19., 13:23 (CEST)

Gunda Béla

Attila! Ha az időd engedi nézd át légyszi, mint néprajzos a Gunda Béla cikket. Nagyon kösz! A másik, hogy a Magadnak felsorolt feladatok között Kaan Károly szerepel, de már van cikk Kaán Károlyról(nehogy valaki a Kaant megírja -haha!)– •Teroses ^{várom válaszodat} 2009. június 19., 14:19 (CEST)

Szia! Át fogom, fent van a figyelőlistámon, mióta megíródott. A Kaan elütés, mert Kaán Károlyt én magam írtam meg pár napja. Pasztilla 2009. június 19., 14:23 (CEST)

Miranda

Szia! Az Uránusz szócikk szerint a Miranda az Uránusz holdja. szerint is, és e szerint, és sok más oldal szerint is. Én sem akartam elhinni, hogy az egyértelműsítő lapon hiba van, ezért többszörösen ellenőriztem. Persze lehet, hogy tévedek én is és az említett oldalak is. Magyar nagylexikonom nincs itthon Csigabi^{itt a házam} 2009. június 19., 21:15 (CEST)

A 19., kiegészítő kötet javítja a hibát, ott már az Uránusz holdja. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 19., 21:30 (CEST)

Köszi! Sose jut eszembe a kiegészítő kötet, de legalább kiköszörülték a csorbát. Pasztilla 2009. június 19., 21:33 (CEST)

Károly?

Szia, Pasztilla! Karl Fabritius miért Károly a listában? – Hkoala 2009. június 20., 23:29 (CEST)

Szia! Különösebb kritika alá még nem vettem, de így hozza minden magyar életrajzi lexikon. Pasztilla 2009. június 20., 23:35 (CEST)

Elég baj az, ha így hozzák. Ha megnézed az életrajzát, látszik, hogy nem magyar. Ha legalább szász származású magyarnak hoznák, a rowiki mintájára – Hkoala 2009. június 20., 23:41 (CEST)

Hát most erre tényleg nem tudok mit mondani, mondom, hogy nem vettem kritika alá. Azt egyébként írják a legtöbb helyen, hogy erdélyi szász családból származott. Látom, hogy döntően németül írt, német publicisztikái vannak, látom azt is, hogy élete utolsó évtizedében tartósan Pesten élt, az MTA belső tagja volt, a Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja, és Deák-párti, majd szabadelvű országgyűlési képviselő volt. Ennyi infó alapján tökéletesen indokoltnak tartom a Karl Fabritius alakot, de a Fabritius Károllyal sem látok problémát. Pasztilla 2009. június 20., 23:47 (CEST)

BNL

Válasz nálam. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 21., 12:42 (CEST)

Janina

Köszi helyesbítést Janina-ügyben! Rögtön javítom őket. Amúgy ha nem Janina a neve a városnak, akkor miért nem lett már régebben kijavítva? Most csak azért javítottam őket, mert a Janina keresztnévre mutattak a linkek. – Perfectmiss ^vita 2009. június 21., 13:25 (CEST)

Szerintem amikor még írtam a szócikkeket, kezdő wikipistaként (közel három éve) nem voltam annyira gyanakvó természet, hogy minden általam beszúrt belső linket ellenőrizni kell, oda mutat-e, ahova köll. Gondolom, megnyugvással tapasztaltam, hogy kék a link, van szócikk a városról, igazából tegnapig ebben a hitben éltem (a keresztnévről életemben nem hallottam, fel sem merült bennem, hogy Janina lehet más is). Azért egy olyan megoldás megfordulhat a fejünkben, hogy a keresztneves szócikket is egyértelműsítsük-e (Janina (keresztnév)), mert akármi legyek, ha a város nem előbb eszébe jut az embernek. Pasztilla 2009. június 21., 14:08 (CEST)

Momentán én a városról nem hallottam soha, de a keresztnévről igen. . Viszont az átnevezéssel az a gáz, hogy az eredeti Janina lap automatikusan átirányítódna a Janina (keresztnév)-re, tehát a város nevére mutató link továbbra is a keresztnévre mutatna. Mondjuk olyan már volt, hogy átneveztem pl. a Gyöngy lapot Gyöngy (keresztnév)-re, és kértem egy azonnalit az eredeti Gyöngyre, mert persze egy csomó drágakövekkel és hasonlókkal foglalkozó cikk mutatott rá. A hosszútávú megoldás sajnos az, hogy ellenőrizni kell a linkeket. . – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Perfectmiss (vitalap | szerkesztései)

Tudom, cirka 2007 eleje óta én is így csinálom Pasztilla 2009. június 21., 14:20 (CEST)

Akadémikusok

Köszönöm a segítő kritikát! Legközelebb jobban odafigyelek.– Szenti Tamás ^vita 2009. június 21., 19:00 (CEST)

Gáthy István

Köszönöm. Ő (és tehát az apja is) egyenesági felmenőm, anyám Gáthy

Peyerk

Csak bátran

Nyugodtan javítgasd az allapjaimat, azért vannak :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. június 23., 12:36 (CEST)

Dúlom, dúlom, serényen , remélem, nem csesztem el még egy linket sem. Pasztilla 2009. június 23., 16:34 (CEST)

Ezt már sose tudjuk meg, a pirosakat ugyanis kihajigáltam :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. június 23., 22:33 (CEST)

Attila!

Áruld el légyszi, hogy a szül-hal évszámokat (amiket linkelünk) bot rendezi be, vagy nekünk kell(ene) az évek lapjain a megfelelő listákba beszúrni. Köszi!– Teroses ^{várom válaszodat} 2009. június 24., 11:07 (CEST)

Nem, bot nem volna képes ilyen szofisztikált munkára, nemcsak a dátum beszúrásáról van szó ugyanis, hanem zanzásított szöveg is kerül a dátumszócikkekbe (ezen a napon született X. Y. magyar paleontológus), ráadásul a bot nem képes felismerni, hogy melyik a születési, melyik a halálozási adat. Szóval manuális, vannak harcos aktivisták, akik időről időre ezzel foglalkoznak, meg kellene kérdezni valamelyik kocsmafalon. Pasztilla 2009. június 24., 11:40 (CEST)

Ja? Ennyit a programozási ismeretemről. Akkor az általam indítottakban megcsinálom majd. Köszi!– Teroses ^{várom válaszodat} 2009. június 24., 11:49 (CEST)

Hol a helye?

Szia, Pasztilla! Szerinted itt a helye a Purparlé cikknek vagy esetleg a wikiszótárban? A cikk első fele tipikusan szótári, a második felét viszont teljesen esetlegesnek érzem - miért pont ez a kettő? Üdv – Hkoala 2009. június 24., 13:41 (CEST)

Szia! Szerintem egyértelműen wikiszótár, és ahogy írod, a hozzáfűződő magyarázatok teljességgel esetlegesek, ha tetszik, szubjektív szemléltetés. Lévén enciklopédia, a jelenségeket nehezen köthetjük pusztán egyetlen lexémához, és pláne olyan, stilisztikailag is elég specifikus kifejezéshez, mint jelen esetben a purparlé, amelyre most lehetne redirektet csinálni a civakodás, politikai szócsaták stb. szinonimák felől. Jellemzően magukról a jelenségekről, és nem csupán a definíciójukról, hanem lehetőleg teljes bemutatásukról írunk szócikkeket, azaz egy politikai közélet szócikk verbális párnacsatákról szóló alfejezetébe beleférnének ezek a magyarázatok, de lehet szócikkünk a vitáról, és annak pszichológiai, kulturális és társadalmi vetületeiről, a verbális agresszióról és annak mélypszichológiai vonatkozásairól stb., de puszta szómagyarázatoknak szerintem sincs helyük. Pasztilla 2009. június 24., 13:59 (CEST)

Köszi, a magam sokkal egyszerűbb módján én is valami ilyesfélét gondoltam, de annyira nem voltam biztos magamban, hogy rögtön azonnalira jelöljem szótári áthelyezést kérve. – Hkoala 2009. június 24., 14:04 (CEST)

Ezt a „sokkal egyszerűbb”-et a magad nevében is visszautasítom, ha megengeded. Pasztilla 2009. június 24., 14:08 (CEST)

Nem engedem meg Egy koala nem gondol olyanokat, hogy lexéma - egyáltalán, ehető az? – Hkoala 2009. június 24., 14:15 (CEST)

Keveset tudok a koalák táplálkozási szokásairól, de nekem el van rontva a napom, ha legalább uzsonnára nem ehetem néhány lexémát. Egyébként meg igenis gondol, csak nem nevezi meg ilyen nagyképűen :-) Pasztilla 2009. június 24., 15:36 (CEST)

Vajda László

Szia!

Azért szólhattál volna az átnevezésnél, aminek nem vitatom, hogy volt létjogosultsága. Azt a laptörténetből meglehetett volna állapítani, hogy én pofozgattam az utóbbi időben ezt a szócikket, a Katona József Színház (Budapest) cikkrendszer keretében. Nekem vesszőparipám, hogy a cikkek nem lóghatnak a levegőben és sok időt fordítok hivatkozások keresésére, kiépítésére. A Vajda Lászlóra való hivatkozások száma közel száz, ez leellenőrizhető. A következők miatt kellett volna megvitatni ezt a, kissé elsietett karbantartást.

• Véleményem szerint a wiki szelleméből következik. Én ezt vezetem le a vitalapok létéből.

• Igaz, hogy még nincs ütköző szócikk, ennek ellenére azt gondolom én is támogattam volna az átszervezést. Ez azonban nem csak egyszerű átnevezést jelent, hanem meg kellett volna beszélnünk a rendszer azaz a hivatkozások karbantartásának mikéntjét is.

• A jelenlegi állapotban a wiki egyik legfontosabb előnye a kapcsolat-hivatkozás rendszer sérült meg.

Várom válaszodat elsősorban a vita elmaradásával valamint a rendszer rendbetételének munkamegosztását illetően is.

Egyébként megbeszélhetnénk a XII. kerületi kategória rendbetételét is. Ezt magamra vállalom, de pontosítsuk akkor az új kategória nevét.

Üdv.! – Kispados ^vita 2009. június 25., 00:00 (CEST)

A XII. kerület kategóriájával kapcsolatban a legutolsó státus az volt, itt a vitalapomon, hogy még gondolkodol, én már leírtam fent, hogy mit gondolok, továbbra is a listát támogatom.

Ami pedig az átnevezést illeti, már megbocsáss, de mi a fittyfenét kellene ezen megbeszélni? Világos, hogy vannak Vajda Lászlók, és világos az is, hogy nem egyértelműen eldönthető, melyikük a legismertebb (akkor is mozgattam volna egyébként, csak akkor {{egyért-redir}}^(?) sablont kapott volna a redir). A Wikipédia:Szerkessz bátran! szellemében pedig azt mondhatom, hogy ha mindenkivel minden szerkesztésemet, bővítésemet és átmozgatásomat megbeszélném, aki ezt igényli, az életben nem haladnék semmivel. Én meg a magyar akadémikusok listáját és szócikkeit csinálom nagy elánnal, most pont egy botanikuslistát csináltam, és ezért vettem észre a dolgot, majd a tettek mezejére léptem. Napjában körülbelül három uszkve tíz hasonló esetet szoktam észrevenni és mozgatni (és most én mondom, hogy te voltál az első, aki zokon vette ), mert bár ha nincs is cikk több szinonim névről, ezen az egy módon lehetünk biztosak benne, hogy 1) az egyetlen Vajda László szócikkre mutató szócikkekben egyértelműsítésekkel felfedezhetőek és átirányíthatóak a nem a színész VL-ről szóló hivatkozások; 2) ha előre elkészítjük az egyértelműsítő lapot a megfelelő hivatkozásokkal, nem kell találgatnia a szócikk majdani létrehozójának, hanem a célirányos linken hozhatja létre a szócikket. Amint lesz botom, javítom az egyértelműsítőkre rámutató linkeket is, egyébként is szoktam, unaloműzésképpen, de gyűjtöm is az utolsó időben általam létrehozott egyértelműsítő lapok listáját. Pasztilla 2009. június 25., 00:19 (CEST)

A helyzet Vajda Lászlóval például az, hogy belenéztem a rá mutató lapokra, és jó pár olyan szócikket találtam, aminek a [[Vajda László]] belső hivatkozása nem a színész Vajda Lászlóról szól. Például ezeket most el lehet intézni és irányítottan javítani. Pasztilla 2009. június 25., 00:25 (CEST)

Szia!

Köszönöm a választ! Jó kinéznénk, ha mindenki azonosan gondolkozna. Az én felfogásom valószínű konzervatívabb egyes kérdésekben. A Vajda László hvatkozások javítását, ellenőrzését rövidesen elkezdem, a "Katona József Színház alapító tagjai" sablon módosításával a 40 % azonnal rendbe jön.

Tanulmányoztam az elmúlt hetekben a "Híres..." kezdetű kategóriákat és listákat is. Azt tapasztaltam, hogy a kategória a hatékonyabb. Ez a XII. kerületnél annál is inkább igaz, hiszen a híres emberek jelentős része az Emléktáblák Budapest XII. kerületében című listán szerepel. Itt az utcaindexben szerepeltetni akarom, az utcához kötődő, de emléktáblákat nem kapó hírességeket is. A kategória elnevezésében kérném véleményedet. Az én alternatíváim: "Híres Budapest XII. kerületiek" vagy "Híres XII. kerületiek"

Üdv. Szép napot!

Nekem ezzel a kategóriával még mindig az a bajom (és a kocsmafalon a két kósza hozzászóló is egyetértett ezzel), hogy ezzel precedenst teremtünk olyan kategóriatípus létrehozására, ami a későbbiekben (jövőre vagy öt vagy tíz év múlva) eltömi a szócikkeinket kategóriával. Egy emberhez minimum tíz ilyen kategóriát be lehet tenni. Amikor azt mondod, hogy a kategória hatékonyabb, arra a dimenzióra gondolsz, hogy egy település(rész)hez kötődő híres emberek cikkei könnyebben megtalálhatóak, de vannak más dimenziói is a hatékonyságnak, lásd, az előző mondatomat, hogy épp a kategorizálás hatékonyságát rontjuk vele. Attól félek, hogy ez a kérdés túlmutat kettőnk kompetenciáján, viszont a közösség se nagyon látszott aktivizálódni, megoldáskeresendő. Tanácstalan vagyok.

Amiről észrevettem, hogy nem a színész Vajda László linkje, hanem mondjuk a filmrendezőé, azt már javítottam. Ugyanakkor az 1955 a filmművészetben szócikkbe be volt téve a színész, mint aki akkor halt meg, azt töröltem, de nem néztem meg, hogy az 1995-ös szócikkben benne van-e. Pasztilla 2009. június 25., 10:15 (CEST)

Szia!

Az érveidet elfogadom, a kategória használatát elvetem. Úgy látom elég nagy a káosz ezen a vonalon, nem szeretném én ezt tovább fokozni. Mivel a közösség ezt és sok más témát nem tud eredményesen megvitatni, kénytelen vagyok arra gondolni, mégis csak kellene valami felső rendező elv, de pillanatokon belül elvetem ezt a ötletet. Mint említettem az emléktáblás szócikkem 70-80 százalékban lefedi a hírességet, ezért külön szócikket, redundánsan nem hozok létre. A kategóriákat viszont elkezdem a személyekről kitörölni.

Üdv.! – Kispados ^vita 2009. június 25., 11:58 (CEST)

Valahogy jó lenne persze közösségi szinten rendezni, de ahogy te is mondod, fogalmam nincs, hogy lehetne ezt egyáltalán elkezdeni (mármint az érdeklődés felkeltését). Örülök a pillanatnyi megoldásnak, csak abban bízom, hogy nem nagyon keserű szájízzel teszed. Pasztilla 2009. június 25., 12:49 (CEST)

Geodéta/Földmérő mérnök

Azért gondolom, hogy a geodéta talán jobb kifejezésnek, mert az egyetemi oktatásban pl. így használatosabb (BME általános és felsőgeodéziai tanszék, stb.), ill. több forrásban is geodétaként szerepelnek. Samatot viszont tényleg megkérdezhetnénk. Esetleg L Andrást is, tudtommal ő is ezzel foglalkozik. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. június 25., 20:41 (CEST)

Dolomitok

Help . A hegység neve Dolomitok, ebben az esetben a Dolomiti di Sesto alegység neve Sestói-Dolomitok illetve a Dolomiti di Fassa az Fassai-Dolomitok? Nagybetűs marad-e a Dolomitok? Valamint a Dolomiti settentrionali di Zoldo az Zoldói Északi-Dolomitok? Köszi– Istvánka ^posta 2009. június 27., 08:22 (CEST)

Szia! A Dolomitok a további szerkezetekben is nagybetűs tulajdonnév marad, mert nem földrajzi köznév, az előtagok pedig minden esetben kötőjellel kapcsolódnak hozzá: Sestói-Dolomitok, Fassai-Dolomitok, Zoldói-Északi-Dolomitok. Fordítani legalábbis így lehet őket és a helyesírás is így jó, de nem találtam egyiket sem magyar szövegkörnyezetben meghivatkozva. Annyi megjegyzésem volna, hogy az olasz wiki szócikke alapján csak Dolomiti di Zoldo megállapítható, ebből kiindulva helyesebbnek tűnik a „Zoldói-Dolomitok északi része/vonulatai” megoldás. Pasztilla 2009. június 27., 11:28 (CEST)

Köszönöm szépen! – Istvánka ^posta 2009. június 27., 11:31 (CEST)

Apró kérdés

Szia, Pasztilla! A most kiemelésen levő Tengeri vidra cikkben láttam: tankhajó balesetek - esetleg egybe kellene írni vagy jól van így, ahogy van? Köszi! – Hkoala 2009. június 27., 11:31 (CEST)

Egybe. Egyszerű főnevek egyszerű jelöletlen összetétele (tkp. tankhajók balesete), amely nem haladja meg a hat szótagot, tehát még csak nem is kötőjeles. Pasztilla 2009. június 27., 11:41 (CEST)

Vazul

Kissé elsietted sztem az átnevezést, lásd egyébként a KF-en. Az okés, hogy kapásból boldognak keresztelték, hiszen nem volt formálisan szentté avatva. De aztán az is megtörtént, mégpedig igen régen. Amúgy delikát probléma. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. június 29., 22:38 (CEST)

Hiszek neked, de szerintem ugyanott tartunk, ahol az Öbölnél. Ha egyszer Gulf, akkor nem lehet Perzsa-öböl a fordítás, és ha egyszer Blazsennij, akkor nem lehet Szent Vazul a fordítás, mert ez már a névadó intencióitól elrugaszkodó értelmezés. Pasztilla 2009. június 29., 22:53 (CEST)

Már ha ez fordítás a szó igazi értelmében, és nem inkább megfeleltetés. Hajlanék arra, hogy az utóbbiról van szó. Hiszen különben a Miasszonyunkra is mondhatnánk, hogy a Notre Dame szerkezetben csak egyszer van T/1-es birtokjel, tehát szigorúan véve Asszonyunknak kéne. ;) Ez persze eltúlzott hülyeség, de sok efféle megfeleltetésben járunk el hasonlóan. St Mary Mead, Miss Marple nevezetes faluja például soha nem lesz *Szent Szűz Mária, mert olyan egyszerűen nincs, van a Szent Szűz, meg van a Szűz Mária, de az utóbbi nem szent és kész. Azt gondolnám, csak van valami oka, ha mások igen sokan arra jutottak, hogy a sze. Szent Vazulé. Egyébként híve volnék a Vaszilij Blazsennij-sze. alaknak is, csak kéne találni valami formulát, hogy miért tekintünk el a megfeleltetéstől. Pl. bonyolultabb név ad anal. Jézus Szent Szíve kolostor? | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. június 29., 23:27 (CEST)

Hát erre nem tudok válaszolni, én már eleve azért nem is szóltam az egészhez, mert Vaszilij Blazsennij- és Notre-Dame-párti vagyok. Pasztilla 2009. június 29., 23:30 (CEST)

Hát üsse kavics, csapjál bele, legyen Vaszilij Blazs. ;) Az jó, hogy mi ilyen szépen megegyeztünk, csak már megint az a fránya elvszerűség. Ezt is csatolni kéne a kibontakozó[?] nevezéktani reformhoz... Ha minden jól megy, fel is vésem a WP:HTODO lapomra, melyre ezúttal fel is kérlek, hogy ha menetközben eszedbe jut valami, amit nincs kedved megoldani, se kidolgozni, de probléma, pár szóval ugyan vesd fel ott is. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. június 29., 23:34 (CEST)