Szerkesztővita:Laszlovszky András/Archív

Kiemelt cikkek

A tengeri vidra, az Albertosaurus és a Majungasaurus szócikkek megkapták a kiemelt státuszt. Köszönöm szépen, hogy szavaztál rájuk! Üdv. DenesFeri ^vita 2009. július 21., 14:31 (CEST)

Szia! Köszönöm! DenesFeri ^vita 2009. július 22., 10:23 (CEST)

Számvéber

Ha már szóbakerült Számvéber Norbert munkássága, akkor álljon itt pár digitalizált könyve: Konrad 3, A Waffen-SS Magyarországon, Páncélosok a Tiszántúlon. Meg a mek.hu-n keress rá a nevére. Illetve itt a blogja: [1] A Puedlo Kiadónak egyébként remek monográfiái vannak. Sajnos nincs honlapjuk, de legalább is én még nem találtam meg. --Gyantusz ^vita 2009. július 23., 23:30 (CEST)

Tiger

Ha már szereted a cicákat: [2], [3] és [4]. Érdemes szemezgetni rajta. Ne rettenj vissza attól, hogy cseh, lengyel és orosz nyelvű monográfiák is vannak fenn. Ha lehet, le kell szedni mindet, jók a fotók és az ábrák (a szöveget meg meg lehet szokni, webforditas, google.translate). Ha van erre a célra „ratyi” e-mail címed, még regisztrálhatsz is, további csemegékért (sok jó dolog csak reg. után tölthető le). --Gyantusz ^vita 2009. július 24., 08:46 (CEST)

Állatok

Sok sikert! . Szerintem célszerűbb lenne egyenesen az Állatok szócikket bővíteni, ha már úgyis összedolgozandó. Az állatvilág helyére inkább a faunáról kéne írni, ha pedig nem akkor legyen redir. Lényeg, hogy ne legyenek redundáns szócikkeink.– Istvánka ^posta 2009. július 25., 12:42 (CEST)

Persze, segítek, csak közben megleltem egy másik érdekességet Az állatok rendszerezése, ezt is össze kéne rakni az Állatrendszertannal. Amúgy FZ vitalapjára leírtam a gondolataimat, ha gondolod elolvashatod, de látom ugyanazon a hullámhosszon mozgunk, úh. ütközés nem lesz – Istvánka ^posta 2009. július 25., 12:47 (CEST)

„az állatok sejtjeinek is van sejtfaluk” -- Neviccöjj. :)) Ilyenekkel kell foglalkoznod? Őszinte részvét és küldje rád az összes kvadrát az erőt! – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 25., 12:56 (CEST)

Csűrcsillag

Az állatvilág bajnokának! – Istvánka ^posta 2009. július 25., 16:16 (CEST)

Darwin-pintyek

Nagyon szívesen segítek, ha tudok.

Valahogy a külön alcsaládba sorolásukat (amit nem minden rendszer fogad el) be kellene illeszteni a sármányfélék szócikkébe, mert így onnan, (ami a jelenlegi állapot szerint a családjuk) nem lehet közvetlenül eljutni a Darwin-pintyekhez. Meg jó lenne valahogy a Darwin-pintyek szócikkre utalni a már elkészült fajok szócikkeiben is.

Amúgy az angol és a német wikiben is van bőven anyag róluk, ha gondolod onnan lehetne még fordítani a cikkhez. Ott forrásanyag is van bőven felsorolva, különösen az angolnál.

További jó munkát. Attis ^vita 2009. július 25., 20:58 (CEST)

Menkauré vs Reiesner

Nem tudom, még nem tartok ott, hogy újraellenőrizzem az elírások, és egyéb huncutságok után... Most is épp azon dolgozgatok. (És már megint nem vagyok megerősített eléggé... Irgumburg. Ha befejeztem, megyek is a műszaki kocsmafalra panaszkodni.) Amúgy köszi! :) – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 26., 22:30 (CEST)

Pedig megernősítettként mutat, ha megtekintem a jogaimat... Vagy nem gyógyult még ki belőle a szoftver, vagy megint megbetegedett. • Amúgy nem is lehet annyira tele a figyelőlistád, a szokásomnál sokkal kevesebb részletben szerkesztettem :D :D :D – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 26., 22:36 (CEST)

Bocs az "apró változás" jelölésért, gyorsabb volt a kezem, mint az eszem... – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 26., 22:37 (CEST)

„Amúgy figyeled a fogalmazást: elavult. Úgy dolgozz, hogy ezzel avíttá teszed a cikket!” – abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy számomra minél régebbi, annál értékesebb (mondjuk a hölgyek esetében fordítva vallom - legalábbis egy bizonyos mértékig). Mindenesetre köszi az infót, akkor nem is megyek tombolni a kocsmafalra. Bár lehet, hogy kellene, nem tudom, hogy itt a reklamációk száma mennyire gyorsítja meg a hibák megoldását... (Bár gyanítani vélem, hogy semennyire - amikor először találkoztam ezzel a hibával, már akkor elég szakállas volt.) • Viszont nagyjából késznek érzem a cikket, és nagy segítség volna, ha véleményt mondanál rá. – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 26., 23:16 (CEST)

Köszi, akkor ránézek. Azért ez nem semmi, hibaelhárítás szavazással... Democracy lurks! Vagy Rulez. Vagy a fene tudja. A ránézést meg előre is köszi! – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 26., 23:33 (CEST)

Parasaurolophus

Szia! A Parasaurolophus is kiemelt szócikk lett. Köszönöm, hogy szavaztál rája! DenesFeri ^vita 2009. július 27., 09:48 (CEST)

reKronol

„a zsidó kronológiáról egyébként sem tudok túl sokat” -- lepődj meg: én se De már nézem is. :) • „rég beszélgettünk már” -- Háhh, a naív ember! Osztán máris aszthiszed, hogy nem tartom rajtad árgusan a szemem? Behavaztak némileg a dolgok, meg a magánélet. Azért vagyok ilyen szótlan s viszonylag csöndes. S azért a Naaagy Piros Figyelmeztetés is. :)) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 27., 18:22 (CEST)

Ádár séní, azaz „második Ádár” a helyes. A „veÁdár” (és Ádár) is használatos de csak zárójelben. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 27., 18:59 (CEST)

Hamamarnabta :)

Igazad van, Hamerernebti a helyes. Meg vagyok rajta lepődve, de minden forrásom így írja, csak én nem. Dixlesia lurez! Eddig mindig sikerült Hamemernebtinek olvasnom! • A Nagy Piramissal rettenetes gondjaim vannak. Már eleve a cikk címe/neve: mi az, hogy Gízai Nagy-piramis? Egy Nagy nevű ember piramisa Gízában? Mert ha nem, akkor ez a cím tökéletesen elfuserált... – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 27., 20:34 (CEST)

Ja igen, és még egy: részemről ez egy POV hozzáállás, de még sohasem sikerült rászánnom magam, hogy Vyse és Perring teljes nevét használjam :D :D :D Köszi a kiegészítést! – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 27., 20:36 (CEST)

Hát ja. A Riesner alaknak legalább van értelme. Bár nem tudom, hogy mi... :D Mindenesetre gyomlálgatom - bocsi a felkiáltójelekért! ;) – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 27., 21:23 (CEST)

A gízai nagy

Mit szólnál például a "Gízai nagyon-nagy" névhez? :) Tényleg, azt hiszem, ezt fel is dobom a szócikk vitalapjára, mert ötleteim vannak, de a tapasztaltabb szerkesztők segítsége és véleménye nélkül nem állok neki átnevezni egy ilyen szócikket. – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 27., 20:42 (CEST)

Azt nézem a gízai Nagy-piramis vitalapján, hogy a legbiztosabb az, ha nem is szólok bele... :( Vagy én vagyok ehhez túl ortodox, vagy a cikk iszonyatos kutyulmány mindenféle teóriából - mondom úgy, hogy nem volt idegem végigolvasni. Nagyon nagyot kellene takarítani rajta, és ez többeknek valószínűleg nagyon a képébe mászna. • Te a vitalapon írtad, hogy "A legtökéletesebb, letisztult, és talán az egyetlen egy menetben, egy terv alapján épített óbirodalmi piramis Hafréé." Még ezt is cáfolnom kell. Hafré piramisa legalább hét tervmódosítás "ellenére" készült el. Írásos forrásom sajnos nincsen (helyszíni, szóbeli közlés a forrásom, dr. Varga Edith Tanárnőtől vagy dr. Vanek Zsuzsától), hacsak Verner nem ír erről; a piramisról készült fényképeken viszont jól látszik az egyes változatokat jelző "övek" sora. • III. Amenhotep hawarai piramisa a legkiforrottabb konstrukció – írtad. Ez is téves. A hawarai piramist két piramis is követi (Mazghúnánál, azt hiszem, bár így fejből nem merek megesküdni rá), amelyek még tovább vitték a hawarai konstrukciót, olyannyira, hogy a datálásuk is az építési mód fejlődésén alapul. Sok rokonságot mutatnak a hawarai piramissal (például a teherelosztó téglaív megléte, ami forrradalmi újítás volt), de a sírkamra kialakításában még tovább léptek, mint III. Amenhotep építészei. Csak hát ez már a XIII. dinasztia, és a "futottak még" fáraók sora... – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 27., 21:43 (CEST)

Közben éppen a cikket olvastam, és végülis tényleg nem annyira ijesztő, mint ahogy elsőre látszott, sőt. De változatlanul elrettent az, hogy a szövegben feszül a sokféle igénynek megfelelés kényszere. Ráadásul éppen az marad ki a megközelítésből, ami az ilyen építményeknél a legfontosabb: egyetlen piramis sem vizsgálható önmagában, a teljes piramiskörzet nélkül. Piramis halotti templom nélkül kevésbé működhetett, mint halotti templom piramis nélkül (ld. Dzsedefré esetét, vagy az abu szíri piramisokat). Nagyon át kellene dolgozni a cikket ahhoz, hogy büszkék lehessünk rá, márpedig valahol a kiemelt cikkek ezt jelentik, nem? • Ja, és a Szah csillagkép igenis a halotti kultusszal áll összefüggésben, bár erre írott források csak néhány száz évvel későbbről vannak, a Piramisszövegekből, és még ott sem egészen kialakult az öszefonódás. A Szah - Ozirisz párhuzam nekem teljes egészében újbirodalminak tűnik, de a gyökerei megvannak a Piramisszövegekben. Nemrég Petrik Mátéval fordítottunk mondásokat belőle, és ott is volt olyan utalás, amit összefüggésbe hoztunk a csillagképpel. Csak hát nem tudom, fordítottál-e már Piramisszöveget? Annyira homályos, hogy kizárólag a belemagyarázásokra lehet alapozni... :) • A vitalapon lévőkre még visszatérve: a Davison-kamrákhoz hasonló tehermentesítő sehol máshol nincs, mert korábban a galériás mennyezettel oldották meg a tehermentesítést, mint a Nagy Galériánál. A Nagy Galériának is van előképe: a Tört Piramis mellékpiramisában lévő folyosó akár a tesztmodell is lehetne. (Nem véletlenül vannak olyan hangok, akik szerint a Tört Piramisnak és a Vörös Piramisnak is Hemiunu volt az építésze...) A magasan a piramis testébe épített kamrák sem csak a Nagy Piramisban fordulnak elő: ilyen a Hamis (meidumi) piramis kamrája is, és az előbb említett két Sznofru-piramisé is. Bocs, lehet, hogy ezzel egy régebbi beszélgetésbe kontárkodom bele, de kikívánkozott... :) • Összességében, a jelen körülmények között (szakdolgozat szeptemberig, nyári pluszfeladatok a szabadságolások miatt, stb.) esélyét nem látom, hogy komolyabban tudjak vele foglalkozni, és az után is sok-sok időt vélek szükségesnek ahhoz, hogy források alapján, és ne csak fejből, homogén és korrekt cikket lehessen csinálni belőle. És akkor még mindig ott van az a számomra nagyon is ijesztő megfelelési kényszer… – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 27., 22:15 (CEST)

---

Köszi, igazság szerint meglehetősen bántott, hogy így lehúzom azt, amin egy csomót dolgoztál, és alapvetően egy komoly kutatómunka, és sok-sok egyeztetés alapján összehoztál. Valóban, lehet, hogy a megfogalmazások vezettek tévútra, ugyanakkor a lényegi különbséget nem abban látom, hogy a kamra magasan van-e vagy a talajszinten, hanem abban, hogy a piramis testében (bárhol), vagy az alapba vésve. Bár valószínűleg nagyobb oldalirányú terhelésnek van kitéve az a kamra, ami az alap szintjénél magasabban van, és az alatta lévő rétegeknek is kell oldalirányban ható feszítést viselni... (Egyébként éppen elkezdtem a piramiskörzet szócikket, ami a piramiskörzetek általános felépítéséről, szerepéről szólna. És kapásból nagy gondban vagyok, mert ha nem vigyázok, publikáció lesz, nem szócikk - annak meg nem itt a helye. Legfeljebb persze átteszem a KEMET-re, és itt meg arra hivatkozom - vannak bizonyos előnyök egy ilyen honlappal...)

Szerintem a piramisokat külön kezelni a piramiskörzetektől olyan, mintha csak a campanilékkel foglalkoznánk, a hozzá tartozó templomok nélkül. Vagy az autóknál csak a karosszériával, a motor, futómű nélkül. Kiragadunk egy látványos dolgot egy összetett rendszerből. Ami még rosszabb, hogy ezt a járatlan olvasó észre sem fogja venni, mivel nem is hallott arról, hogy az autóban motor is van, a campanile egy templom harangtornya, és nem csak egy torony - vagy, hogy a piramis egy vallási és gazdasági egységnek otthont adó rendszer egyik épülete. :) Ezért nem egészen értek egyet azzal, hogy a piramisok tipológiája linket betetted a Menkauré-piramis halotti körzetről szóló részébe - az a cikk inkább magának a piramisoknak, mint építménytípusnak a fejlődésével foglalkozik (amúgy igen jól), a piramiskörzethez reveláns dolgot én nem találtam benne. Mindenesetre ott hagytam, legfeljebb majd ha készen lesz a piramiskörzetes szócikk, átteszem egy „lásd még” részbe, addig meg hadd okuljanak legalább ebből. :)

Ami a megfelelési kényszert illeti, bármelyik piramis esetében simán legyintenék rá, de éppen a Nagy Piramis az, amelyik annyira megosztó és minden oldalról indulatokat szító viták és találgatások, sőt, ostobaságok kereszttüzében áll, hogy annál egészen más a jelentősége. Egyidejűleg megfelelni a magamfajta ortodox (hard core) egyiptofilnek, a jószándékú egyiptománnak, a szakmaiságnak és a piramidióták népes táborának is, az legalábbis nehéz feladat. Most, szakdolgozat és egyebek közben még nehezebb. Ráadásul a KEMET-en megszoktam, hogy megengedhetem magamnak az egyoldalú nézeteket, míg itt igen komoly hiba lenne. Viszont nekem sehogyan sem fér bele az, hogy Illiget, vagy éppen Lemessuriert bármihez is forrásnak tekintsek, nem is beszélve Cayce-ről vagy Aleister Crowley-ról... :) (Mellesleg úgy vettem észre, hogy ez neked is gondot jelentett. Hadd jegyezzem meg: Piazzi Smithnek azért elég komoly dolgot köszönhetünk: őt akarta cáfolni Petrie, és azért kezdett komolyan foglalkozni a piramisokkal. Nekem inkább Vyse-éktól borsódzik a hátam, pedig még Belzoniban is bírtam olyan értéket találni, ami a mai értelembe vett tudomány javára szolgált...)

Ej, belelendültem, az elfelejtettem, hogy mit is akartam még írni... :) – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 28., 12:05 (CEST)

Randivonal

Kivennéd a törlési szavazásból az egyik voksod? Most épp egy maradjont és egy törlendőt írtál be, a kettő kioltja egymást, olyan, mint ha nem is szavaztál volna :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 28., 11:48 (CEST)

Köszönöm, én is így gondoltam, de nem mertem hozzányúlni :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 28., 11:57 (CEST)

FZ

Van egy gyanúsítottam, hogy ki lehet ő , úgyhogy kimaradnék belőle egyelőre. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. július 29., 01:00 (CEST)

Kanópuszedények

Válasz nálam! – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 30., 10:47 (CEST)

Szia! Kösz, hogy megcsináltad a kanópuszt. A törlési lezérást inkább hagyd meg az adminisztrátoroknak, akkor nem lesz keveredés belőle. Bináris ^ide 2009. július 30., 11:18 (CEST)

Akkor mi van, ha az egyik referencia nem teljesen rossz ugyan, de messze nem forrásértékű? Konkrétan az AncientEgypt.com-ról van szó. A szóban forgó témában (álkanópuszok) meglehetősen általános és pongyola megfogalmazás van fent, mindenféle indoklás nélkül, ráadásul úgy állítja be a dolgot, mintha ez általában a kései korokra lenne igaz, holott csak a Szaiszi korban volt szokás... Több hülyeséget ma már nem akarok csinálni, inkább kérdezek... Tudsz segíteni? – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 30., 11:27 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Nem díszelgett volna, láthattad a vitalapon, hogy rajta voltam a témán. Végül is mindegy, csak a sok kapkodás következtében így végül három ember végezte el azt a munkát, amit egy is megcsinálhatott volna, kevesebb idő alatt. Bináris ^ide 2009. július 30., 11:32 (CEST)

Lektorsablon

Köszi a javaslatot! Azért tettem (hagytam) ki (kint) a lektorsablont, mert egyelőre jórészt fejből írtam a szócikket, és jónéhány dolgot még a források újbóli ellenőrzésével pontosítani kell. • A nagy "kanópuszjárás" alatt majdnem elmentem e bejegyzésed mellett... De azért még időben észrevettem! – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 30., 11:35 (CEST)

Kétes értékű hivatkozás

Köszi! Egyelőre inkább nem veszem ki, hanem megpróbálok jobbat találni hozzá. Mondom, nem teljesen rossz, csak túl általános. (Külön tetszik az a kitétele, hogy a belső szerveket üreges kanópuszokba tették. Próbálták volna tömörbe! :D ) – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 30., 11:41 (CEST)

Egyébként is (belháború)

Én meg kerestem, hogy hova tűnt a kurzor? Kösz! Ogodej ^Box 2009. július 30., 15:45 (CEST)

Hórusz-fiak párja

Nem stimmel nekem ez a "párjaik" megnevezés, de nem jutok dűlőre magammal. Ez így úgy hangzik, mintha házaspárokról lenne szó, pedig valójában nem sok közük van egymáshoz közvetlenül, inkább csak a kanópuszok (és talán égtájak, de ennek utána kellene néznem a jegyzeteim között) kapcsán. Ha van ötleted, hogy hogyan lehetne ezt jobban megfogalmazni, örömmel venném, mert nekem épp nincs... – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 30., 15:46 (CEST)

Dájk

[5] Életemben nem láttam még geológiai szakkönyvben így leírva. Kezemben van a geológia kislexikon, az is dyke-nak nevezi. – Istvánka ^posta 2009. július 30., 22:24 (CEST)

Én az ezredfordulón már dyke-ként. Előszedtem könyveimet: Karátson Dávid Vulkanológia jegyzete is így hozza, Báldi Tamásé is, meg Borsy Zoltán természetföldrajzi könyve is, illetve Harangi Szabolcs is.– Istvánka ^posta 2009. július 30., 22:36 (CEST)

Én csak azt mondom, ha ez a trend a magyar szakirodalomban, hogy angolosítunk, akkor nekünk is követni kéne ezt. Vagy legalábbis egy egységes rendszert kéne bevezetni, ahol mindkét verzió jelen van. – Istvánka ^posta 2009. július 30., 22:46 (CEST)

Jó most nézd meg mit dob ki a macskaformákra! – WBrian ^vita 2009. július 31., 17:57 (CEST)

Amúgy holnap vagy holnapután beszkennelem a forrást. – WBrian ^vita 2009. július 31., 18:02 (CEST)

Szehembaré

Ez pontosan kisoda? Dodson egy Szehemkarét említ, aki Hafré fia volt, és egy Szehemrét, akiről csak azt tudni biztosan, hogy valamelyik Hamerernebti rokona. – Alensha ^sms 2009. augusztus 1., 15:46 (CEST)

Feljáróút

Hali! A feljáróút miért "magasított töltésút"? Tény, hogy vannak piramisok, ahol az, de ez nem kritérium. A másik, hogy Hufu feljáróútja hogyan volt 40m magas? Szerintem arra gondolhattál, hogy a szintemelkedése annyi - viszont a megfogalmazás nem ezt sugallja. A kerítésfal esetében gondolkodtam én is, hogy ezeket belevegyem-e, de mivel annyira nincs követhető tendencia (számomra) abban, hogy mikor mit foglaltak be a temenosz mögé, mit hagytak ki, azért hagytam ki belőle. Ráadásul pl. II. Pepi esetében vitatott az is, hogy nem kettős temenosz volt-e, mint a Középbirodalomban - vagy mint Menkauré esetében. • Kicsit rosszul lettem, mert éppen a bárkagödrökkel szüttyögtem, amikor beírtad a frissítésedet, és a szerkesztőablakban valami teljesen értelmetlen, összefüggéstelen szöveg jelent meg. Aztán inkább elküldtem előbb a magam változtatásait, és akkor néztem meg, hogy mit írtál, és megnyugodtam, mert ott már összefüggő és értelmes volt minden. De hogy a szerkesztőablak miért dobta szét, azt nem tudom... – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 2., 14:35 (CEST)

Semmi gond azzal, ha írsz bele, csak próbálom egységesen tartani a dolgot, mivel maga a téma is egy meglehetős általánosítás. A "töltésút" kifejezés van ahol megállja a helyét, van ahol nem. Sajnos a magyar nyelvű Lehner tele van olyan fordítási és szerkesztési hibákkal, hogy ha abból dolgozol, benne van a pakliban, hogy zavaró megfogalmazásokat vegyél át. Én inkább használom a The Complete sorozat angol nyelvű köteteit, vagy nagyon megnézem, hogy ki fordított, ki lektorált. Amúgy a hajós megjegyzésed kifejezetten jól jött, köszi! :) Annyira a IV-VI. dinasztiára koncentráltam, hogy meg is feledkeztem arról, hogy korábbi síremlékeknél is voltak már hasonlók. – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 2., 19:14 (CEST)

Ne lepődj meg, kicsit átrendeztem a szakaszt, hogy az összetartozó állítások egy bekezdésben legyenek. A Hérodotoszhoz tudnál egy hivatkozást beírni? Sajnos nekem nincs a birtokomban, másodlagos hivatkozás keresésére meg nincs most időm, bár van tippem, hogy melyik könyvekben, hol kellene keresgélnem. Ellenben jó lenne, ha helyre is hivatkoznánk, ha már szerzőre hivatkozunk. – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 2., 19:30 (CEST)

Jó nekem az is, csak ne kelljen már kérdezgetnünk egymástól a kiemelési eljárás során, hogy akkor "Hérodotosz most neked mondta, vagy nekem?" :D :D :D (Főleg, hogy a szóbeli közlés nem referencia…) – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 2., 19:34 (CEST)

Köszönet és tízezer jubileum neked! ;) – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 2., 19:37 (CEST)

Az az izé, ahol Huni és Sznofru hogyishíjjákja van

Éppen most akartam írni Mathae-nak, hogy szerinte hogyan kell. Én mindenhol Meidumot írok, némi angol behatásra, de elképzelhetőnek tartom a Mejdúm alakot is, és természetesen a Médumot is. Ugyanígy meg akarom kérdezni tőle Mazgúna helyes átírását is, mert azt eddig csak a saját írásaimban láttam magyarul. :) Valószínűleg gondot fog viszont okozni, hogy az arab alakját sem tudjuk - bár ezek ismertebb nevek, mint a Dejr es-Selvit, aminél hiányzott, hogy hogyan írják arabul. – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 2., 19:53 (CEST)

Megjött Mathae-től a válasz, Mejdúm a helyes alak szerinte. Most megyek, és jól kicserélem! ;) – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 3., 22:15 (CEST)

Belgrádi egyezmény

Szia! Hogy csináltad, hogy eltűnt a lap minden előzménye (bár a szövegét, ha jól látom, egészében, felhasználtad)? Átirányítás, aztán az eredeti törlése? Csak technikailag érdekelne, mert nem hiszem, hogy érdemes vitába bocsátkoznunk arról, mennyire tárgyszerű egy úgynevezett lexikonban sommás ítéleteket sulykolni, továbbá úgy kiegészíteni a szöveget, hogy a meglévőt ismétled, illetve homlokegyenest ellentmondasz neki. Üdv: Pendragon ★ 2009. augusztus 4., 11:50 (CEST)

Kányaformák

Szia! Utána néztem, két fajnál van megemlítve Afrika (IUCN), a barna kányánál és a vörös kányánál, de Egyiptom egyiknél sem szerepel. Nem lehet, hogy nem kánya? – VC-s^üzenet 2009. augusztus 4., 12:36 (CEST)

Sejtettem, hogy valami ilyesmi miatt kell. Sajnos nem nagyon tudok segíteni, de azért pár gondolat a barna kányát jegyzik Szíriában, ami azért nincs messze Egyiptomtól, az hogy régebben élt-e ott azt nem tudhatom. Több nem csak a kányaformákhoz tartozó fajt is kányának hívnak, de ennek most utána nézni, hogy melyik él, vagy élt Egyiptomban, ez meghaladja a jelenlegi lehetőségemet. A harmadik, hogy lehet, hogy más nyelvben egy olyan fajt is kányának hívnak, amit a magyar esetleg másnak. A negyedik a sólyom és kánya azért hasonló életet él, tehát alkatilag hasonlítanak egymáshoz. Ha jól tudom az Egyiptomiknál használták a sólymot, mint jelképet, tehát ha más a neve, akkor más fajt kell keresni, nem a sólymot. Még Attis-t kérdezd meg, jobban otthon van a különböző nevekben, hátha tud segíteni. – VC-s^üzenet 2009. augusztus 4., 13:22 (CEST)

Kányák

Szia.

Hát a kányák közül a barna kánya fordul elő Egyiptomban (és általában ez él Afrikában), ennek is a Milvus migrans parasitus alfaja (ennek neve szó szerinti fordításban „élősködő kánya”) A Milvus nemből ez az egyetlen faj, amelyik Afrikában is él. A kányaformák közül sem él több faj Afrikában, úgyhogy valószínűleg ez lesz az.

Hát utánanézni nem is tudom hol lehetne. A fő probléma az hogy ez faji szinten nem különbözik a barna kányától és ha rákeresel bárhol a barna kányára, akkor valószínűleg az európai egyedekről írnak. Ezt ugyan néhány rendszer leírja teljes értékű fajnak is, de ezt nem fogadják általánosan el. Az angol wikin van egy elég szűkszabású leírás az alfajról, azt belinkelem neked [[6]], hátha be tudsz gyűjteni róla valami infót. Próbáld beírni a tudományos nevét a google-be és hátha dob ki valami infót.

Sajnos nekem idehaza sincs irodalmam, amivel tudnék neked segíteni, mert mindenem a barna kányáról, mint fajról és annak európai egyediről szól.

Azért remélem tudtam segíteni valamennyit.

Üdv. Attis ^vita 2009. augusztus 4., 16:10 (CEST)

Szia.

Na a következő a helyzet kányafronton. A barna kánya egy óriási elterjedésű faj, amelyet a különböző rendszerek másként ítélnek meg. A legtöbb rendszerben afrikai alfaja a Milvus migrans parasiticus. Ezt néha két felé bontják, ilyenkor ez az egyik alfaj és a Milvus migrans aegyptius a másik. Némely rendszer szerint viszont (főként az utóbbi évek kutatásai alapján) ezek eléggé különböznek az eurázsiai barna kányától, hogy külön fajként tartsák őket nyilván. Ilyenkor a faj neve lesz Milvus aegyptius, melynek két alfaja a Milvus aegyptius aegyptius és a Milvus aegyptius parasiticus. (az angol wiki e módon sorolja be) Ezek közül a Milvus aegyptius aegyptius él Egyiptomban és az Afrika szarvának nevezett területen (Etiópia, Szomália). (A Milvus aegyptius parasiticus alfaj Nyugat- Kelet és Dél-Afrikában honos).

Szóval tutira ez a kányafaj él Egyiptomban csak rendszertani besorolása vitatott. Vagy Milvus migrans aegyptius (ekkor az eurázsiai barna kányával azonos fajba sorolják, annak alfaja) vagy Milvus aegyptius aegyptius (ekkor önálló afrikai faj). Ez utóbbi esetben viszont nem tudom a faj magyar nevét. Talán a sárgacsőrű kánya, vagy az afrikai barnakánya lenne jó, de nem ártana forrást találni rá. Majd megpróbálok körülnézni.

A cikkbe - ha ókori Egyiptomi témához kell - ez talán nem annyira fontos (mármint belemenni a barna kánya rendszertanába- hogy egy faj, nem egy faj). De valahogy utalhatsz rá, hogy ne tudjanak madártanilag sem belekötni.

Remélem sikerült segítenem.

Üdv. és további jó munkát Attis ^vita 2009. augusztus 7., 15:35 (CEST)

Szia.

Szerintem így jó lesz. Végül is a madár valóban előfordul Egyiptomban.

Üdv. Attis ^vita 2009. augusztus 7., 20:04 (CEST)

Nehem

Szia! Kérdezem, hogy még milyen enciklopédiacikket látsz vagy gondolsz, aminek "Nehem" lesz a címe? Mert csak akkor kell kiírni a település utótagot, ha maga az elnevezés egyébként mást is jelenthet (pl. Bugyi, Gyula stb.). – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. augusztus 5., 12:17 (CEST)

Az más. Ott egyébként a város, község, falu stb. változatok egységesítése lehetett a cél. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. augusztus 5., 12:23 (CEST)

Dzser

Valóban az, de a Fáraók/Ókori egyiptomiak kategóriák az Ókori személyek kategória alkategóriái, így szerintem felesleges ez a kategória ehez a szócikkhez.– fausto ^vita 2009. augusztus 5., 16:38 (CEST)

• Rájuk fogok pillantani– fausto ^vita 2009. augusztus 5., 16:57 (CEST)

Én örülök ennek a sok fáraós cikknek :) Lehetne egy olyan kérésem, hogy valahogy úgy kezdd a cikket, hogy egy laikusnak is azonnal kiderüljön, miről van szó? Pl. „XY egy egyiptomi fáraó”, „XY az egyiptomi III. dinasztia valahányadik fáraója”, stb. Nem az az elsőre közlendő infó, hogy mit jelent a neve, amikor a laikus még azt se tdja, milyen nyelven :) – Alensha ^sms 2009. augusztus 7., 01:01 (CEST)

Musical

Szia! Akkor hova kéne "pakolnom" őket? Musical színészekhez Musical kategória illik. Ők valóban nem musicalek, ahogy írtad, a musicaldaraboknak van külön "Musicalek" kategória. Üdv!

Baráti vállveregetés :)

Most láttam csak hogy barnstart kaptál Nagyonjószívű Istvánkától. :) Gratulálok és még sok-sok ilyet! – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 7., 08:10 (CEST)

Sejtem. Voltak már nekem is hasonló élményeim. De a gyerkőc nem nézi a körülményeket. Ha jönni akar, jön! – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 7., 08:17 (CEST)

Bambultam...

...ám rendesen ki ez az új szerkesztőkolléga . Aztán megnéztem a bürokraták üzenőfalát – Istvánka ^posta 2009. augusztus 7., 08:10 (CEST)

re sztjúda

Hát csak tudod, hogy megy ez... Mozogjunk először lapjával, majd utána szélivel. Így is csoda, hogy még egy reakció nem volt... ;)) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 7., 09:31 (CEST)

Narmer

Köszönöm, hogy kiegészítetted, és "megszépítetted" az elkezdet cikket. Üdv. Örosz Ida

reThéba

Őszintén? Fogalmam sincs. :)) (Nincs minden az eszemben.:) Egyelőre azt csinálom, hogy összegyűjtöm a releváns vagy annak tűnő szócikkeket és beteszem a legalsó kategóriába, ami megfelelhet nekik. Ebben lehet némi hiba. Viszont ide nem csak cselekmények helyszínei valók, hanem bármely város, stb., ami szerepel a B.-ban. Viszont őszintén örülök, hogy valaki végre rá is néz. :) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 8., 16:37 (CEST)

Inkább várj még egy kicsit és akkor a vacsorádat lehet, hogy leoszthatod még biztos vagy 15-20 cikkre, amit helytelenül fogok kategorizálni, így neked is marad. :) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 8., 16:50 (CEST)

Köszönöm a kategória-segítséget! :) Tukultit nem tudtam, hogy így is írják. Meglep, mert az Ésarra nem tulajdonnév (egy Nabú-kudurri-Uszur is furcsa lenne), de ezek után minden ilyet hagyok. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 9., 10:01 (CEST)

Apil, apla, apal mind helyes. Ezeknél sok variáció van, csak kiemelnek egyet. Még nem mertem magam rávenni a redirgyártásra, mert véghetetlenül sok lesz, külön készülök rá. ;) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 9., 10:43 (CEST)