Szilágybadacsony

Szilágybadacsony (románul Bădăcin) település Romániában, Szilágy megyében.

Szilágybadacsony (Bădăcin)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Szilágyperecsen
Rang	falu
Községközpont	Szilágyperecsen
Irányítószám	457266
SIRUTA-kód	142300
Népesség
Népesség	655 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	17
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 21″, k. h. 22° 51′ 16″47.25595, 22.854562
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágybadacsony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Iuliu Maniu (1873–1953)

Fekvése

Szilágysomlyótól északkeletre, Szilágysomlyó, Selymesilosva és Somlyómező közt fekvő település.

Története

Badátson

Szilágybadacsony (Badacson) Árpád-kori település. Neve már a Váradi regestrumban is előfordult Botocun néven, egy peres üggyel összefüggésben.

A korabeli oklevelekben 1217-1235 között már említették Botocum, Badacon, Badachon néven.

Badachon Báthory birtok volt. Eleinte középszolnok vármegyei, később Kraszna vármegyei helység, mely Somlyó várához tartozott.

1458-ban Báthory Szaniszló unokáinak birtoka volt. A Báthori-család tagjai és rokonságának birtoka volt egészen az 1600-as évek végéig.

Az 1808-ban végzett összeíráskor 59 nemes birtoka volt, köztük a gróf Toldalagi, báró Kemény, Guti, Erdőteleki, Gencsy, Borbély, Ladányi, Izsák, Csatári, Zoltán, Czikó, Szentmarjai, Lázár, Mán, Pap, Bordás, Mál, Horvát családoké.

1890-ben 623 lakosa volt, melyből 20 magyar, 1 német, 602 román, ebből 3 római katolikus, 596 görögkatolikus, 17 református, 7 izraelita. A házak száma 138.

Szilágybadacsony a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma 1810-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
• Iuliu Maniu Emlékház

Nevezetes emberek

• Laurențiu Man
• Iuliu Maniu

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 41–47. o. Online elérés