Szilágyi István (orvos)

(1911–1994) orvos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 26.

Szilágyi István (Kolozsvár, 1911. december 14.Kolozsvár, 1994. március 15.) erdélyi magyar orvos, orvosi szakíró.

Szilágyi István
Született1911. december 14.
Kolozsvár
Elhunyt1994. március 15. (82 évesen)
Kolozsvár
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
orvosi szakíró
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Életútja, munkássága

szerkesztés

Középiskoláit szülővárosá­ban végezte 1928-ban. Ezután orvosi tanulmányokat folytatott a Szegedre áttelepült I. Ferenc József Tudományegyetemen (1929–33), a bolognai Királyi Egyetemen (1933–34) és a nápolyi Királyi Egyetemen (1934–35). Ez utóbbin szerzett orvosi oklevelét 1936-ban nosztrifikálta a kolozsvári I. Ferdinand Egyetem. 1937-től magánrendelőben dolgozott, majd katonai szolgálatot teljesített. 1945-től Kolozsváron az Iris porcelángyárban volt üzemorvos, 1951–78 között az I. sz. Szülészeti–Nőgyógyászati Klinikán és a II. Poliklinikán szakorvos.

Ismeretterjesztő, az egészségügyi nevelést szolgáló cikkei az Igazság, Szabadság, Dolgozó Nő, Családi Tükör, A Hét, Művelődés, Korunk, Helikon hasábjain jelentek meg. Szakdolgozatain kívül jelentős Bethlen Gábor betegségéről és haláláról írt orvostörténeti vonatkozású közleménye, amely 1984-ben az Orvosi Hetilapban jelent meg.

  • Mindenki orvostudománya (Bukarest, 1983);
  • Orvostudomány mindenkinek (Bukarest, 1986);
  • A nő élet- és kórtana (Bukarest, 1991).

További információk

szerkesztés
  • Szőcs István: Orvosregények – egészségügyi köznevelés. Előre, 1986. október 12.
  • Beke György: Az élet legszebb eredménye, értéke, értelme… a gyermek. A Hét, 1987. március 28.