Szilágyi Júlia

Szilágyi Júlia (Kolozsvár, 1936. augusztus 1.–) erdélyi magyar irodalomkritikus, esszéíró, egyetemi oktató.

Szilágyi Júlia
Horváth László felvétele
Született	1936. augusztus 1. (88 éves) Kolozsvár
Állampolgársága	román
Foglalkozása	fordító irodalomtudós irodalomtörténész egyetemi oktató
Kitüntetései	Látó-nívódíj (1996) Magyar Arany Érdemkereszt (1997) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2007) Látó-nívódíj (2015)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja, munkássága

Szülővárosában magánúton érettségizett (1955), majd a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát (1959). 1963–67 között a Dolgozó Nő művelődési rovatát vezeti, majd kétévi megszakítás után, 1969-től nyugdíjazásáig (1991) a Korunk szerkesztőségének belső munkatársa. 1992-től a BBTE-n, a magyar irodalomtörténeti tanszék keretében megbízott előadótanár. Egyetemi előadásaiban teljesedett ki több évtizedes kritikusi, tanulmány- és esszéírói tapasztalata. „…bízik az emberek nyíltagyúságában – írja róla egyik tanítványa – és meg szeretné tanítani őket valamire,… a testéből sugárzik a jó értelemben vett tanítani vágyás… Elsősorban elemez. Nyugodtan, csöndesen, a maga sok éven át cigarettával pácolt hangjával” (Demény Péter, Helikon 1996/13).

Széles körű tárgyismeretről, finom elemzőkészségről tanúskodó világirodalmi esszéinek egy része a Kriterion Könyvkiadó Horizont sorozatának köteteihez (René Fallet, Déry Tibor, Denis Diderot, Abe Kóbó, Virginia Woolf, George Sand, Thornton Wilder) készült elő-, illetve utószók, és csak később rendeződtek tanulmánykötetekké. Esszéi, kritikái megjelentek továbbá az Utunk, Igaz Szó, Valóság, Korunk, Látó, Helikon, Élet és Irodalom, Holmi, Lettre Inter­nationale, Diagonale Est-Vest c. folyóiratokban, lapokban. E sokfelé kitekintés ellenére is egységes látásmód jellemzi írásait: „Valaki, aki még a határidők poklában sem lépett ki önnön alkatából – állapítja meg róla ugyancsak Demény Péter –, nos, egy ilyen ember már pusztán emiatt is tiszteletet érdemel. De nem csupán erről van szó. Hanem arról is, hogy a különböző folyóiratok felkérésére írott elemzések ugyanolyan mélyek és alaposak, mint azok, amelyekre a szerző sejthetően több időt szánhatott. Valaki, akinek mindig van ideje – azt hiszem, ez az esszéíró egyik legjobb meghatározása; s ezt a meghatározást mintha csak rászabták volna” (Erdélyi Riport, 2002/4).

A könyvesboltok polcaira csak ritkán és nagy kihagyásokkal kerültek saját kötetei. „Évtizedenként egy kötet – az adat itt a türelem, az igényesség jeleként funkcionál” – írja egy másik tanítványa, Balázs Imre József (Holmi, 2002/2). Pedig ezekben rajzolódik ki az ő sajátos kritikusi arcéle. „…inkább szeret olvasni, mint írni – írja 2002-ben megjelent kötetének kapcsán Osváth Annamária –, s szívesebben tanul, mint tanít” – idézi a kötetből kritikusi hitvallásnak tekintett sorait: „…a kritikusnak kutatása tárgyát… nem áttekintenie kell, hanem szakadatlanul körüljárnia. Ezért nem tévesztheti össze rálátással azt a szöget, amelyből éppen nézheti. Magának az ítéletnek nem, csupán a műítész magatartásának lehetnek feladhatatlan konstans szabályai.” És szintén idézi, mert rá jellemzőnek érzi Marcus Aureliusszal az olvasóknak adott tanácsát: „Mindenekelőtt ne kapkodj ide-oda, ne erőlködj, hanem szabad lélekkel… tekintsd a világ dolgait… Ne várj tőlem intelmeket, sőt óvakodj mindazoktól, akik azt hiszik, intelmeik túlélik tapasztalataik konkrétumát. Úgy keresd az igazságot, hogy valahányszor rábukkansz – mert ettől olyan nemes kaland a keresés –, bizonyítsd érvényességét azzal, hogy tiszteled a másik, a mások igazságát, jogát arra, hogy a maguk módján keressék azt” (A Hét, 2002/48).

Gyűjteményes kötetekben megjelent fontosabb írásai

• Különbség (in: A költő életei. Szilágyi Domokos. 1938–1976. Bukarest, 1986; újraközölve: A költő (régi és új) életei. Kolozsvár, 2008. 97–101)
• The second and the third Generation Holocaust survivors and their descendents (in: Studies on the Holocaust in Hungary. Ed. R. L. Braham, New York é. n.)
• Játszhatnám (in: Játszhatnám. Szilágyi Domokos halálba menetelének 20. évfordulójára. Kolozsvár, 1996)
• Magyarul zsidóként Romániában (in: Egy kisebbség kisebbségei. Stockholm–Budapest, 1997)
• Várakozás-olvasatok: Babits Mihály: Jónás könyve (in: Penna historae. Marosvásárhely, 2000)
• A mindenség felezőideje (in: Az emberfejű madár. Kolozsvár, 2007)
• Kovács Ildikó világa (in: Kovács Ildikó bábrendező. Kolozsvár, 2008)
• Mit tudok Dávid Gyuláról? (in: Az önzetlen pulpitus. Kolozsvár-Marosvásárhely, 2008)
• Tamás Gáspár Miklósról (in: A másként gondolkodó. Budapest, 2008)

Román nyelven: Europa mea (in: Cum­păna. Antologia revistei de cultură Korunk. Kolozsvár, 1990–95).

Válogatásai, bevezetései

• Válogatta és bevezette Bálint György publicisztikai írásainak kötetét (A tintahal. Bukarest, 1964)
• Székely János legszebb verseit (Bukarest, 1966); *Maria Banuș legszebb verseit (Bukarest, 1966)
• Ady Endre verseinek Mag hó alatt c. válogatását (Kolozsvár, 1972. Tanulók Könyvtára)
• Déry Tibor A portugál királylány c. novelláskötetét (Bukarest, 1974. Tanulók Könyvtára)
• Szilágyi Domokos verseinek Magyarok c. alatt Siklódy Ferenc grafikáival megjelent kötetét (Kolozsvár, 1996)
• Szerkesztette a Korunk 1986–87-es évkönyvét (Földfogyatkozás, Kolozsvár, 1986)

Bevezetésével megjelent kötetek

• Gondolatok a szerelemről (szerk. Dévald László. Bukarest, 1971 Téka; 1991-től Budapesten számos kiadásban)
• L. N. Tolsztoj: Gyónás. Napló – levelek (Bukarest, 1978. Téka)
• James Boswell: Doktor Johnson élete (Bukarest, 1984. Téka)
• Székely János: Semmi – soha (Bukarest, 1994; 2. kiad. Bukarest, 1999. Romániai Magyar Írók)
• Kós Ká­roly: A Gálok – Varju-nemzetség – Budai Nagy Antal históriája (Kolozsvár, 1998. Romániai Magyar Írók)

Kötetei

• Jonathan Swift és a XX. század (kismonográfia, Bukarest, 1968)
• A helyszín hatalma (esszék, Bukarest, 1979)
• Mit olvas Hamlet herceg? (esszék, tanulmányok, Bukarest, 1993)
• Versenymű égő zongorára (esszék, tanulmányok, Marosvásárhely, 2002)
• Lehet-e esszét tanítani? (Kolozsvár, 2007)
• Jegyzetek az akváriumból (esszék, feljegyzések 2003-2010, Kolozsvár, 2010)
• Álmatlan könyv (memoár, Kolozsvár, 2014)

Fordításában jelent meg René Fallet Egy félnótás Párizsban c. regénye (Bukarest, 1969. Horizont).

Díjak, elismerések

• 1990 (Marius Tabacuval megosztva) a Bethlen Gábor Alapítvány díja
• 1996 a Látó-nívódíj
• 1997 Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
• 2002 Kolozsvári Írók Társasága esszé-díja
• 2007 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
• 2007 Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díja
• 2008 Az Év Könyve díja
• 2015 Látó-nívódíj – próza

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

További információk

• Láng Gusztáv: Kísérletek és eredmények. Utunk, 1968/51.
• Bálint Tibor: Mi újság a törpék országában? Korunk, 1969/4.
• Lászlóffy Aladár: Az értelem színhelyén. Korunk, 1979/11.
• Cs. Gyimesi Éva: A pontos látlelet művészete. Utunk, 1979/37.
• Szász János: A rejtekező esszé. Igaz Szó 1980/ 8.
• Szőcs István: A helyszín hatalma. Előre, 1980. január 16.
• Kántor Lajos: Választott sors. Utunk, 1986/32.
• Cseke Péter: Az egyetemességgel mért eredetiség ösztönzése. Korunk, 1993/1.
• Szilágyi Júlia: Évek, csalódások, totemállatok (Visszaemlékezés). Látó 1993/8.
• Esterházy Péter: Szükség. Élet és Irodalom 1995/11.
• Demény Péter: Külön fejezet (Szilágyi Júlia születésnapjára). Helikon 1996/13
• Demény Péter: A türelem kastélya. Erdélyi Riport, 2002/4.
• Selyem Zsuzsa – Szilágyi Júlia: Levélváltás. Látó, 1998/8–9.
• Balázs Imre József: Az intenzitás visszahódítása. Holmi, 2002/2.
• Osváth Annamária: Az olvasólámpa fénykö­rében. A Hét, 2002/48.
• Vallasek Júlia: Az olvasó önéletrajza. Élet és Irodalom, 2002. július 12.
• Boka László: Kritikusi dilemma, olvasói bizonyosság. Székelyföld, 2005/7.
• Tamás Gáspár Miklós: Szilágyi Júlia születésnapjára. Élet és Irodalom 2006. augusztus 11.
• Ketten egy könyvről: Radnóti Sándor: Az értekező líra. – Ágoston Vilmos: A Szilágyi-szalon rejtelmei. Élet és Irodalom 2008. március 7
• Tompa Andrea: A másik szabadság. Holmi 2008/6
• Gál Andrea: Az esszé dicsérete. Krónika 2008. július 25–27
• Mike Ágnes: Esszé az esszéről. Helikon, 2008/18.