Szladovits József
Szladeoviczi Szladovits József (Sitke, Vas vármegye, 1773. november 25. – Boldogfa, 1829. február 26.), táblabíró, cs. és kir. kapitány, nagykanizsai uradalmi ügyész, földbirtokos.
| Szladovits József | |
| Született | 1773. november 25. Sitke, Vas vármegye, |
| Elhunyt | 1829. február 26. (55 évesen) Boldogfa, Zala vármegye |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | boldogfai Farkas Marianna (1783–1819) |
| Foglalkozása | táblabíró, cs. és kir. kapitány, nagykanizsai uradalmi ügyész, |
Élete
szerkesztésA horvát eredetű Zala- és Vas vármegyei nemesi származású szladeoviczi Szladovits családnak a sarja. Apja Szladovits Károly (1749-1811), Vas vármegye alispánja 1809 és 1812 között, az 1790-es években a Vas megyei kemenesaljai járás főszolgabirája, földbirtokos, anyja nemes Balla Katalin (1749-1804), akinek a szülei nemes Balla István (1691-1786), boldogfai földbirtokos, esküdt, és kiskoltai Koltay Rozália voltak. Szladovits József húga Szladovits Erzsébet (1791–1839), akinek az első férje boldogfai Farkas György (1788-1823), táblabíró, földbirtokos, a második egyházasbüki Simon József (1775-1827), táblabíró, földbirtokos, majd a harmadik férje a csengeri Háczky családnak a sarja, Háczky Ferenc (1783–1861), táblabíró, földbirtokos lett.[1] A másik leánytesvére Szladovits Rozália, akit feleségül vett Nagycenken 1807. december 27-én Gerber József.
Fiatal korában jogi képesítést szerzett, majd a családi földbirtokok igazgatásával foglalkozott. A királyságot fegyverrel szolgálta hivatásos katonaként: cs. és kir. kapitányi rangra jutott.[2] Az 1809-es napóleoni háborúkban Zalát felkelési hadsereg állításában is tevékeny részt vett. Szladovits József majd a vármegyétől a táblabírói címet is megszerezte. 1819-ben a nagykanizsai uradalmi ügyészként tevékenykedett.[3] Szladovits József a zalai reformkori társadalomnak az aktív része is volt; 1819-ben a Zala vármegye tisztújító választmány tagja volt a liberális érzelmű Szegedy Ferenc alispán mellett. Jó viszonyt ápolt Skublics Imre zalai főjegyzővel, farkaspatyi Farkas Sándorné muzsáji Dóczy Terézia költőnővel, akik egyben a gyermekei keresztszülőséget is vállaltak.
Házassága és leszármazottjai
szerkesztés
1804. június 3-án Zalaboldogfán feleségül vette a tekintélyes zalai nemesi boldogfai Farkas családnak a sarját, boldogfai Farkas Marianna (*Boldogfa, 1783. január 2. – †Boldogfa, 1819. március 4.) kisasszonyt, akinek a szülei boldogfai Farkas János (1741-1788), Zala vármegye Ítélőszék elnöke ("Inclyti Sedis Iudiciaria Comitatus Szaladiensis Praeses"), a vármegye főjegyzője, ügyvéd, földbirtokos, valamint lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit (1754-1820) voltak. Az apai nagyszülei boldogfai Farkas Ferenc (1713–1770), Zala vármegye alispánja, táblabíró, földbirtokos és a barkóczi Rosty családból származó barkóczi Rosty Anna (1722–1784) voltak. Az anyai nagyszülei nemes Sümeghy Ferenc (1723–c.1766), táblabíró, földbirtokos és a pókafalvi Póka családnak a sarja, pókafalvi Póka Marianna (1728–1797) voltak. A menyasszony apai nagybátyja boldogfai Farkas Ferenc (1742-1807), veszprémi kanonok eskette meg őket; a tanúk a menyasszony anyai nagybátyjai lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757-1832), Zala vármegye alispánja, királyi tanácsos, földbirtokos, és annak az öccse lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1761-1805) földbirtokos voltak. Szladovits József sógorai felesége révén boldogfai Farkas János Nepomuk (1774–1847), táblabíró, Zala vármegye helyettes alispánja, földbirtokos és öccse, boldogfai Farkas Ferenc (1779–1844), jogász, táblabíró, földbirtokos voltak.[4] Szladovits József és boldogfai Farkas Marianna frigyéből született:
- Szladovits Gergely (Zalaboldogfa, 1805. március 12.–Alsóbagod, 1880. Június 8.), táblabíró, jogász, földbirtokos. Felesége: egyházasbüki Simon Mária (Ozmánbük, 1805. október 23.–Zalaboldogfa, 1834. január 11.). Szladovits Gergely és Simon Mária fia: Szladovits Ferenc (1829–1878), táblabíró, 1848-49-es honvéd százados, jogász, földbirtokos.
- Szladovits Anna Erzsébet (Zalaboldogfa, 1806. november 17.–Zalaboldogfa, 1808. február 23.)
- Szladovits Anna Terézia, (Zalaboldogfa, 1808. március 13.–Zalaboldogfa, 1830. augusztus 23.). Férje: egyházasbüki Simon Mihály Sándor (Ozmánbük, 1804. szeptember 25.–Ozmánbük, 1863. december 31.), a zalaegerszegi járás főszolgabirája, táblabiró, földbirtokos.
- Szladovits Magdolna (Zalaboldogfa, 1809. március 12.–Zalaboldogfa, 1859. március 4.) Férje: szentgyörgyi Horváth György (Ukk, 1806. június 10. †Zalaboldogfa, 1860. június 3.), ügyvéd, táblabíró, letenyei uradalmi ügyész, földbirtokos.
- Szladovits Julianna (Zalaboldogfa, 1811. február 16. †Alsóbagod, 1820. március 22.)
- Szladovits Borbála Klára (Zalaboldogfa, 1812. július 30. †Nemesapáti, 1868. július 22.). Férje: nemes Csertán Sándor Wolfgang Boldizsár (Nemesszer, 1809. január 25. – Gelse, 1864. január 23.) táblabíró, ügyvéd, Zala vármegyei kormánybiztos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, országgyűlési képviselő, gelsei birtokos.
- Szladovits Zsuzsanna Apollónia (Zalaboldogfa, 1814. szeptember 14. †Zalaboldogfa, 1817. július 31.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ familysearch.org - római katolikus házasságok - Kemeneshőgyész - Háczky Ferenc és Szladovics Erzsébet házassága
- ↑ Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Babat-Batyk). Bagod 2.24. 71
- ↑ Levéltári Szemle, 39. (1989)Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám. Molnár András: Zala megye reformkori tisztújításai, 1819–1847 / 18–30. o.
- ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Szladovits család (szladeoviczi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII). 251.o.