Szlovák kiejtés

A szlovák nyelv írása nagyjából fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy adott betű általában egy hangot jelöl és viszont. Ez alól kivétel csak a lágy d, n, t írásában és az [i], [iː] hangok lejegyzésében van.

A magánhangzók

A szlovák magánhangzók a következők:

	elöl képzett (ajakkerekítés nélküli)		középen képzett		hátul képzett
	rövid	hosszú	rövid	hosszú	rövid	hosszú
majdnem zárt	[i̞]	[i̞ː]			[u̞]	[u̞ː]
félnyílt	[ɛ]	[ɛː]			[ɔ]	([ɔː])
nyílt	[æ]		[a]	[aː]
kettőshangzók	([au̯]), ([ɛu̯]), [ɪ̯a], [ɪ̯ɛ], [ɪ̯u̞], [ou̯], [ʊ̯ɔ]

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

Mássalhangzók

A szlovák mássalhangzók a következők:

		Bilabiális	Alveoláris	Posztalveoláris	Palatális	Veláris	Glottális
Nazális		[m]	[n]		[ɲ]
Plozíva	zöngétlen	[p]	[t]		[c]	[k]
Plozíva	zöngés	[b]	[d]		[ɟ]	([ɡ])
Affrikáta	zöngétlen		[t͡s]	[t͡ʃ]
Affrikáta	zöngés		([d͡z])	([d͡ʒ])
Frikatíva	zöngétlen	([f])	[s]	[ʃ]		[x]
Frikatíva	zöngés	[v]	[z]	[ʒ]	[j]		[ɦ]
Pergőhang			[r], [rː]
Approximáns			[l], [lː]		[ʎ]

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

Az egyes betűk kiejtése

A szlovák nyelv meglehetősen fonémikus nyelv, néhány szabály ismeretével könnyen kiejthetők az ismeretlen szavak is.

Betű (kapcsolat)	Név	Helyzet	Kiejtés	Példák
A a	a vagy á		[a]	vaky [ˈʋaki̞]
Á á	á vagy dlhé á		[aː]	vázy [ˈʋaːzi̞]
Ä ä^[1]	široké e vagy a s dvoma bodkami vagy prehlasované á		[æ]	päť [pæc]
au^[2]			[aʊ̯]	auto [ˈaʊ̯tɔ]
B b	bé	szó végén	[p]	cíb [t͡si̞ːp]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[p]	drobček [ˈdrɔpt͡ʃɛk]
		máskor	[b]	ryba [ˈri̞ba]
C c	cé	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[d͡z]	falcgróf [ˈfald͡zɡrɔːf]
C c	cé	máskor	[t͡s]	cena [ˈt͡sɛna]
Č č	čé	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[d͡ʒ]	liečba [ˈʎɪ̯ɛd͡ʒba]
Č č	čé	máskor	[t͡ʃ]	článok [ˈt͡ʃlaːnɔk]
D d	dé	szó végén	[t]	sled [slɛt]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[t]	brdce [ˈbr̩t.t͡sɛ]
		e, i, í előtt, szláv eredetű szavakban	[ɟ]	bodec [ˈbɔɟɛt͡s]
		e, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban	[d]	diktatúra [ˈdi̞ktaˌtu̞ːra]
		máskor	[d]	radok [ˈradɔk]
Ď ď	ďé vagy mäkké dé	szó végén	[c]	šeď [ʃɛc]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[c]	buďto [ˈbu̞ctɔ]
		máskor	[ɟ]	dážď [daːʒɟ]
Dz dz^[3]	dzé	szó végén	[t͡s]	mosadz [ˈmɔsat͡s]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[t͡s]	hrádzka [ˈɦraːt͡ska]
		máskor	[d͡z]	bryndza [ˈbri̞nd͡za]
Dž dž^[2]	džé	szó végén	[t͡ʃ]	bridž [bri̞t͡ʃ]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[t͡ʃ]	lodžský [ˈlɔt͡ʃski̞ː]
		máskor	[d͡ʒ]	džús [d͡ʒu̞ːs]
E e	e vagy é		[ɛ]^[4]	deň [ɟɛɲ]
É é^[5]	é vagy dlhé é		[ɛː]^[6]	atlét [ˈatlɛːt]
eu^[2]			[ɛʊ̯]	Európa [ˈɛʊ̯rɔːpa]
F f	ef	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[ʋ]	korfbal [ˈkɔrʋbal]
F f	ef	máskor	[f]	facka [ˈfat͡ska]
G g^[2]	gé	szó végén	[k]	biľag [ˈbi̞ʎak]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[k]	glgček [ˈɡl̩kt͡ʃɛk]
		máskor	[ɡ]	algebra [ˈalɡɛbra]
H h	há	szó végén	[x]	vrh [ʋrx]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[x]	kníhtlač [ˈkɲi̞ːxtlat͡ʃ]
		máskor	[ɦ]	alkohol [ˈalkɔɦɔl]
Ch ch	chá	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[ɣ]	vrchhlava [ˈʋr̩ɣɦlaʋa]
Ch ch	chá	máskor	[x]	dych [di̞x]
I i^[7]	i vagy í vagy mäkké i vagy jota	szláv eredetű szavakban a, e, u előtt	[ɪ̯]^[4]^[8]	kvietok [ˈkʋɪ̯ɛtɔk]
		magánhangzók előtt nem szláv eredetű szavakban	[i̞j]^[9]	história [ˈɦi̞stɔːri̞ja]
		máskor	[i̞]^[10]	slovenčina [ˈslɔʋɛnt͡ʃi̞na]
Í í^[7]	í vagy dlhé í		[i̞ː]^[4]	blízky [ˈbli̞ːski̞]
J j	jé		[j]	dej [ɟɛj]
K k	ká	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[ɡ]	jakby [ˈjaɡbi̞]
K k	ká	máskor	[k]	právnik [ˈpraːʋɲi̞k]
L l	el	magánhangzót nem tartalmazó szótagban	[l̩]	plný [ˈpl̩ni̞ː]
		e, i, í előtt, szláv eredetű szavakban	[ʎ]	babulienka [ˈbabu̞ʎɪ̯ɛŋka]
		máskor	[l]	guláš [ˈɡu̞laːʃ]
Ĺ ĺ^[11]	dlhé el		[l̩ː]	mĺkvy [ˈml̩ːkʋi̞]
Ľ ľ	eľ vagy mäkké el		[ʎ]	koľko [ˈkɔʎkɔ]
M m	em	f, v, w előtt	[ɱ]	symfonik [ˈsi̞ɱfɔˌni̞k]
M m	em	máskor	[m]	sedem [ˈsɛɟɛm]
N n	en	k, g, q előtt	[ŋ]	brnkať [ˈbr̩ŋkac]
		p, f, m, p, v előtt	[m]	hanba [ˈhamba]
		e, i, í előtt, szláv eredetű szavakban	[ɲ]	parník [ˈparɲi̞ːk]
		e, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban	[n]	vulkanit [ˈʋu̞lkaˌni̞t]
		máskor	[n]	písmeno [ˈpi̞ːsmɛˌnɔ]
Ň ň	eň vagy mäkké en		[ɲ]	oheň [ˈɔɦɛɲ]
O o	o		[ɔ]	jako [ˈjakɔ]
Ó ó^[2]	ó vagy dlouhé ó		[ɔː]	móda [ˈmɔːda]
Ô ô^[12]	ô		[ʊ̯ɔ]	babôčka [ˈbabʊ̯ɔt͡ʃka]
ou^[13]			[ɔʊ̯]	nad Bebravou [ˈnadbɛbraʋɔʊ̯]
P p	pé	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[b]	krepdešín [ˈkrɛbdɛˌʃi̞ːn]
P p	pé	máskor	[p]	písmeno [ˈpi̞ːsmɛˌnɔ]
Q q^[14]	kvé		[k] / [kʋ]^[15]	tequila [ˈtɛki̞ˌla] tuttiquanti [ˈtu̞tːi̞kʋanti̞]
R r	er	magánhangzót nem tartalmazó szótagban	[r̩]	srdce [ˈsr̩t.t͡sɛ]
R r	er	máskor	[r]	originál [ˈɔri̞ɡi̞naːl]
Ŕ ŕ ^[16]	dlhé er		[r̩ː]	bŕľať sa [ˈbr̩ːʎacsa]
S s	es	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[z]	prosba [ˈprɔzba]
S s	es	máskor	[s]	prosím [ˈprosiːm]
Š š	eš	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[ʒ]	vŕšba [ˈʋr̩ːʒba]
Š š	eš	máskor	[ʃ]	arašid [ˈaraʃi̞t]
T t	té	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[d]	futbal [ˈfu̞dbal]
T t	té	máskor	[t]	tvrdý [ˈtʋr̩di̞ː]
Ť ť	ťé vagy mäkké té	b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt	[ɟ]	päťbojár [ˈpæɟbɔjaːr]
Ť ť	ťé vagy mäkké té	máskor	[c]	oťapiť [ˈɔcapi̞c]
U u	u		[u̞]	titul [ˈti̞tu̞l]
Ú ú	ú vagy dlouhé ú		[u̞ː]	anúria [ˈanu̞ːri̞ja]
V v	vé vagy jednoduché vé	c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[f]	výborovka [ˈʋi̞ːbɔrɔka]
		b, d, dz, dž, ď, g, h, j, v, z, ž előtt előtt	[v]	stavba [ˈstavba]
		szótag végén magánhangzó után, de nem n és ň előtt	[ʊ̯]	aktív [ˈakti̞ːʊ̯] kravský [ˈkraʊ̯ski̞ː]
		máskor	[ʋ]	krv [kr̩ʋ]
W w^[17]	dvojté vé		[ʋ] / [ʊ̯]^[18]	watt [ˈvat] bowle [bɔʊ̯l]
X x^[2]	iks	szó eleji ex--ben, magánhangzók előtt	[gz]	exekútor [ˈɛgzɛku̞ːtɔr]
X x^[2]	iks	máskor	[ks]	bisexuál [ˈbi̞sɛksu̞.aːl]
Y y^[19]	ypsilon vagy tvrdé y		[i̞]^[20]	blyšťať sa [ˈbli̞ʃcacsɛ]
Ý ý^[19]	dlhé ypsilon		[i̞ː]^[20]	bodrý [ˈbɔdri̞ː]
Z z	zé vagy zet	szó végén	[s]	aniz [ˈani̞s]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[s]	rozpad [ˈrɔspat]
		máskor	[z]	fazuľka [ˈfazu̞ʎka]
Ž ž	žé vagy žet	szó végén	[ʃ]	kríž [kri̞ːʃ]
		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt	[ʃ]	bezcenný [ˈbɛst͡sɛnːi̞ː]
		máskor	[ʒ]	zmrzlina [ˈzmr̩zʎi̞na]

Megjegyzések

A közbeszédben az ä betűt ugyanúgy ejtik, mint az e-t ([ɛ]).
A déli, Ipoly menti területeken, a magyar nyelv hatására az é és ó betűket a magyarhoz hasonlóan, zártan ejtik ([eː], [oː]), ugyanitt az a kiejtése is magyaros [ɒ] lehet.
Szláv eredetű szavakban nem állhat č, ď, j, ľ, ň, ť, š, ž betűk után é és ú betű, helyettük az ie és iu betűkapcsolatokat használják. Idegen szavakra ez a szabály természetesen nem vonatkozik.
A d, l, n, t betűket nem ejtjük lágyan idegen eredetű szavakban (telefón → [ˈtɛlɛfɔːn]; alanyesetű hímnemű melléknevek és határozók többes számában (tí odvážni mladí muži → [ti̞ː ˈɔdvaːʒni̞ ˈmladi̞ː ˈmu̞ʒi̞]); melléknévi végződésekben a hosszúsági szabály (egy szóban csak egy hosszú hang lehet) miatt röviddé váló e előtt (zelené stromy [ˈzɛʎɛnɛː ˈstrɔmi̞] → krásne stromy [ˈkraːsnɛ ˈstrɔmi̞]); valamint a következő szavakban: ten (az) → [tɛn], jeden (egy) → [ˈjɛdɛn], vtedy (akkor) → [ˈftɛdi̞], teraz (most) → [ˈtɛras]. Ezen szabályok miatt léteznek azonos alakú, de különböző kiejtésű és jelentésű szavak is: krásne → [ˈkraːsnɛ] szép és [ˈkraːsɲɛ] szépen.
A ď, ľ, ň, ť betűk után nem állhat e, i, í betű, helyesírásilag ilyenkor d, l, n, t + e, i, í kapcsolatokat használnak.
A dz és dž betűkapcsolatok csak idegen eredetű szavakban, illetve ritka szóösszetételekben fordulnak elő.
Egy szóban csak egy hosszú hang lehet (hosszúnak számítanak a kettőshangzók is ebből a szempontból), ez alól csak néhány kivétel akad. Ez a szabály érvényes a ragozott alakokra is, pl: ženám de súdim.
Az i/y és í/ý betűpárok kiejtése egyforma, rendre [i̞] és [i̞ː], azonban az i, í betűk meglágyítják az előttük álló d, l, n, t betűket, így kiejtésük [ɟ], [ʎ], [ɲ], [c] lesz, addig az y, ý nem. Helyesírási szempontból g, h, ch, k, r betűk után csak y/ý állhat, č, j, ň, š, ž után csak i/í, míg b, c, d, f, l, m, n, p, t, s, v, z után mindkettő előfordul, sok esetben az írásmódnak jelentésmegkülönböztető szerepe van. Idegen eredetű szavakra nem mindig vonatkozik ez a szabály: kilo[ˈkilɔ].
Az r kiejtése a mindennapi beszédben [ɾ]-re változik.
A meg nem honosodott idegen szavakat az eredeti kiejtésüknek megfelelő szlovák hangokkal ejtik: café [ˈkafɛː]; copyright [ˈkɔpi̞rajt]; know-how [ˈnɔʊ̯ˌɦaʊ̯]; röntgen [ˈrœndɡɛn].
A zöngésülés és zöngétlenedés vonatkozik a mássalhangzócsoportokra is: vzchopiť sa [ˈfsxɔpi̞cˌsa].

A hangsúly

A szlovák szavak általában az első szótagjukon hangsúlyosak. A szó elejétől számolva a hosszabb szavak páratlan szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak: najkrajší [ˈnajkrajʃiː]. Néha előfordul, hogy a negyedik szótag lesz mellékhangsúlyos: najzelenejší [ˈnajzɛlɛˌɲɛjʃiː].

Van néhány hangsúlytalan szó is, ezek általában különböző elöljárók. Normál beszédben azonban ezek a szavak is lehetnek hangsúlyosak, mégpedig azért, mert összekapcsolódnak a vonatkozó szóval, így egy egységet alkotnak, és ennek az egységnek az első szótagja lesz hangsúlyos: do Prahy [ˈdɔpraˌɦi].

Nyelvjárások

A keleti nyelvjárásokban nem különböztetik meg a hosszú hangokat a rövidektől, így helyesírástól függetlenül minden magánhangzót röviden ejtenek. Itt a hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van, mint a lengyelben.
A nyugati nyelvjárásokban az ľ kiejtése megegyezik az l-ével ([l]), az ň-é az n-ével ([n]): kráľ [kraːl], neviem [ˈnɛvɪ̯ɛm]. Itt gyakran nem tartják be a hosszúságszabályt (csak egy hosszú hang lehet egy szóban) és a standard nyelvben álló rövid hangok helyett is hosszút ejtenek: biely [ˈbɪ̯ɛli̞ː].

Jegyzetek

↑ Csak b, m, p, v betűk után állhat.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Csak idegen eredetű szavakban fordulhat elő.
↑ Szó elején a betű saját nevén kívül csak két szláv eredetű szóban található meg: dzekať és dziny. Idegen eredetű és hangutánzó szavakban megtalálható szó elején is.
↑ ^a ^b ^c Meglágyítja az előtte álló d, l, n, t hangokat.
↑ Csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulhat elő, kivéve a dcéra szót és a melléknévi végződéseket.
↑ Az e-vel ellentétben sohasem lágyítja meg az előtte álló d, l, n, t hangokat!
↑ ^a ^b Csak b, c, č, d, dz, dž, f, j, l, m, n, p, s, š, t, v, z, ž után állhat.
↑ Mindig kettőshangzót alkot!
↑ Nem lágyítja meg az előtte álló 'd, l, n, t'-t és kettőshangzót sem alkot.
↑ Szláv eredetű szavakban meglágyítja az előtte álló 'd, l, n, t'-t, idegen eredetű szavakban nem.
↑ Csak olyan szótagban fordul elő, amelyben nincs magánhangzó. Ragozás közben az l betűvel váltakozik.
↑ A német helyesírási szabályok megengedik helyette az uo írásmódot is, de ezt nem szokták alkalmazni.
↑ Csak ragozási végződésben található meg szláv eredetű szavakban. Meg nem honosodott idegen szavakban előfordulhat más helyzetben is.
↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő és mindig egy u betű követi. A honosodott szavakban eredeti kiejtésének megfelelően k-val vagy kv-vel helyettesítik.
↑ Az eredeti kiejtésének megfelelően vagy [k]-val vagy [kʋ]-vel ejtik.
↑ Csak olyan szótagban fordul elő, amelyben nincs magánhangzó. Ragozás közben az r betűvel váltakozik.
↑ Csak idegen eredetű szavakban található meg. Már meghonosodott szavakban általában v-vel vagy u-val helyettesítik.
↑ Általában [ʋ]-nek ejtik, de gyakran megtartja az eredeti kiejtését.
↑ ^a ^b Csak b, c, d, f, g, h, ch, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z után állhat.
↑ ^a ^b Nem lágyítja az előtte álló 'd, l, n, t'-t.

Források

Adriana Hanulíková – Silke Hamann: Illustration of the IPA – Slovak. (angolul) Journal of the International Phonetic Association, XL. évf. 3. sz. (2010) 373–378. o. doi Hozzáférés: 2018. augusztus 20.

[1] Csak b, m, p, v betűk után állhat.

[idegen-2] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Csak idegen eredetű szavakban fordulhat elő.

[3] Szó elején a betű saját nevén kívül csak két szláv eredetű szóban található meg: dzekať és dziny. Idegen eredetű és hangutánzó szavakban megtalálható szó elején is.

[lagyit-4] Meglágyítja az előtte álló d, l, n, t hangokat.

[5] Csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulhat elő, kivéve a dcéra szót és a melléknévi végződéseket.

[6] Az e-vel ellentétben sohasem lágyítja meg az előtte álló d, l, n, t hangokat!

[i-7] Csak b, c, č, d, dz, dž, f, j, l, m, n, p, s, š, t, v, z, ž után állhat.

[8] Mindig kettőshangzót alkot!

[9] Nem lágyítja meg az előtte álló 'd, l, n, t'-t és kettőshangzót sem alkot.

[10] Szláv eredetű szavakban meglágyítja az előtte álló 'd, l, n, t'-t, idegen eredetű szavakban nem.

[11] Csak olyan szótagban fordul elő, amelyben nincs magánhangzó. Ragozás közben az l betűvel váltakozik.

[12] A német helyesírási szabályok megengedik helyette az uo írásmódot is, de ezt nem szokták alkalmazni.

[13] Csak ragozási végződésben található meg szláv eredetű szavakban. Meg nem honosodott idegen szavakban előfordulhat más helyzetben is.

[14] Csak idegen eredetű szavakban fordul elő és mindig egy u betű követi. A honosodott szavakban eredeti kiejtésének megfelelően k-val vagy kv-vel helyettesítik.

[15] Az eredeti kiejtésének megfelelően vagy [k]-val vagy [kʋ]-vel ejtik.

[16] Csak olyan szótagban fordul elő, amelyben nincs magánhangzó. Ragozás közben az r betűvel váltakozik.

[17] Csak idegen eredetű szavakban található meg. Már meghonosodott szavakban általában v-vel vagy u-val helyettesítik.

[18] Általában [ʋ]-nek ejtik, de gyakran megtartja az eredeti kiejtését.

[y-19] Csak b, c, d, f, g, h, ch, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z után állhat.

[nemlagyit-20] Nem lágyítja az előtte álló 'd, l, n, t'-t.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]