Szlovákia földrajza
Szlovákia földrajzának meghatározó elemei az Északnyugati-Kárpátok hegyvonulatai, az ezek között elterülő völgyek, medencék, illetve az azok előterében található kisebb alföldi jellegű területek, mint a Duna menti alföld, illetve a Kassai-medence, amelyek tulajdonképpen a magyarországi Kisalföld és Alföld északi nyúlványai. Az ország legkeletibb részének hegyei már az Északkeleti-Kárpátokhoz tartoznak.
| Szlovákia | |
 | |
| Szlovákia domborzati térképe | |
 é. sz. 48° 40′, k. h. 19° 30′48.666667°N 19.500000°E | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Közép-Európa |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | 130. |
| Teljes terület | 49 036 km² |
| Partvonal | 0 km |
| Szárazföldi határ | 1 672 km |
| Környező országok |  Csehország,  Lengyelország,  Ukrajna,  Magyarország,  Ausztria |
| Tengeri terület | 0 km |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Gerlachfalvi-csúcs, 2655 m |
| Legalacsonyabb pont | a Bodrognál, a magyar határ közelében, 94 m |
| Leghosszabb folyó | Vág, 403 km |
| Használatban levő terület | |
| Megművelhető terület | 31 % |
| Állandó legelő | 17 % |
| Erdő, erdős terület | 41 % |
| Egyéb jellemzők | |
| Éghajlat | mérsékelt öv |
| Domborzat | hegyvidék |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovákia témájú médiaállományokat. | |
Általános adatok
szerkesztésSzlovákia Közép-Európában fekvő állam. Nem rendelkezik tengerparttal. Az ország alakja kelet-nyugati irányban elnyúló. Fővárosa Pozsony, mely az ország nyugati szélén található.
Területe 49 036 km², ebből:
- szárazföld: 98,4%,
- vízfelszín: 1,6%.
Határok
szerkesztésÉszakról Lengyelország, keletről Ukrajna, délről Magyarország, nyugatról Ausztria, északnyugatról pedig Csehország a szomszédja.
Határainak hossza 1672 km, ebből
- Magyarországgal 679 km,
- Lengyelországgal 547 km,
- Csehországgal 252 km,
- Ausztriával 106 km,
- Ukrajnával 98 km a közös.
Extremális pontok
szerkesztés- A legészakibb pont Polhoránál található, a lengyel határon.
- A legkeletibb pont Újszéknél van, a Kremenáros hegyen, a szlovák-lengyel-ukrán hármashatáron.
- A legdélibb pont Patnál van a Duna határfolyóban, a magyar határon.
- A legnyugatibb pont Magyarfalunál van, a Morva határfolyóban, az osztrák határon.
Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m) a Magas-Tátrában, egyben ez a Kárpátok legmagasabb csúcsa.
A legalacsonyabb pont Bodrogszög község területén van (94 m), a magyar határon, ott, ahol a Bodrog folyó elhagyja az országot.
Domborzat
szerkesztésSzlovákia legnagyobb részét az Északnyugati-Kárpátok fiatal, gyűrt láncai teszik ki. Üledékes övezetének mészkőhegységeire a karsztosodás jellemző. Legbelső övezete, a vulkáni vonulat is Szlovákiában található. [1] Itt emelkedik a Kárpátok kisebb kiterjedésű, de legmagasabb része, a Magas-Tátra, ez a kristályos övezet tagja. Kőzetanyaga leginkább gránit. Természeti értékei miatt egész területe védett nemzeti park. A legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs, ez 2655 méter magas. A Magas-Tátra déli lábánál fekszik a Csorba-tó, ami a hegység legnagyobb tava.
Szintén a kristályos vonulat része a Magas-Tátrától délre fekvő Alacsony-Tátra, amely párhuzamos a Magas-Tátrával, de alacsonyabban fekszik és hosszabb. Formái gömbölyűbbek és hegyhátai szélesebbek.
Az Alacsony-Tátrához hasonló kiterjedésű a Gömör–Szepesi-érchegység, vagy más néven Szlovák-érchegység. Ezt szintén kristályos kőzetek alkotják. Viszont idősebb a Kárpátoknál, a Variszkuszi-hegységrendszer maradványa. [2]
A Szlovák-érchegységtől délre található mészkőhegység a Szlovák-karszt. A Magyarország területén található Aggteleki-karszttal együtt alkotja Közép-Európa egyik legkiterjedettebb karsztvidékét. Barlangjai a világörökség részei. [3]
A Duna és mellékfolyói által feltöltött magyarországi Kisalföld Szlovákia területén folytatódik. Ennek a résznek a neve Duna menti alföld (Podunajská nížina). Ez az ország legmelegebb éghajlatú, legtermékenyebb tája, fő termőterülete többek közt a búzának, a kukoricának és a cukorrépának. [4]
Éghajlat
szerkesztésSzlovákia a mérsékelt éghajlati övezetben fekszik, Európa atlanti és kontinentális zónájának a határán. Az éghajlati körülmények a különböző helyeken nagy mértékben különböznek.
Tájegységek
szerkesztés
- (1) Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű: a Kárpátok foglalja el az ország északi és középső kétharmadát.
Három nagy síkság van az országban:
- (2) a Bécsi-medence keleti pereme a Kis-Kárpátoktól nyugatra (Szlovákiában Hegyentúli-síkságnak nevezik),
- (3) a Kisalföld Dunától északra eső része (Szlovákiában Duna menti alföldnek nevezik),
- (4) az Alföld északi része, a Bodrogköz északi folytatása (Szlovákiában Kelet-szlovákiai-alföldnek hívják).
Közigazgatási beosztás
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Jónás, Kovács, Vízvári 2010 39-40. old.
- ↑ Jónás, Kovács, Vízvári 2010 39.old
- ↑ Jónás, Kovács, Vízvári 2010 40. old.
- ↑ Jónás, Kovács, Vízvári 2010 41.old
Források
szerkesztés- ↑ Jónás, Kovács, Vízvári 2010: Jónás Ilona, Dr. Kovács Lászlóné, Vízvári Albertné: Földrajz 8. Szeged, Mozaik Kiadó, 2010.
- Éghajlat
- ↑ Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. www.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. április 1.) (pdf)
- ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1976. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963-243-076-X
|
Ez a Szlovákiáról szóló vagy Szlovákiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |