Szogdia

Szogdia (vagy Szogdiané; tádzsik nyelven Суғд, óperzsául: Szughuda – سغد) egy iráni nép, a szogdok lakóhelye volt az Amu-darja felső folyása és mellékfolyói mentén a mai Üzbegisztán területén az ókorban. Később az Óperzsa Birodalom provinciája lett, I. Dareiosz behisztuni feliratának listáján a 18. elemként szerepel. Ezután Nagy Sándor hódította meg, a hellenizmus idején városi, kézműves-kereskedő civilizációvá vált. A selyemút kereskedői jelentős számban a szogdok voltak. A szogd városállamok, noha soha sem voltak politikailag egyesítve, mind Szamarkand köré csoportosultak.

Története

Diodotusz arany pénzérméje, kb. Kr. e. 250

Nagy Sándor i. e. 327-ben meghódította Szogdiát, majd Baktriával összevonva a birodalma egyik tartományává tette. Később, a hellenizmus korában a Görög-Baktriai Királyság (avagy Gréko-Baktriai Királyság) része lett mintegy egy évszázadra. A hellenizmus idején fellendült a városi kultúra, a görög-baktriai uralkodók sok új várost is alapítottak nemcsak Baktriában, hanem Szogdiában is. Ez sok indiai kereskedőt és kézművest vonzott ide, akik a prákrit nyelv északnyugat-indiai nyelvjárását, a gandhári prákritot beszélték. A szogdok ezután kézműves, kereskedő, városi néppé váltak.^[1] A greko-baktriai uralkodók felismerték a kereskedelem jelentőségét, ezért az i. e. 2. század első felében katonai hadműveleteket folytattak egészen Loulanig, hogy biztosítsák a Tarim-medencén keresztül vezető kereskedelmi utakat, amelyek a hamarosan megszülető Selyemút egyik szárazföldi szakaszát képezték.^[2]

Szogdiát i. e. 129 körül meghódították az ászik.^[3] A kereskedelem ezt követően indult igen jelentős virágzásnak, mivel a kínai kereskedők előszeretettel utaztak át Szogdián: „A küldöttségek legnagyobbjának több száz személynyi tagja volt, míg a kisebb társaságokhoz is több mint százan tartoztak… Egy év ideje alatt minden helyről öt-hat vagy akár több mint 10 társaság is ki lett küldve.” (Sze-ma Csien: Si csi).

Vallások

Hamisított pénzérme Szogdiából

A szogdok között több vallás követőit is meg lehetett találni: elterjedt volt a buddhizmus, a manicheizmus, a nesztorianizmus és a zoroasztrizmus. Szintén fontos szerepet játszottak a buddhizmus Selyemút menti terjedésében, egészen a VIII. században bekövetkezett iszlám hódításig.

Nyelv, népesség

A szogdok nyelve, a szogd nyelv a kelet-iráni nyelvek közé, az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, közeli rokona a baktriai nyelvnek, a térség másik fontos ókori nyelvének. A szogd ábécével írták, ami az arámi írás egyik leszármazottja.

Az itt élt népesség nagy része a későbbiek során fokozatosan elvegyült a többi helyi csoporttal, mint a baktriaiakkal, türkökkel és perzsákkal, majd nyelvük használatát abbahagyták, s helyette perzsául vagy üzbégül kezdtek el beszélni. Ennek az asszimilációnak köszönhetően a perzsa és az üzbég számos szogd eredetű kölcsönszót tartalmaz.

Kapcsolódó szócikkek

Megjegyzések

Források

Hivatkozott források

↑ Vásáry Jüecsi: Vásáry István: A jüecsi népvándorlás, Belső-Ázsia a türk kor előtt – A régi Belső-Ázsia története. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
↑ Harmatta Selyemút: Harmatta János (2003). „A selyemút nyelvei”. Antik Tanulmányok XLVII (1), 81–88. o, Kiadó: Akadémiai Kiadó. HU ISSN 0003-567X.

Egyéb

(angolul) Encyclopædia Britannica 1911 Edition
(angolul) Calum MacLeod, Bradley Mayhew “Uzbekistan. Golden Road to Samarkand”
(angolul) Archaeological Researches in Uzbekistan. 2001. Tashkent The edition is based on results of German-French-Uzbek co-expeditions in 2001 in Uzbekistan*
(angolul) Etienne de la Vaissière, Sogdian Traders. A History, Leiden : Brill, 2005. ISBN 90-04-14252-5
(franciául) Etienne de la Vaissière, Histoire des marchands sogdiens, Paris : de Boccard, 2004.

További információk

http://www.iranianlanguages.com
The Sogdian language (angol nyelven). M. distaso. [2004. május 4-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 17.)
http://www.livius.org/x/xerxes/xerxes_ii.html Archiválva 2006. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben

Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Harmatta Selyemút 83. o.

[2] Harmatta Selyemút 82. o.

[Vásáry_Jüecsik_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Vásáry Jüecsik

[1]

[2]

[3]