Szojuz–25
A Szojuz–25 (oroszul: Союз 25) szovjet háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó. Az űrhajó vitte volna az első űrhajósokat a Szaljut–6 űrállomásra.
| Szojuz–25 | |
| Szaljut-program | |
 | |
| Repülésadatok | |
| Ország | Szovjetunió |
| Űrügynökség | Szovjet űrprogram |
| Hívójel | Foton (Фотон) |
| Hordozórakéta | Szojuz–U |
| NSSDC ID | 1977-099A |
| A repülés paraméterei | |
| Start | 1977. október 9. 02:40:35 UTC |
| Starthely | Bajkonur, LC1 |
| Keringések száma | 32 |
| Leszállás | |
| ideje | 1977. október 11. 03:25:20 UTC |
| helye | 184 km-re Celinográdtól |
| Időtartam | 2 nap 0 óra 44 perc |
| Űrhajó tömege | 6860 kg |
| Pálya | |
| Pályamagasság | |
| Föld körül | 198,5 / 349 km |
| Pályahajlás | |
| Föld körül | 51,66° |
| Periódus | |
| Föld körül | 88,66 perc |
Küldetés
szerkesztésA program része lett volna a 90 napos űrbeli tartózkodás, az eddigi tartózkodási időtartam megdöntése. Az előírt napirendi programok között szerepeltek volna navigációs, csillagászati, műszaki, légkörkutatási, földfotózási, földmegfigyelési, orvosi és biológiai kutatási feladatok.
Jellemzői
szerkesztésKözponti tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> – Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.
1977. október 9-én a bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88,66 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 198 kilométer, apogeuma 349 kilométer volt. Hasznos tömege 6860 kilogramm. Szerkezeti felépítését tekintve a Szojuz–14 napelemtáblák nélküli változatával megegyező. Összesen 2 napot, 44 percet töltött a világűrben, 32 alkalommal kerülte meg a Földet.
Az űrhajó négyszer közelítette meg az űrállomást, de technikai hiba miatt 120 méternél nem tudtak közelebb kerülni, így nem tudtak dokkolni sem. Az ötödik kísérlet után azt az utasítást kapták, hogy készüljenek fel a visszatérésre. A hibaforrás felderítésénél megállapították, hogy indításkor sérülhetett meg a navigációs rávezető rendszer.
Ezután bevezették, hogy a legénység összetételénél egy tapasztalt (sikeres űrrepülés) és egy újonc (földi kiképzésben részesült) fog szolgálatot teljesíteni.
Október 31-én belépett a légkörbe, a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Celinográdtól 184 kilométerre értek Földet.
Személyzet
szerkesztés(zárójelben az addigi repülések száma a Szojuz–25-tel együtt)
- Vlagyimir Kovaljonok (1)
- Valerij Rjumin (1)
Források
szerkesztés- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
- Tim Furniss, David J. Shayler: Praxis Manned Spaceflight Log 1961-2006, Springer, 2007, ISBN 0-387-34175-7
További információk
szerkesztés- Szojuz–25. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–25. energia.ru. [2020. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–25. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–25. kursknet.ru. [2011. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–25. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–25. zarya.info. [2020. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
|
Elődje: |
Szojuz-program |
Utódja: |
