Sztavropoli határterület
A Sztavropoli határterület (oroszul Ставропольский край [Szavrapolszkij kraj]) az Oroszországi Föderáció tagja az ország európai részén, azon belül délen, a Kaukázustól északra. Székhelye Sztavropol.
Sztavropoli határterület (Ставропольский край) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Szövetségi körzet | Észak-kaukázusi | ||
Székhely | Sztavropol | ||
Kormányzó | Vlagyimir Vlagyimirovics Vlagyimirov | ||
Irányítószám | 355000–357999 | ||
Körzethívószám | (+7) 865xx, 879xx | ||
Rendszám | 26, 126 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2 886 108 fő (2024) | ||
Etnikai csoportok | oroszok, örmények, darginok, görögök, cigányok, ukránok, nogajok, azeriek, karacsájok, türkmének, csecsenek, tatárok, törökök, avarok, kabarok, oszétek, lezgek, grúzok stb. | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összterület | 66 160 km² | ||
Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 03′, k. h. 43° 16′45.050000°N 43.266667°EKoordináták: é. sz. 45° 03′, k. h. 43° 16′45.050000°N 43.266667°E | |||
Sztavropoli határterület weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztavropoli határterület témájú médiaállományokat. |
Földrajz
szerkesztésEz a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Szomszédai északon a Rosztovi terület és Kalmükföld, keleten Dagesztán, délen Csecsenföld, Észak-Oszétia, Karacsáj-Cserkeszföld és Kabard- és Balkárföld, nyugaton pedig a Krasznodari határterület.
A Nagy-Kaukázustól északra fekszik. Domborzatilag északkeleti határán az északnyugat-délkeleti irányban húzódó Kuma–Manyics-süllyedék található, nyugati és középső része a Sztavropoli-hátsághoz tartozik, amely a Keleti-Elő-Kaukázus felé emelkedik, keleten pedig a Tyerek–Kuma-síkság lapálya található. Délen van legmagasabb pontja, az 1541 m magas Verhnij Dzsinal hegy.
Folyói a Jegorlik, a Kubán, a Kuma és a délkeleti határfolyó Tyerek. Délkeleti részén épült a Tyerek–Kuma-csatorna. Északon található a süllyedékben a sósvízű Manyics-Gudilo-tó mesterséges víztározó, ahonnét a Manyics folyó ered.
Történelem
szerkesztésNépesség
szerkesztés2010-ben népessége 2 786 281 fő volt. A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de más nemzetiségek is lakják, jelentős az örmény, a dargin, a görög, a cigány, az ukrán és a nogaj kisebbség száma is.
Nemzetiségi összetétel:
1959-es népszámlálás | 2002-es népszámlálás | 2010-es népszámlálás[1] | |
---|---|---|---|
oroszok | 1 465 353 | 2 231 759 | 2 232 153 (80,1%) |
örmények | 24 726 | 149 249 | 161 324 (5,8%) |
dargok | 748 | 40 218 | 49 302 (1,8%) |
görögök | 11 488 | 34 078 | 33 573 (1,2%) |
cigányok | 3 931 | 19 094 | 30 879 (1,1%) |
ukránok | 39 067 | 45 892 | 30 373 (1,1%) |
nogajok | 8 692 | 20 680 | 22 006 (0,8%) |
azeriek | 1 164 | 15 069 | 17 800 (0,6%) |
karacsájok | 1 425 | 15 146 | 15 598 (0,6%) |
türkmének | 5 856 | 13 937 | 15 048 (0,5%) |
csecsenek | 13 208 | 11 980 (0,4%) | |
tatárok | 5 537 | 12 988 | 11 795 (0,4%) |
törökök | 7 484 | 10 419 (0,4%) | |
avarok | 447 | 7 167 | 9 009 (0,3%) |
kabardok | 3 249 | 6 619 | 7 993 (0,3%) |
oszétok | 2 666 | 7 772 | 7 988 (0,3%) |
lezgek | 6 558 | 7 900 (0,3%) | |
grúzok | 2 537 | 8 764 | 7 526 (0,3%) |
összesen | 1 604 952 | 2 735 139 | 2 786 281 |
Városok
szerkesztés- Sztavropol, a határterület székhelye
- Georgijevszk
- Jesszentuki
- Zseleznovodszk
- Kiszlovodszk
- Lermontov
- Nyevinnomisszk
- Pjatyigorszk
Politikai vezetés
szerkesztésA Sztavropoli határterület élén a kormányzó áll. Kormányzók:
- Valerij Venyiaminovics Gajevszkij: 2008. májustól 2012. májusig
- Valerij Georgijevics Zelenkov: 2012. május 5. – 2013. szeptember 27. Hivatali idejének lejárta előtt lemondott.
- Vlagyimir Vlagyimirovics Vlagyimirov: 2013. szeptember 27-től a következő választásig a kormányzói feladatokat ellátó megbízott.
- 2014. szeptemberben öt évre kormányzóvá választották. Hivatalba lépett: 2014. szeptember 27.
- A 2019. szeptember 8-i választáson ismét kormányzóvá választották.[2]
Járások
szerkesztésA járások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:
- Alekszandrovszkojei járás
- Andropovszkij járás
- Apanaszenkovszkij járás
- Arzgiri járás
- Blagodarniji járás
- Bugyonnovszki járás
- Georgijevszki járás
- Gracsovkai járás
- Ipatovói járás
- Izobilniji járás
- Kirovszkij járás
- Kocsubejevszkojei járás
- Krasznogvargyejszkojei járás (Sztavropoli határterület)
- Kurszkajai járás
- Levokumszkojei járás
- Minyeralnije Vodi-i járás
- Nyeftyekumszki járás
- Novoalekszandrovszki járás
- Novoszelickojei járás
- Petrovszkij járás
- Predgornij járás
- Spakovszki járás
- Szovetszkij járás
- Sztyepnojei járás
- Trunovszkij járás
- Turkmenszkij járás
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Информационные материалы об окончательных итогах Всероссийской переписи населения 2010 года. [2012. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 6.)
- ↑ Кто выиграл выборы 8 сентября (Kommersant.ru, 2019-09-09. Hozzáférés: 2019-10-13)
Külső hivatkozások
szerkesztés- Honlap (oroszul)