Tábor (Csehország)
Tábor település Csehországban, a Dél-csehországi kerületben (Jihočeský kraj). A Tábori járás székhelye.
| Tábor | |||
 | |||
| Tábor látképe a Főtérrel. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Kerület | Dél-csehországi | ||
| Járás | Tábori | ||
| Polgármester | Štěpán Pavlík | ||
| Irányítószám | 390 01–391 56 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 34 370 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 437 m | ||
| Terület | 62,215743 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 24′ 52″, k. h. 14° 39′ 28″49.414485°N 14.657836°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 52″, k. h. 14° 39′ 28″49.414485°N 14.657836°E | |||
| Tábor weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tábor témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésPrágától délre fekvő település, a D3-as autópálya (az E14-es európai út) mellett.
Története
szerkesztésTábor a husziták egykori központja volt. Nevét a Bibliában említett Tábor hegyéről (Galilea) kapta, de a mai cseh nyelvben is tábort jelent. Itt volt a husziták egykori erődje, melyet 1420-ban egy vizektől védett gránittömbön Zsizska János (csehül: Jan Žižka) vezetése alatt álló husziták alapítottak. A város után nevezték a husziták radikális irányzatát táboritáknak.
Az egykori feljegyzések szerint itt a teljes anyagi és emberi egyenlőséget igyekeztek megteremteni: Máig a főtéren áll az általuk használt egykori kádak sora, melybe a huszita seregbe jelentkezőknek - hogy teljesen egyenlők legyenek - minden vagyontárgyukat bele kellett dobniuk. Élelmezésükről a tábor gondoskodott és ott dolgoztak, ahová kijelölték őket. Papjaik nem voltak, felfogásuk szerint mindenkinek joga van a bibliát magyarázni, az Igét hirdetni. Ezért, mint „eretnekek” élesen szembe kerültek a katolikus egyházzal. Két szín alatt áldoztak, és jelvényük sem a kereszt volt, hanem a kehely. A táboriták közössége 1420-tól 1434-ig állt fenn. Ez idő alatt a huszita seregek győzelmet-győzelemre halmoztak.
A cseh rendek még a 17. században is kelyhes zászló alatt indultak harcba a Habsburg elnyomás ellen. A protestáns szövetség fehérhegyi veresége után is Tábor városa volt az utolsó erőd, amely a legtovább ellenállt az osztrákok megismétlődő ostromainak.
Tábor városa ma egy történelmi múzeum. 15. századi városfalainak és bástyáinak egy része - főleg a belváros északi oldalán - máig megmaradt.
Főtérhez közeli házainak többsége reneszánsz stílusú, homlokzatukat sgraffito díszíti.
A főtéren áll egy reneszánsz díszkút, valamint a huszita vezérek emlékművei is itt találhatók. A huszita idők óta itt állnak azok a kőasztalok is, amelyeken a harcosok étkeztek, és itt vannak a Városháza 6. számú ház előtt azok a kőkádak is, amelyekbe a harcosok értékeiket beledobálták. Egykor itt tartották híres; támadásra és védekezésre egyaránt alkalmas harci szekereiket is.
Nevezetességei
szerkesztés- Kotnov várának maradványai - A 18. századi várból csak egy henger alakú vártorony és egy bástya, valamint a Bechyně-kapu maradt meg, melyekben ma múzeum van.
- Városháza - 1440-ben épült, tornya is gótikus stílusú. A 15. század óta többször restaurálták, azonban eredeti formája mindvégig megmaradt. Az épületben található a huszita mozgalom dokumentumait őrző múzeum is.
- Szűz Mária templom - 1642-1666 között épült, barokk stílusban.
- Tábori plébánia templom - késő gótikus stílusban épült a 15. század második felében.
- Labirintusok - a Főtér alatti kazamatákba bújt el a város lakossága harcok idején.
- Víztorony - a Főtértől északra található, még a reneszánsz korban épült különleges műszaki megoldású építmény. A Jordan-tó Csehország első mesterséges víztározója, 1492-ben létesült. A tervezők egy 18 méter magas mesterséges vízesés energiáját használták fel arra, hogy az ivóvizet a város magasabban fekvő részeibe és a toronyba is felnyomják.
Népesség
szerkesztésA település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 6717 | 12 652 | 18 204 | 23 696 | 31 867 | 36 557 | 34 482 | 34 456 | 33 410 | 34 370 |
| 1869 | 1890 | 1921 | 1950 | 1980 | 2001 | 2017 | 2019 | 2022 | 2024 |
Testvérvárosok
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
Források
szerkesztés- Csehországi utazások (Panoráma 1978) ISBN 963-243-094-8
