Tábori Emil
Tábori Emil, 1913-ig Tyroler[1] (Detta, 1874. március 5. – Budapest, 1936. április 30.)[2][3] magyar színész, színműíró, színházi rendező.
Tábori Emil | |
Született | Tyroler Emil 1874. március 5. Detta |
Elhunyt | 1936. április 30. (62 évesen) Budapest III. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (17A parcella, 5. sor, 19. sírhely) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tábori Emil témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésTyroler Adolf kereskedő, dettai birtokos és Hübsch Regina (1842–1886) gyermekeként született izraelita családban. Rákosi Szidi színiiskolájának növendéke volt. Pályáját 1896-ban Selmecbányán kezdte, ahová Egri Kálmán szerződtette. 1897-ben fél évig a Népszínházban szerepelt, ahonnan Leszkay András Aradra hívta. Ezt követően több vidéki társulatnál játszott a Felvidéken, a Dunántúlon és Erdélyben. 1904 és 1914 között Krecsányi Ignác buda–temesvári társulatának színésze és rendezője volt. A társulat megszűnt az első világháború alatt, így több vidéki városban, többek között Sopronban és Szombathelyen lépett színpadra. 1919-ben a Kollektív Színtársulat rendezőjeként működött. 1924-ben Ausztriában játszott. 1929-től 1933-ig a Komédia Orfeum főrendezője és házi szerzője volt. 1931-ben társulatával fellépett több erdélyi településen.[4] 1895-től írt operetteket, drámákat és paródiákat, jelentős fordítói tevékenysége is. Kabaréjeleneteit külföldön is játszották. Vígjátéki zsánereket, parasztfigurákat, karakterszerepeket játszott, gyakran szerepelt a saját maga által írt színművekben. Halálát szívizomelfajulás okozta.
A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra, az izraelita hitközség által adományozott díszsírhelyen.
Családja
szerkesztésFelesége Gyulai Juliska, született Lusztig Johanna Julianna Éva (Baja, 1881. május 15. – ?)[5] színésznő volt, aki maga is színészek gyermekeként született. Fiatal éveit a gyöngyösi zárdában töltötte. Tizenhat éves korától szüleivel vidéken szerepelt, majd tizenöt éves színházi működés után nyugalomba vonult.
Gyermekei
szerkesztés- Tábori Terézia, Terka (Szekszárd, 1899. szeptember 16. – ?) színésznő, újságíró. Rákosi Szidi iskolájának növendéke volt, majd vidéken hősnői szerepeket játszott. Miután Athénban férjhez ment, elhagyta a színészi pályát. Második férje Mandel Simon színész volt, akivel 1937. december 11-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.
- Tábori Sári (Budapest, 1908. április 4. – ?) színésznő. Vidéken naiva volt. 1926-ban ment férjhez.
- Tábori Lili (Budapest, 1912. április 28. – ?) színésznő. Külföldön működött előbb, apja mellett. 1929 novemberétől a budapesti Komédia Orfeum szubrett-színésznője és apja kedvenc partnere lett.
Főbb szerepei
szerkesztésMűvei
szerkesztésSzínművei
szerkesztés- Két szerelem, vígjáték. Az Esterházy irodalmi pályázaton dicséretet nyert. (1895 május)
- Az óbudai házasságközvetítő, bohózat. Bemutató: 1897., Kisfaludy Színház
- A vigadó özvegy, operett 3 felvonásban. Társszerző: Ujváry Károly. Zeneszerző: Hetényi-Heidelberg Albert. Bemutató: 1907. július 25., Budai Színkör
- Kozáklakodalom, operett 3 felvonásban. Társszerző: Orbán Dezső. Zeneszerző: Turry Peregrin. Bemutató: 1913. augusztus 8., Budai Színkör
- Málcsi mozgósít, énekes, táncos pesti tréfa 3 felvonásban. Társszerző: Vágó Géza. Bemutató: 1915. augusztus 18., Budapesti Színház
- Négy a kislány, operett 3 felvonásban. Társszerző: Vágó Géza. Zeneszerző: Barna Izsó. Bemutató: 1916. augusztus 11., Budai Színkör
- Lőcsei ítélet, történelmi dráma 4 felvonásban. A mű elnyerte Szeged város 1 millió koronás pályadíját (1924. május 23.). Társszerző: Orbán Dezső. Bemutató: 1924. december 2., Szeged
- A magzat című egyfelvonásosával a temesvári Arany János Társaság tüntette ki díjával. E darabot Táncos Tar Veronika címmel az Andrássy úti Színház mutatta be, Rákosi Szidivel és Kabos Gyulával a főszerepben.
Színműfordításai
szerkesztés- Hol a cica?, operett 3 felvonásban. Zenéjét szerezte: Carl Ziehrer. Bemutató: 1905. augusztus 1., Fővárosi Nyári Színkör
- Toubuisson ur házassága, bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1906. május 10. uo.
- A fekete tenorista, bohózat, operett 4 felvonásban. Írta: Bouvier és M, Tonnery. Zenéjét szerezte: A. Lévy. Bemutató: 1906. május 24. uo.
- Le a férfiakkal!, bohózat 8 felvonásban. Írta: Alexander Engel és Horst. Bemutató: 1908. május 15. uo.
- A stréberek, bohózat. Írta: Alexander Engel és August Neidhart. Bemutató: 1908. május 9. uo.
- A komédiások, operett 3 felvonásban. Írta: Benno Jacobsohn és Franz Wagner. Zenéjét szerezte: Carl Millöcker. Bemutató: 1908. június 28. uo.
- A kedélyes paraszt, operett 3 felvonásban. Írta: Viktor Léon. Zenéjét szerezte: Leo Fall. Fordította: Révész Ferenc, a verseket Tábori Emil. Bemutató: 1909. június 25. uo.
- Nők kedvence, bohózat 3 felvonásban. Írta: Alexander Engel és Horst. Bemutató: 1909. július 20. uo.
- Az indiai nábob, operett 3 felvonásban. Írta: Srećko Albini. Bemutató: 1910. július 2. uo.
- A kis vulkán, bohózat 3 felvonásban. Írta: Alexander Engel és Horst. Bemutató: 1909. július 14. Uo.
- Lord Piccolo, operett. 1911. uo.
- Mintaasszonyok, operett 3 felvonásban. Szövegét Mikszáth Kálmán A szelistyei asszonyok című elbeszéléséből írta: Paul Hübl és Martin J. Quedfeldt. Zenéjét szerezte: Franz Werther. Bemutató: 1912. május 17. uo.
- Helda hercegnő, operett 3 felvonásban. Írta: Tom de Godement és Michel Farlane. Zenéjét szerezte: August M Fechner. Bemutató: 1912. július 19. uo.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 68977/1913. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 621. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 100. oldal 17. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest III. kerületi polgári halotti akv. 207/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.)
- ↑ Meghalt Tábori Emil (1936. május 2.) Ujság, 12. évfolyam, 101. szám
- ↑ Tábori Emil erdélyi turnéja (1931. október 16.) Pesti Hírlap, 53. évfolyam, 235. szám
- ↑ Gyulai Juliska születési bejegyzése a bajai-belvárosi római katolikus keresztelési akv. 215/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.)
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.