Tátra-osztály
A Tátra-osztály az Osztrák–Magyar Monarchia császári és királyi haditengerészetének rombolóosztálya volt.
Tátra-osztály | |
Hajótípus | romboló |
Névadó | SMS Tátra |
Üzemeltető | Császári és Királyi Haditengerészet |
Építő |
|
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 850 t 1050 t (teljes terhelés) |
Hossz | 80,7 m |
Szélesség | 7,8 m |
Merülés | 2,42 m 3,2 m (teljes terhelés) |
Hajtómű | kazán, gőzturbina, 4 hajócsavar, 2000 tonna szén |
Sebesség | 32,5 csomó |
Fegyverzet |
|
Páncélzat |
|
Legénység | 105 fő |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tátra-osztály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
szerkesztésA Huszár-osztályú rombolók elkészülte után a Tengerészeti Szekció felkért több hajóépítő vállalatot (Stabilimento Tecnico Triestino, Cantiere Navale Triestino et Monfalcone, Danubius, és a német Vulcan A.G. Stettin), hogy nyújtsanak be terveket egy 800 t vízkiszorítású rombolóra, A követelmények az új hajóosztállyal szemben: 32,5 tengeri mérföldes sebesség, gőzturbinás üzemmód, Yarrow kazánok 2/3 olaj- és 1/3 széntüzeléssel (legalább fele-fele arányban), a tárolható üzemanyag legyen elegendő 16 órás, azaz mintegy 530 tmf-es hatótávolságra; a fegyverzet 2 db 10 cm L50-es gyorstüzelő löveg, 3 db torpedóvetőcső 6 db 45 cm átmérőjű torpedóval.
A pályázatot a Danubius Hajó- és Gépgyár nyerte. Az 1911. június 13-án kelt szerződésben 6 rombolót rendeltek meg.
A rombolók tömege 977 tonnás lett. A hajók építése a az acélöntvény járókeretek és dobtárcsák használhatatlansága miatt késett.
A rombolók ára egyenként 3.000.000 korona volt.
A Lika és a Triglav megsemmisülése után a haditengerészet rendelt még négy darabot a hajóosztályból.
Az osztály tagjai:
Források
szerkesztésCsonkaréti Károly: Császári és királyi haditengerészet, Hajja és Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2002, 54–71. o.