Tóbiás Klára
Tóbiás Klára (Szeged, 1945. szeptember 10. –) szobrász, tűzzománcművész. Művészcsalád gyermekeként mestereinek szobrász édesapját Tóbiás Imrét és nagybátyját, Tóbiás György festőművészt tartja. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.
Tóbiás Klára | |
Született | 1945. szeptember 10. (79 éves) Szeged |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | szobrász, tűzzománcművész, politikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóbiás Klára témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magamat a magyar művészet, egyetemes értelembe véve pedig az emberarcú művészet jegyében köteleztem el. Olyan szerencsés vagyok, hogy álmaimat a világ legszebb és egyik legidőtállóbb anyagába, tűzzománcba zárhatom. Ahhoz, hogy megleljem nyugalmamat, még sok mindent el kellene mondanom, meg kellene mutatnom abból a világból, amit képzeletemen keresztül egy magasabb hatalom látnom enged. Semmi mást nem akarok, csak ezeket az üzeneteket és népem szavát követni.[1]
Munkássága
szerkesztésAlapos felkészültség és egyéni hangvétel jellemzi munkáit. Tűzzománc képeinél a monda és mesevilág részleteinek megfogalmazása, míg szobrain a szimbólumok ereje sugárzik. Az 1980-as évek végén Bartók Béla Cantata profana,[2] A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, A medvetánc és más műveire készített tűzzománcsorozatot. Szívesen kölcsönöz és alkalmaz munkáihoz motívumokat és elemeket az ősmagyar mondakincsből, valamint a szkíta, avar és hun művészet emlékeiből. A Kalevala szintén megihlette. 1995 és 1996-ban Finnország nagyobb városaiban vándorkiállításon mutatta be vibráló, eleven tűzzománc képeit. 2000-ben a szegedi Kárász utca - Klauzál tér rekonstrukciójának részeként a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatalának támogatásával valósult meg Millenniumi díszkútja, az oroszlános ivókút.[3] Mórahalmon 2000-ben állították föl a Árpád-házi Szentek kútja címet viselő alkotását.[4] 2006-ban készült el a Magyar pieta 1956 című bronzszobra.[5] Wass Albert mellszobrát 2008. októberében Szegeden a Kálvin téri református templom előtt leplezték le.[6]
Kiállítások
szerkesztésEgyéni kiállítások (válogatás)
szerkesztés- 1981 Szeged
- 1984, 1985 Rudnay Terem, Eger; Kultúrház, Baja; Petőfi Múzeum, Aszód
- 1988 Mednyánszky Terem, Budapest
- 1993 Várkert Galéria, Győr
- 1994 Színház Galéria, Székesfehérvár
- 1995 Magyar Kulturális Központ, Helsinki
- 1996 Tallinn; Tartu; Nemzeti Emlékhely Pavilonja, Ópusztaszer
- 1997 MVSZ Székház, Budapest
- 1998 Kossuth Klub, Budapest; József Attila Tudományegyetem, Aula, Szeged.
Csoportos kiállítások (válogatás)
szerkesztésKéptár
szerkesztésAlkotásai
szerkesztésKöztéri művei (válogatás)
szerkesztés- 1989 A megfeszített ember keresztje, bronz második világháborús emlékmű Röszke, templomkert
- 2000 Árpád-házi szentek kútja, bronz és mészkő díszkút, Mórahalom, millenniumi park
- 2000 Millenniumi díszkút, bronz és mészkő díszkút, Szeged, Klauzál tér
- 2001 Szent László, bronz és mészkő díszkút, Földeák, Szent László tér
- 2004 Zsótér Andor, bronz domborműves emléktábla, Szeged, Klauzál tér
- 2006 Magyar Pieta 1956, bronz emlékmű, Pápa Köztársaság liget
- 2006 Magyar Pieta 1956, bronz emlékmű, Szeged, Dóm tér
- 2007 Szent Erzsébet, bronz szobor, Kistelek
- 2008 Wass Albert, bronz és mészkő mellszobor, Szeged, Tisza Lajos körút 24., a református templom előtt
- 2010 Szent István, Bronz lovasszobor, Kistelek
- 2012 Magyar Mártíromság Emlékmű, Ásotthalom[8]
Művei közgyűjteményekben (válogatás)
szerkesztésNemzetközi Zománcművészeti Gyűjtemény, Kecskemét; Petőfi Múzeum, Aszód.
Irodalom (válogatás)
szerkesztés- Pap G.: Nemzetközi Zománcművészet Alkotóműhely, (Kecskemét, 1983, 1989-90, 1991-93),
- ifj. Gyergyádesz László: Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998/2.,
- MÄKELÄ, R.:Kalevala, ahogy a művésznő látja, Hiidenviki, 1995/4
- Kiss Beáta: A múlt tüze égeti a zománcot, Magyar Művészeti Fórum, 1991/1
Díjai, elismerései
szerkesztés- Magyar Arany Érdemkereszt (2015)[9]
Források
szerkesztés- Tizenkét év kőben és ércben, Szeged, 2002. ISBN 963-202-871-6
- Kortárs magyar művészeti lexikon 3.693. o., Budapest, 2001. Enciklopédia Kiadó ISBN 963-8477-43-1 Ö
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Idézet Pap Gábor: Égbe-emelés Tóbiás Klára műveinek elemzése. 1993
- ↑ Kékestetőre tervezett, a csodaszarvas legendát feldolgozó mű
- ↑ A négy égtáj felé tekintő oroszlánok egy-egy eszme szimbólumai, a többi motívum a lét hármas szférájára utal. Fölülnézetből az oroszlánok körformát, a kút medencéje templomhajó alaprajzát mutatja. Az oroszlánok összeérő szárnyai aranyozott országalmát tartanak, kettős kereszttel.
- ↑ Árpád-házi szentek kútja címet viselő műalkotás márvány alapba helyezett bronzmedence, peremén mitológiai vízköpő állatokkal, amelyet - ugyancsak bronzból - kupolára is emlékeztető korona borít, csúcsán kettős kereszttel. A koronát Árpád-házi szentek: István, Imre, László, valamint az ugyancsak szentté avatott királyleányok: Erzsébet, Margit és Kunigunda tűzzománc képei díszítik.
- ↑ két példányban. Az egyik Szegeden a Dóm téren a másik Pápán az Erzsébet ligetben látható.
- ↑ Tóbiás Klára, az író mellszobrában azt a gondolatot fejti ki, hogy bár az erdélyi születésű Wass Albertet élete derekán hazájától és szülőföldjétől távol száműzetésbe kényszerítette a politika - bizonyítékok nélküli koholmányok alapján, s nem írói alkotása okán ítélkeztek fölötte -, a magyar egyetemes kultúra terjesztésében ilyen sanyarú körülmények között is örökkön élő érdemeket szerzett.
- ↑ a művésztelep 1975 nyarán alakult, az 1980-as években vált nemzetközivé
- ↑ Turulszobor a Délvidéken lemészárolt magyarok emlékére. jobbik.hu. [2012. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.)
- ↑ Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán. www.kormany.hu (2015. augusztus 19.) (Hozzáférés: 2015. szeptember 9.) arch