Tógyér
Tógyér románul: Toager, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Tógyér (Toager) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Gyér |
Rang | falu |
Községközpont | Gyér (Giera) |
Irányítószám | 307217 |
SIRUTA-kód | 157308 |
Népesség | |
Népesség | 368 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 73 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 24′ 45″, k. h. 20° 57′ 54″45.412519°N 20.965108°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 45″, k. h. 20° 57′ 54″45.412519°N 20.965108°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésDettától nyugatra fekvő település.
Története
szerkesztésTógyér nevét 1761-ben említette először oklevél Togier néven.
1828-ban Togyér, 1851-ben és 1913-ban Tógyér néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Tógyér, Torontál vármegyében, 6 katholikus, 2 evangélikus, 1246 óhitü lakossal, s anyatemplommal. 76 5/8 telekkel. Földesura a zágrábi nagyprépost s egyszersmind auraniai perjel.
Tógyér 1760-1770 között keletkezett, mikor marosmenti románokat telepítettek ide.
Mercy 1723-1725. évi térképén még nincs feltüntetve; de az 1761. évi katonai térképen már pusztaként, Togier alakban, a csákovai kerületben található. Kevéssel ezután történt a románok letelepedése is.
1801-ben a zágrábi káptalan, illetőleg az aurániai perjelség birtokába került és a 20. század elején is a zágrábi főkáptalannak, Zsiross Józsefnek, Récsei Ede dr-nak volt itt nagyobb birtoka.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.
1910-ben 1152 lakosából 137 magyar, 63 német, 906 román volt. Ebből 180 római katolikus, 15 református, 946 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.