Tóth István (pilóta)

Tóth István (Vassurány, 1934. október 23. – Szombathely, 2004. február 28.) magyar vitorlázórepülő pilóta, oktató, repülőgépgyár alapító, repülőtér parancsnok.

Tóth István
Született	1934. október 23. Vassurány
Elhunyt	2004. február 28. (69 évesen) Szombathely
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pilóta, gépészmérnök, oktató, repülőgépgyár alapító, repülőtér parancsnok
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpálya

1952-ben a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen gépész üzemmérnök szakon végzett. Munkahelyei a Vas Megyei Gázmű Vállalat, a Vas Megyei Pártbizottság, majd a XII. AFIT igazgatói posztja. 1959-ben Szombathely légterében, az időtartam-repülésben, elsőként repült öt órás időtartamot. 1978-ban a Leonov Repülőklub titkára és a szombathelyi repülőtér parancsnoka lett. A vitorlázógépek gyártásának megszüntetésével azonnal jelentkezett a meglévő gépállomány felújításának szükségessége. Nyugdíjasként, 1990-es szívműtétjei után is, visszaszerezte a repülő-orvosi minősítését. Továbbra is minden napját a repülőtéren töltötte. Oktatott, repülőt vontatott, önzetlenül segített a fiataloknak mindenben.

Repülőgépgyártás

1979 májusában, Tóth István, a XII. AFIT igazgatójaként, elvállalta és megteremtette a kifutóban lévő Góbék nagyjavításának a feltételeit. Ennek a munkának köszönhetően a Góbék, még újabb 500 órát repülhettek. Az első, Szombathelyen felújított Góbé, a szolnokiak HA-5400-asa, Csonka Ferenc berepülőpilótával, 1979. augusztus 17-én szállt fel ismét a levegőbe. Ezt követően két év alatt, a Magyarországon fellelhető 84 darab R-26S Góbé vitorlázógép mindegyike, megfordult a szombathelyi csarnokban.

A XII. AFIT, a nagyjavítással párhuzamosan, a megszerzett szakmai tapasztalatok birtokában, felkészült a Góbék gyártására. 1982-ben, Id. Rubik Ernő (a Góbé tervezője) és Fazekas József (akkori Malév igazgató) segítségével, a Szombathelyi Repülő Klub több aktív tagja, élükön Tóth Istvánnal, a tervek engedélyeztetése után: Szombathelyen, a repülőtéren beindította a Góbé típusú oktató-vitorlázó repülőgépek újragyártását. 1982-ben megszületett: a szombathelyi, Auto-Aero Repülőgépgyár. A szombathelyi üzemben, a Góbé R-26 S típust átalakították. Olyan szerkezeti módosításokat hajtottak végre, hogy a vitorlázógép megfeleljen az amerikai és az európai légügyi előírásoknak. Modernizálták a Góbé: szárnyvég-rugóját, farokkerekét, és teljes kárpitozást kapott a kabin. Így lett az R-26 S Góbéból, R-26 SU. A szombathelyi Góbék: az R-26 SU típusjelet, és a HA-5500-as sorozatszámot kapták. 1982 végére elkészült az első szombathelyi Góbé, a HA-5500-as, melyet a Szombathelyi Repülőklub kapott meg és használ, azóta is. Az Auto-Aero Repülőgépgyár saját tervező csapata, export üzletkötő csapata, alumínium megmunkálók és kárpitosok dolgoztak nap, mint nap azon, hogy a Góbé sikeres legyen, és népszerűsítse a magyar repülőgépgyártást. Az R-26 SU Góbéból 78 készült Szombathelyen. 61-et a magyarországi repülőklubok kaptak meg, nagy részüket még ma is használják. 17 repülőgépet exportáltak. 15 vitorlázógép Kubába, 1 gép Ausztriába, 1 gép Nagy-Britanniába került. Ezzel a Góbék a csúcsra értek. Megvalósult az, ami nem sikerült id. Rubik Ernőnek az 1970-es években: külföldi légtereket uraltak a Góbék.

Az 1980-as évek végén a szombathelyi Auto-Aero Repülőgépgyárban kezdetben bérmunkában, majd később saját gyártásban is készítették az SF-34 b típusú német, a Scheibe Flugzeug Bau gyár által tervezett és épített kompozit műanyag, kétszemélyes vitorlázó gépet. Az SF-34 b korának legmodernebb vitorlázógépe volt. Az Auto-Aero Repülőgépgyár, legnagyobb sikerének küszöbén 1990-ben elbukott. Ebben közrejátszott az a sajnálatos tény, hogy Tóth István megbetegedett, rokkanttá vált. A szombathelyi repülőgépgyárat pedig, 1990-ben felszámolták.

Sportegyesületei

• Szombathelyi Repülő Klub

Szakmai sikerek

• Megrepülte az ezüstkoszorús és gyémánt előírásokat.
• A Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) felterjesztésére a Nemzetközi Repülőszövetség (franciául:Fédération Aéronautique Internationale) (FAI) 45. magyarként, az 1980-ban megtartott kongresszusán Paul Tissandier diplomát adományozott részére.

Források

• Tóth István. vassurany.hu. (Hozzáférés: 2011. december 24.)