Wikipédia

Túlnépesedés

Olyan állapot, amikor az emberi népesség meghaladja a környezet rövid vagy hosszú távú teherbíró képességét
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 4.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Az emberi túlnépesedés azt jelenti, hogy a populáció túlságosan nagy ahhoz, hogy környezete vagy erőforrásai hosszú távon fenntartsák. A populációk túlnépesedése alapvetően ökológiai (etológiai) folyamat, amelynek pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek: adott területen az erőforrások túlhasználata a populáció összeomlásához vezethet, ugyanakkor a (kényszerű) elvándorlás révén hozzájárulhat a faj elterjedési területének növekedéséhez. Így például a Homo sapiens is azért tudott elterjedni az egész Földön, mert permanens túlnépesedés következtében egymást követték a kirajzások.

Népsűrűség a világ országaiban
A népesség alakulása i. e. 10 000 óta

Az emberiség túlnépesedése alapvetően akkor következik be egy adott területen, ha az ott élő emberek száma túllépi a terület hosszú távú teherbírását. Ez az egyszerű megközelítés azonban figyelmen kívül hagyja az egyéni környezetterhelés mértékét, mely személyenként és országonként is nagy eltéréseket mutat.

Nehéz megállapítani, hogy mennyi embert képes a teljes Föld eltartani, a kérdéskörben rengeteg tanulmány született már. Egy 2007-es metaanalízis 69 ilyen tanulmányt elemezve 7,7 milliárd fős kapacitást talált a legjobb becslésnek, de az egyes tanulmányok becslései nagyon különböztek (a legkisebb becslés szerint 0,65 milliárd, a legnagyobb szerint 98 milliárd embert képes hosszú távon eltartani a Föld).[1] Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb ember számára a puszta túlélés nem egy kívánatos életmód. Márpedig minél többen vagyunk a Földön, annál nyomorúságosabb módon vagyunk kénytelenek élni ahhoz, hogy hosszútávon el tudjon minket tartani a véges természeti erőforrásokkal rendelkező bolygó. Ezért a Föld eltartóképessége szempontjából célszerű azon is elgondolkodni, hogy kollektíven milyen életszínvonalon szeretnénk élni. Egy másik szemszögből úgy is megfogalmazható a probléma, hogy minél jobban szeretnénk élni, annál kevesebb embert tud hosszútávon eltartani a Föld.

Az emberiség hosszú történelme során 1899 körül érte csak el az egymilliárd főt, ennek a megduplázódására viszont már csak 21 évre volt szükség – 1930-ra a népesség kétmilliárd, 1959-re már 3 milliárd fő volt, majd a rohamos növekedés eredményeképp 2011-re a 7 milliárd főt is elérte.[2]

A Növekedés Határai c. tanulmány modellje szerint azonban a jelenlegi trendek mellett már 2040 körül elkezdene csökkenni a népesség a természeti erőforrások kimerülése (pl. talajpusztulás, rétegvizek eltűnése, stb.) miatt.

Bár a népesség továbbra is nő, a növekedés üteme már 1963 óta csökkenő tendenciákat mutat – ekkor érte el csúcspontját, a 2,19%-os éves növekedést. Jelenleg (2022) évente 0,84%-kal nő a világ népessége, ez a szám 2050-re várhatóan 0,5% alá esik.[3] Időközben viszont nagyjából több, mint a kétszeresére nőtt a világnépesség, így bár azóta növekedés üteme arányait tekintve csökkent, abszolút értékben még nőtt is, majd az ezredforduló után enyhén csökkenni kezdett.

A Föld népességének növekedése és a megkétszereződési szakaszok:[4]

Időszak Növekedés (millió fő) A megkétszereződéshez szükséges évek
i.e. 10000-től i.e. 7090-ig 5-10 3000
i.e. 7000-től i.e. 4900-ig 10-20 2500
i.e. 4500-tól i.e. 2500-ig 20-40 2000
i.e. 2500-tól i.e. 1000-ig 40-80 1500
i.e. 1000-től az időszámítás kezdetéig 80-160 1000
az időszámítás kezdetétől 900-ig 160-320 900
900-tól 1700-ig 320-600 800
1700-tól 1850-ig 600-1200 150
1850-től 1950-ig 1200-2500 100
1950-től 1990-ig 2509-5300 40
1990-től 2085-ig (előrejelzés) 5300-10254 95

A túlnépesedés különböző megközelítései

szerkesztés

A túlnépesedés szorosan összefügg a fenntarthatósággal, ugyanakkor a túlnépesedettség állapotát nehéz egyértelműen meghatározni.

A túlnépesedettség megközelíthető a fenntarthatóság és az egyéni környezetterhelés, illetve a szegénység együttes figyelembe vételével is. Bár az ökolábnyom-számítás nem tekinthető a fenntarthatóságot egyértelműen és pontosan jelző mutatójának, mindent összevetve a legjobb eszközünk, ami van. A fenntarthatóság érdekében észszerű arra törekedni, hogy egy adott társadalom ökolábnyoma ne haladja meg a rendelkezésre álló biokapacitást. Országokat tekintve az egy főre jutó ökolábnyom jellemzően korrelál az adott ország átlagjövedelmével, vagyis a gazdagabb országokban jellemzően nagyobb az egy főre jutó ökolábnyom.[5] Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy ha egy adott területen akkora a népesség, hogy az egy főre jutó biokapacitás egy szegény ország egy főre jutó ökolábnyomának felel meg, az a terület túlnépesedettnek számít. Ez a megközelítés jól szemlélteti a túlnépesedés ún. "szegénységcsapda" jellegét is.

A túlnépesedést a fenntarthatóság és az életminőség szempontjából is megközelíthető. Az életminőség legáltalánosabban elfogadott mutatója az emberi fejlettségi index (HDI), melynek az elért pontszám alapján négy kategóriája van, és a legmagasabb kategóriába tartozó országokat mondhatjuk fejlett országoknak. Az egy főre jutó ökolábnyom az egy főre jutó jövedelemmel és HDI-vel is korrelál,[6] és azt láthatjuk, hogy a "nagyon magas" HDI-vel rendelkező országok között a legacsonyabb egy főre jutó ökolábnyom 2.7 gha/fő (Uruguay).[5][7] Így a túlnépesedettség állapota úgy is meghatározható, hogy az a népességszám, amely mellett az adott területen az egy főre jutó biokapacitás nem alacsonyabb, mint a legalacsonyabb egy főre jutó ökolábnyommal rendelkező, nagyon magas fejlettségi index-szel rendelkező ország (ami jelenleg 2.7 gha/fő, mely egyébként nagyjából megegyezik a világátlaggal).

A túlnépesedés okai

szerkesztés

A történelem során a technikai forradalmak (eszközhasználat kezdete, a mezőgazdaság forradalma, ipari forradalom) egyben népességrobbanásokkal is jártak.[8]

A népesség akkor nő, ha a születési ráta huzamos ideig meghaladja a halálozási rátát. A higiénés körülmények és az orvosi ellátás fejlődésének hatására a gyermekhalandóság erősen lecsökkent, de ehhez a szaporulat a kulturális, társadalmi normák alkalmazkodásának jóval lassabban zajló folyamata miatt sokáig nem változott. A fejlett országokban mára a születési ráták ismét a halálozási ráták szintjére (vagy az alá) csökkentek, míg a fejlődő országokban jelenleg is népességrobbanás zajlik.

Érdemes kiemelni, hogy mind a fejlődő-,[9] mind a fejlett országokban a nemzések közel fele nem kívánt.[10] Bár a fogamzásgátlást 1968-ban emberi jognak nyilvánítottak,[11][12] a kulturális tabuk miatt sokan még máig sem tudnak erről. A fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása bekerült a Milleniumi Fejlesztési Célokba,[13] de mivel nem valósult meg, legújabban bekerült a Fenntartható Fejlődési Célok közé is (3.7, ill. 5.6).[14] Lényegében arról van szó, hogy a családtervezés (fogamzásgátlás) a jómódúak kiváltsága.[15] Néhány tucat országban bizonyos esetekben ingyenesek a fogamzásgátlók a felhasználók számára,[16] ami valójában megtakarítást jelent a központi költségvetés számára, mivel a nem kívánt nemzések, és az abból fakadó társadalmi-gazdasági problémák súlyos károkat okoznak.[17]

Az alacsony életszínvonalon, mezőgazdaságból élő társadalmakban a jóléti társadalmakra jellemző szociális ellátórendszer hiányában a nemzedékek kölcsönösen egymásra utalt helyzetben vannak. A gyerekek már egészen fiatal korukban munkába állnak és gazdasági értékkel bírnak, sőt az idős szülőket (nyugdíjrendszer hiányában) a gyermekeik látják el. Így az ilyen társadalmakban a családok rövidtávú érdeke, hogy annyi gyerek szülessen, amennyit megfelelően tudnak táplálni, egészséges módon fel tudnak nevelni, tehát a népesség rohamosan nő. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy ezekben az országokban a nők kevesebb gyermeket szeretnének, mint a férfiak (Afrikában pl. átlagosan hárommal kevesebbet),[18] csak nem tudják érvényesíteni jogaikat. Ez alapján elmondható, hogy a túlnépesedés részben a női egyenjogúság biztosításának hiányából is fakad.

Ezzel szemben a nyugati jóléti társadalmakban a vagyon nem a gyerekektől a szülők irányába áramlik, hanem a szülőktől a gyerekek felé, így a gyerekvállalásnak nincs gazdasági haszna a család számára. A szülővé válás pszichológiai értéke kerül előtérbe, és az erre irányuló vágyak kielégítéséhez általában 1-2 gyermek vállalása is elég, így jellemzőek a nukleáris családok kevés gyerekkel. Mindezek hatására a népesség lassú csökkenésnek indul.[19] Az UNESCO adatai alapján az általános iskola elvégzése átlagosan eggyel, a középiskola pedig hárommal csökkenti a tervezett gyermekek számát.[20] Az oktatáshoz való hozzáférés hiányának tehát óriási jelentősége van a népességnövekedésben, és így a túlnépesedésben. Egyes számítások alapján az oktatás és a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása együtt képes volna megállítani, és potenciálisan csökkenésbe fordítani a globális népességnövekedést.[21]

Irodalom

szerkesztés
  • Kaiser Ferenc: A túlnépesedés és globális biztonsági kihívásai, Nemzet és biztonság : biztonságpolitikai szemle, 2011. (4. évf.) 8. sz. 27-36. old. letöltés
  • Kaiser Ferenc: A túlnépesedés és globális biztonsági kihívásai II., Nemzet és biztonság : biztonságpolitikai szemle, 2011. (4. évf.) 9. sz. 15-27. old. letöltés
  • Arday István: A túlnépesedés következményei, Iskolakultúra, 1994. (4. évf.) 17. sz. 59-61. old.
  • Teitelbaum, Michael S.: A túlnépesedés veszélye, Európai szemle, 1994. (5. évf.) 1. sz. 115-126. old.
  • Khalatbari, P.: Überbevölkerung in den Entwicklungsländern. Ein Beitrag zur Marxistischen Bevölkerungstheorie. (Túlnépesedés a fejlődő országokban.) Akademie-Verlag. Berlin, 1968. 288 p., Demográfia, 1969. (12. évf.) 1-2. sz. 204-205. old.
  • Bouthoul, G.: La surpopulation. (A túlnépesedés.) Petite Bibliothèque Payot, Paris, 1964. 250 p. [könyvismertetés], Demográfia, 1967. (7. évf.) 3-4. sz. 519-520. old.
  • Kamerschen, D. R.: On an Operational Indez of "Overpopulation". (A "túlnépesedés" gyakorlati indexe.) Economic Development and Cultural Change. 1965. jan. 169-187 p., Demográfia, 1966. (9. évf.) 2. sz. 290. old.
  • Bouthoul, G.: La surpopulation. (A túlnépesedés.) Petite Bibliothèque Payot, Paris, 1964. 250 p. [könyvismertetés], Demográfia, 1964. (7. évf.) 3-4. sz. 519-520. old.
  • A túlnépesedés katasztrófája, Városi szemle: közlemények a városi közigazgatás és statisztika köréből, 1927. (13. évf.) 3. sz. 522-523. old.
  • Fenyegeti-e túlnépesedés a földet?, Korunk, 1927. (2. évf.) 3. sz.
  • Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni? Szöveggyűjtemény globális tanuláshoz a nemzés költészetéről és az emberiség tragédiájáról; szerk. Simonyi Gyula; BOCS Alapítvány, Székesferérvár, 2008

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ http://bioscience.oxfordjournals.org/content/54/3/195
  2. ↑ http://www.worldometers.info/world-population/world-population-by-year/
  3. ↑ http://www.worldometers.info/world-population/#growthrate
  4. ↑ Sárfalvi Béla: A világnépesség növekedése. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
  5. ↑ a b Global Footprint Network: Interactive Global Map. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  6. ↑ European Environment Agency: Correlation of ecological footprint (2008) and the human development index (2012). (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  7. ↑ United Nations Development Programme: Human DevelopmentIndices and Indicators2018Statistical Update (23.o). (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  8. ↑ Simonyi Gyula: A hatodik nagy kihalás a földi élet történetében. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  9. ↑ Guttmacher Institute: Adding It Up: 2017 Fact sheet. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  10. ↑ European Parliamentary Forum for Sexual & Reproductive Rights (EPF): Contraception Atlas 2018. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  11. ↑ United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division: Reproductive Rights. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  12. ↑ A családtervezés és jövő generációk emberi jogai. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  13. ↑ WHO: Providing family planning services to women in Africa. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  14. ↑ United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Statistics Division: SDG Indicators. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  15. ↑ Miért csak a jómódúak kiváltsága a családtervezés?. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  16. ↑ Business Insider: All Of The Countries Where Birth Control Is Free. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  17. ↑ Gates Foundation: Family Planning. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  18. ↑ Scientific American: Africa's Population Will Soar Dangerously Unless Women Are More Empowered. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  19. ↑ http://psycnet.apa.org/psycinfo/1990-98659-003
  20. ↑ UNESCO: Girls' education Fact Sheet. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  21. ↑ BOCS Alapítvány: Az oktatás és a fogamzásgátlás együtt megállítaná a népességrobbanást. (Hozzáférés: 2019. május 13.)

Lásd még

szerkesztés
 
Nézd meg a túlnépesedés címszót a Wikiszótárban!
  Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Túlnépesedés&oldid=27423691”