Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület

	Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület
	A Rókás-legelő Túristvándi mellett (légi felvétel)
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Túristvándi; Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye;
Terület	1,26 km²
Alapítás ideje	1982
	Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 03′ 51″, k. h. 22° 39′ 54″48.064061°N 22.665095°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 51″, k. h. 22° 39′ 54″48.064061°N 22.665095°E

A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozó Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület a Túristvándi – Tiszakóród közötti közúton a 12-es km kőnél található. A 126 hektár területen fekvő Rókás-legelő helyén egykor összefüggő erdőségek voltak, melynek nyomait az itt-ott megmaradt úgynevezett "hagyásfák" jelzik, a legelőnek használt ősgyepen ritkásan elszórva.

Fekvése

Vadrózsa

Túristvánditól északkeletre, a Tiszakóródra menő országút két oldalán fekszik.

Jellege

A legelő jellege ősgyep.

Leírása

Szalakóta

A Rókás nevét a legelő magasabb részein található sok rókalyuk után kapta.

Az egykor itt húzódó hatalmas tölgyerdők nyomait mára már csak az erdők irtásakor a legelő állatok deleltetése céljából meghagyott néhány szép idős tölgyből, vadkörtefából álló facsoport jelzi.

Nevezetessége az a tizenegy tölgyből álló facsoport, mely a népi emlékezet szerint egy tömegsírt jelöl.

II. Rákóczi Ferenc seregei a hagyomány szerint itt a közelben ütköztek meg a labancokkal, és az elesetteket e legelőn földelték el, és a tömegsírt tizenegy tölgyfával jelölték meg.

A helyet később megkutatták, de a fák alatt semmit sem találtak.

A Szatmári-síkságon fekvő Rókás-legelő és környéke növény- és állatvilágának változatossága már közeli Kárpátok hatását jelzi.

Növényvilága

Vidra

A gyepek fő tömegét a réti ecsetpázsit, réti csenkesz és veresnadrág csenkesz adják. Előfordul itt az őszi vérfű, réti iszalag, pettyegetett őszirózsa, mocsári kosbor.

A Túr mentének, a holtágak környékének gyakori növénytársulásai a vízi harmatkása, békabuzogány, vízi hídőr, a réti füzény, sárga nőszirom, a virágkákafélék.

A fák, bokrok közül a mocsaras, vizesebb részeken a hamvas fűz és az égerfa, a szárazabb részeken a tölgy, a vadkörte, a rétek és utak szegélyében a kökény, a galagonya, csipkerózsa, és a sárga-, kék- és piros gyümölcsű úgynevezett "nemtudomszilva".

Állatvilága

Uhu

Állatvilága is sokszínű. Számos szöcske és lepkefaj, a réti fészkelő madarak közül a haris, a fürj, valamint a fás legelők jellemző fészkelői a szalakóta, kabasólyom, szürke küllő, a réti fülesbagoly és az uhu. Az emlősök közül a róka, a nyuszt és a közeli Túr-ban a vidra is..

Galéria

Ágas békabuzogány
Virágkáka
Sárga nőszirom (Mocsári nőszirom)
Mocsári kosbor
Réti füzény
Vízi harmatkása
Mézgás éger virága és termése
Kocsányos tölgy levele és termése
Virágzó vadkörtefa
Virágzó kökénybokrok
Virágzó galagonyabokor
A galagonya termése

Források

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága.
Garami László: Védett természeti értékeink ISBN 963-243-239-8
Bozsér Orsolya: Képek a távoli Szatmárból. termeszetvilaga.hu. [2011. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 2.)