Tüdőscsigák

Tüdőscsigák
	Éticsiga (Helix pomatia)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Altörzs:	Héjasok (Conchifera);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Alosztály:	Valódi csigák (Orthogastropoda);
Öregrend:	Heterobranchia;
Rend:	Tüdőscsigák (Pulmonata);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tüdőscsigák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tüdőscsigák témájú kategóriát.

A tüdőscsigák (Pulmonata) a puhatestűek törzsének, héjasok altörzsének, a csigák osztályának legfejlettebb rendje (néha alosztálya). Nevüket arról kapták, hogy nem kopoltyúval, hanem tüdővel lélegeznek, ám ez a tüdő nem hasonlít sem a gerincesek léghólyagos zsáktüdejére, sem a pókok lemezes tracheatüdejére. A csigák tüdeje a köpeny által határolt üreg és annak dús érhálózata. A tüdő belső felét vékony laphám borítja, mely kapcsolatot teremt a hemocianinos vér és a környezet oxigéntartalma között. A tüdőnek izomzata is van, ami a folyamatos gázmozgást biztosítja. A tüdőnyílás elöl található, ezen keresztül távozik a salakanyag és az ivartermék is, ugyanis mind a végbélnyílás, mind az ivarvezeték-nyílás a köpenyüregbe torkollik. A tüdőscsigák tekinthetők a legfejlettebb csigáknak, jelentős mészvázat fejlesztenek, a tipikus csigaházat. Fajaik lehetnek szárazföldiek és édesvíziek is. Két rendjük a nyelesszemű és ülőszemű tüdőscsigák. Előbbibe tartozik a Helix pomatia (éticsiga), a legfontosabb csigafaj Magyarországon.