Tündérrózsafélék

A tündérrózsafélék (Nymphaeaceae) a tündérrózsa-virágúak rendjének egy családja, melybe 5, főleg a trópusokon elterjedt nemzetség tartozik. Vitatott helyzetű csoport, ősi kétszikűekre jellemző vonásokat mutat.

Tündérrózsafélék
Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen
Nymphaea thermarum
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: besorolatlan Rend: Tündérrózsa-virágúak (Nymphaeales) Család: Tündérrózsafélék (Nymphaeaceae) Salisb.
Alcsaládok és nemzetségek
Nupharoideae: Vízitök (Nuphar) Nymphaeoideae: Barclaya Euryale Tündérrózsa (Nymphaea) Ondinea Óriás-tündérrózsa (Victoria)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tündérrózsafélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tündérrózsafélék témájú kategóriát.

Jellemzők

Tündérrózsa (Nymphaea) virágdiagramja

Hínárnövények a meder alján, az iszapban kúszó gyöktörzzsel. Leveleik a víz színén kiterülnek, virágaik nagyok, feltűnőek, kétivarúak, a vízfelszínen úsznak, a spirálisan elhelyezkedő porzók száma nem meghatározott, sok. Egyszikűekre jellemző tulajdonságuk, hogy az edénynyalábok szórtan helyezkednek el a szárban. Ez a tulajdonság is ősi eredetüket támasztja alá.

Nemzetségek

• Euryale – A nemzetség egyetlen faja az E. ferox, melyet ehető magvaiért Kínában termesztenek. Levelei a Victoria fajokéinál kisebbek, széleik nem felhajlók.
• Ondinea – A nemzetség egyetlen faja az O. purpurea.
• Óriás-tündérrózsa (Victoria) – Dél-Amerikában elterjedt nemzetség, melybe két faj, a V. amazonica és a V. cruziana tartozik. Különös ismertetőjelük hatalmasra megnövő leveleik, melyek átmérője természetes környezetükben akár a 4 métert is elérheti.
• Nuphar – A nemzetség hazánkban is honos faja a vízitök vagy sárga tavirózsa (Nuphar lutea).
• Nymphaea – Magyarországon is őshonos faj a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.), de további fajokkal is találkozhatunk kertészetekben, illetve termálvizekben telepítve (például Hévízen).
• Barclaya – A termő alsó állású, levelei osztatlanok, a víz alá merültek. Virágai kleisztogámok, vagyis nem nyílnak ki, hanem bimbó állapotban beporzódnak. A nemzetség Burmától Új-Guineáig elterjedt.

Források

• Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2 
• Siegfried Danert, Franz Fukarek, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Christian O. Lehmann, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1974 (első kiadás, ISBN 963 280 139 3), 1980 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 280 831 2). Budapest: Gondolat Kiadó. 322. o.  
• http://www.mobot.org/MOBOT/research/APweb/