Türkisztán
Türkisztán (kazakul: Түркістан, orosz nyelven: Туркестан, üzbégül: Turkiston, Туркистон, توركىستان) a kazahsztáni Türkisztán régió városa és közigazgatási központja a Szir-darja folyó közelében.
| Türkisztan (Түркістан) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kazahsztán |
| Jogállás | város |
| Alapítás éve | |
| Irányítószám | 080001–080019 |
| Körzethívószám | -7262 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 164 746 fő (2019)[1] |
| Terület | 196,27 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 18′ 07″, k. h. 68° 16′ 09″43.301944°N 68.269167°EKoordináták: é. sz. 43° 18′ 07″, k. h. 68° 16′ 09″43.301944°N 68.269167°E | |
| Türkisztan weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Türkisztan témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésSimkenttől 160 km-re északnyugatra fekvő település. Lakossága az 1999-es népszámláláskor 102 505, a 2009-es népszámláláskor 142 899, a 2019-es népszámláláskor 164 746,[2] 2021-ben 207 605[3] fő volt.
Története
szerkesztés
Türkisztán Kazahsztán történelmi városainak egyike, régészeti emlékei a 4. századból származnak.
A középkori város romjai a Szir-darja délkeleti részén fekszenek. A középkor és a korai korszakok legnagyobb részében Jaszi (Iasi, csagataj és perzsa: یسی) vagy Savgar (Shavgar, csagataj és perzsa: شاوغر) néven volt ismert, a 16–17. század óta Türkisztán vagy Hazrat. Mindkettő a „Hazrati Türkisztán” címből származik, amelynek szó szerinti jelentése „a Szent Türkisztanból”, és Kozsa Ahmet Jaszavira, Türkisztán szúfi sejkjére utal, aki a 11. században élt, és a városban van eltemetve.
A befolyása idején a város az iszlám a szellemiség és oktatás fontos központja lett a kazak sztyeppek népei számára.
Az oroszok ideérkezése előtt, a 19. században Türkisztán a Transzoxánia perzsa-iszlám oázis kultúrájának határán feküdt. A 15–18. században a Kazak̟ Kánság fővárosa lett. 1864-ben az oroszok hódították meg. 1917–18-ban rövid ideig a Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság részévé vált.
A város több ezer zarándokot vonz. Egy helyi hagyomány szerint három türkisztáni zarándoklat felér egy mekkai zarándoklattal.
Nevezetességek
szerkesztés- Kozsa Ahmet Jaszavi mauzóleuma - a 15. században Timur Lenk parancsára emelték. A mauzóleum csodálatosan szép udvaraival és templomaival a középkori építészet remekművének számít. Falai díszítésének eleganciája, a mennyezet növényi díszítése, színes mozaikjai és majolikái megragadóak.
Itt születtek, itt éltek
szerkesztés- Kozsa Ahmet Jaszavi sejk – szúfi költő, filozófus, a török népek szellemi atyja ebben a városban élt.
Néhány kép a városról
szerkesztés-
Az egyetem épületeinek részlete -
Kilátás a régi városfalról -
Jeszim kán mauzóleuma -
Türkisztán régi városfala -
Rabiga Szultan Begim és Kozsa Ahmet Jaszavi mauzóleuma
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://stat.gov.kz/api/getFile/?docId=ESTAT305821
- ↑ Численность населения Республики Казахстан по полу в разрезе областей, городов, районов, районных центров и поселков на начало 2019 год. Комитет по статистике Министерства национальной экономики Республики Казахстан, 2019. június 17. [2020. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 17.)
- ↑ 2021 жылғы ұлттық халық санағының қорытындылары. Ұлттық статистика бюросы. [2023. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. október 27.)
