Türkmén ábécé

A türkmén ábécé (saját nyelvén: türkmen elipbiýi) a türkmén nyelv latin betűs írására szolgál.

A jelenlegi latin betűs ábécét 1999-ben vezették be. Az ábécé a török íráson alapul, de attól jó néhány ponton eltér. Előtte cirill írással írták, melyet 1940-ben, szovjet nyomásra vezettek be. 1928 és 1940 között egy latin írást használtak, azelőtt pedig arab írást használtak. Ez utóbbit jelenleg is használják Türkmenisztánon kívüli területeken (például Afganisztánban).

A mai latin betűs ábécé

Latin betű	Cirill megfelelő	Fonetikus érték	1993-as változat	1992-es változat	1927-es változat
A a	А а	[a]	A a	A a	A a
B b	Б б	[b]	B b	B b	B b
Ç ç	Ч ч	[t͡ʃ]	Ç ç	C c	C c
D d	Д д	[d]	D d	D d	D d
E e	Е е	[je], [e]	E e	E e	E e
Ä ä	Ә ә	[æ]	Ä ä	Ea ea	Ә ә
F f	Ф ф	[ɸ]	F f	F f	F f
G g	Г г	[g~ʁ]	G g	G g	G g
H h	Х х	[h~x]	H h	H h	H/X h/x
I i	И и	[i]	I i	I i	I i
J j	Җ җ	[d͡ʒ]	J j	J j	Ç ç
Ž ž	Ж ж	[ʒ]	£ ɾ	Jh jh	Ƶ ƶ
K k	К к	[k~q]	K k	K k	K/Q k/q
L l	Л л	[l]	L l	L l	L l
M m	М м	[m]	M m	M m	M m
N n	Н н	[n]	N n	N n	N n
Ň ň	Ң ң	[ŋ]	Ñ ñ	Ng ng	Ŋ ŋ
O o	О о	[o]	O o	O o	O o
Ö ö	Ө ө	[ø]	Ö ö	Q q	Ө ө
P p	П п	[p]	P p	P p	P p
R r	Р р	[r]	R r	R r	R r
S s	С с	[θ]	S s	S s	S s
Ş ş	Ш ш	[ʃ]	$ ¢	Sh sh	Ş ş
T t	Т т	[t]	T t	T t	T t
U u	У у	[u]	U u	U u	U u
Ü ü	Ү ү	[y]	Ü ü	V v	Y y
W w	В в	[β]	W w	W w	V v
Y y	Ы ы	[ɯ]	Y y	X x	-
Ý ý	Й й	[j]	Ұ ÿ	Y y	J j
Z z	З з	[ð]	Z z	Z z	Z z

A c, q, v, x nem része az ábécének. Ezeket csak idegen eredetű nevekben használják. Más esetekben átírják az ábécében megtalálható betűkkel, pl.: c → ts, s, k stb.; q → k; v → w; x → ks, gz.

Az 1927-es változat sorrendje egy kicsit eltérő: Aa Bb Cc Çç Dd Ee Әә Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Ŋŋ Oo Өө Pp Qq Rr Ss Şş Tt Uu Vv Xx Yy Zz Ƶƶ . A q, x betűket 1934-ben eltávolították az ábécéből.

Az előző cirill betűs ábécé

A táblázat az 1999 előtt használt cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.

nagybetű	kisbetű	latin ábécé	ISO 9^[1]	ALA-LC^[2]	WWS^[3]	Allworth^[4]	BGN/PCGN^[5]
А	а	a	a	a	a	a	a
Б	б	b	b	b	b	b	b
В	в	w	v	v	v	v	v
Г	г	g	g	g	g	g	g
Д	д	d	d	d	d	d	d
Е	е	e, ýe^[6]	e	e	e	e, ye^[6]	e, ye^[7]
Ё	ё	ýo	ë	ë	ë	yo	yo
Ж	ж	ž	ž	zh	ž	zh	zh
Җ	җ	j	ž̧̗̦̗̗	j	ž̧̗̦̗̗	j	j
З	з	z	z	z	z	z	z
И	и	i	i	i	i	i	i
Й	й	ý	j	ĭ	j	y	y
К	к	k	k	k	k	k	k
Л	л	l	l	l	l	l	l
М	м	m	m	m	m	m	m
Н	н	n	n	n	n	n	n
Ң	ң	ň	ņ	ng	ņ	ng	ng
О	о	o	o	o	o	o	o
Ө	ө	ö	ô	ȯ	ö	ö	ö
П	п	p	p	p	p	p	p
Р	р	r	r	r	r	r	r
С	с	s	s	s	s	s	s
Т	т	t	t	t	t	t	t
У	у	u	u	u	u	u	u
Ү	ү	ü	ù	u̇	ü	ü	ü
Ф	ф	f	f	f	f	f	f
Х	х	h	h	kh	x	kh	kh
Ц^[8]	ц	s, ts^[9]	ts	c	c	ts	ts
Ч	ч	ç	č	ch	č	ch	ch
Ш	ш	ş	š	sh	š	sh	sh
Щ^[8]	щ	şç	ŝ	shch	šč	shch	shch
Ъ^[8]	ъ	–	"	"	"	"	"
Ы	ы	y	y	y	y	ï	y
Ь^[8]	ь	–	'	'	'	'	'
Э	э	e	è	ė	è	ë	e
Ә	ә	ä	ȁ	ă	ä	ä	ä
Ю	ю	ýu	û	iu	ju	yu	yu
Я	я	ýa	â	ia	ja	ya	ya

↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
↑ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
↑ ^a ^b Szó elején, magánhangzó és й után
↑ Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után
↑ ^a ^b ^c ^d Csak idegen eredetű szóban fordul elő
↑ Orosz eredetű szavakban

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások

Írásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995

[2] America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997

[3] The World's Writing Systems, New York, 1996

[4] Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.

[5] United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.

[ReferenceA-6] Szó elején, magánhangzó és й után

[7] Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után

[ReferenceB-8] Csak idegen eredetű szóban fordul elő

[9] Orosz eredetű szavakban

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]