Wikipédia

Tüskés Gábor

(1955) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 24.

Tüskés Gábor (Pécs, 1955. szeptember 13. –) Humboldt-díjas magyar irodalomtörténész, néprajzkutató, egyetemi tanár. Tüskés Tibor fia.

Tüskés Gábor
Született1955. szeptember 13. (69 éves)[1]
Pécs[1]
Állampolgárságamagyar
SzüleiTüskés Tibor
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • néprajzkutató
Tisztségeegyetemi tanár
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

1970–1974 között a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban és a Leőwey Klára Gimnáziumban tanult. 1975–1980 között az ELTE BTK német nyelv és irodalom, történelem és néprajz szakos hallgatója. 1980-ban német nyelv és irodalom szakos előadói és etnográfusi diplomát szerzett.

1980–1982 között az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának szerződéses munkatársa, 1983–1986 között az MTA TMB továbbképzési ösztöndíjasa, 1987–1989 között az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasa. 1989–1990-ben az Alexander von Humboldt Alapítvány ösztöndíjasa a Würzburgi Egyetem Germanisztikai Intézetében. 1984-ben a bölcsészettudomány doktora (ELTE), 1987-ben a történelem (néprajz)tudomány kandidátusa (CSc) fokozatot szerzett.

1991-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1992-től főmunkatársa, 2000-től a XVIII. Századi Osztály vezetője, tudományos tanácsadó. 1997-ben az MTA doktora (az irodalomtudomány doktora, DSc) címet szerzett.

Az 1990-es években többször kutatott külföldön: 1993-ban a CNRS chercheur associé-ja Párizsban, 1994-ben a Mellon Alapítvány ösztöndíjasa Wolfenbüttelben, 1996-ban és 1998-ban a British Academy vendégkutatója a londoni Warburg Intézetben, 1998-ban és 2010-ben az Alexander von Humboldt Alapítvány ösztöndíjasa az aacheni Rheinisch-Westfälische Technische Hochschule Germanisztikai Intézetében. 2000‒2003 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas.

2004-től az irodalomtudomány habilitált doktora (ELTE), egyetemi docens az egri Eszterházy Károly Főiskolán. 2005-től egyetemi magántanár (ELTE), 2006-tól egyetemi tanár. 2006–2015 között az Eszterházy Károly Főiskola Világirodalom Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, 2016–2018 között egyetemi tanár az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetében. 2009-ben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya levelező tagságra ajánlotta.

2001-től a Grimmelshausen Társaság vezetőségi tagja, 2003‒2015 között az MTA Irodalomtudományi Bizottságának tagja, 2005‒2007 között az OTKA Magyar Irodalomtudomány ‒ Modern Filológia zsűrijének elnöke, 2008-tól az MTA és az Osztrák Tudományos Akadémia Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának alelnöke, 2009‒2010-ben az MTA Felsőoktatási Munkacsoportjának tagja, 2010‒2016 között az Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori Tanácsának tagja.

Családja

szerkesztés

Szülei: Szemes Anna középiskolai magyartanár és Tüskés Tibor író, irodalomtörténész. Felesége Knapp Éva irodalomtörténész, könyvtörténész. Lánya Tüskés Anna (1981–) irodalomtörténész, művészettörténész.[2]

Munkássága

szerkesztés

Fő kutatási területei a 18. századi magyar irodalomtörténet, tudomány- és kritikatörténet, összehasonlító irodalomtudomány, történeti elbeszéléskutatás, szöveg és kép viszonya, II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen életműve. Mintegy ötven könyvet jelentetett meg és kb. háromszáz tanulmányt közölt hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben. Számos előadást tartott német, francia, angol és közép-kelet-európai egyetemeken.

Eredményeivel hozzájárult a magyarországi kora újkori kutatások minőségének és nemzetközi elismerésének növeléséhez. Több nemzetközi kézikönyv, köztük az Enzyklopädie des Märchens (1977–2015), a Marienlexikon (1988–1994) és a Companion to Emblem Studies (2008) munkatársa. Könyveiről mintegy száznyolcvan recenzió jelent meg, ezek kb. egyharmada nemzetközi szakfolyóiratokban.

Feldolgozta a 17‒18. századi mirákulumirodalmat, a népi vallásosság történetének számos forrását és a magyarországi zarándokhelyek kisgrafikai ábrázolásait. A CNRS felkérésére elkészítette a magyarországi népi vallásosság 1960–1990 közötti szakirodalmának annotált bibliográfiáját. Feltárta Nádasi János munkásságát, bemutatta a 17. századi elbeszélő egyházi irodalom előállításának, közvetítésének, átalakításának és befogadásának folyamatait, európai kapcsolatait. Megvilágította a kora újkori kép-szöveg kombinációk több típusának irodalom- és képelméleti alapjait, szerkezeti összefüggéseit, hatástörténetét. Részt vett II. Rákóczi Ferenc műveinek kritikai kiadásában. Alapkutatásokat végzett a magyar irodalomtudomány és kritika 18. századi történetéhez, a német-magyar és a francia-magyar irodalmi kapcsolatok területén. Több OTKA-kutatás témavezetője, 2010-től a Mikes-szótár kutatásvezetője. Sajtó alá rendezte a Törökországi levelek szerzői kéziratának hasonmás kiadását.

2002 óta számos nemzetközi konferenciát rendezett, magyar és idegen nyelvű tematikus tanulmánykötetet szerkesztett: 2002: Bod Péter, a historia litteraria művelője; 2002: Magyarország képe a kora újkori német irodalomban. A magyar vagy erdélyi Simplicissimus a barokk utazási elbeszélések és kópéregények összefüggésében; 2007: Militia et litterae. A két Zrínyi Miklós és Európa; 2008: Fortunatus, Melusine, Genovefa. Nemzetközi elbeszélő témák a kora újkori német és magyar irodalomban; 2011: Irodalomközvetítés és interkulturalitás a száműzetésben. Mikes Kelemen munkássága az európai felvilágosodás kontextusában; 2017: Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában; 2019: Magyarország az európai fikciós irodalomban (kb. 1550‒2000); 2022: Janzenizmusok és irodalom Közép-Európában.

Főbb művei

szerkesztés
  • Szilárdfy Zoltán–Tüskés Gábor–Knapp Éva: Barokk kori kisgrafikai ábrázolások magyarországi búcsújáróhelyekről; Egyetemi Könyvtár, Bp., 1987 (Fontes et studia)
  • Búcsújárás a barokk kori Magyarországon a mirákulumirodalom tükrében; Akadémiai, Bp., 1993
  • Tüskés Gábor–Knapp Éva: Volksfrömmigkeit in Ungarn. Beiträge zur vergleichenden Literatur- und Kulturgeschichte; Röll, Dettelbach, 1996 (Quellen und Forschungen zur europäischen Ethnologie)
  • A XVII. századi elbeszélő egyházi irodalom európai kapcsolatai. Nádasi János; Universitas, Bp., 1997 (Historia litteraria)
  • Ősze András; fotó Móser Zoltán, Szepsy Szűcs Levente, Tüskés Gábor; Universitas, Bp., 1998
  • Johannes Nádasi. Europäische Verbindungen der geistlichen Erzählliteratur Ungarns im 17. Jahrhundert; Niemeyer, Tübingen, 2001 (Frühe Neuzeit)
  • Tüskés Gábor–Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. században. Források, formák, közvetítők; Osiris, Bp., 2001
  • Tüskés Gábor–Knapp Éva: Az egyházi irodalom műfajai a XVII-XVIII. században. Tanulmányok; Argumentum, Bp., 2002 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Knapp Éva–Tüskés Gábor: Emblematics in Hungary. A study of the history of symbolic representation in renaissance and baroque literature; Niemeyer, Tübingen, 2003 (Frühe Neuzeit)
  • Tüskés Gábor–Kovács Ilona–Köpeczi Béla: Correspondance de François II Rákóczi et de la Palatine Elżbieta Sieniawska, 1704–1727; Balassi, Bp., 2004
  • Knapp Éva–Tüskés Gábor: Populáris grafika a 17-18. században; Balassi, Bp., 2004
  • A műelemzés lehetőségei. Lessing: Bölcs Nátán, Goethe: Faust I-II., Fontane: Effi Briest; Pro Pannonia, Pécs, 2007 (Pannónia könyvek)
  • Tüskés Gábor–Knapp Éva: Germania Hungaria litterata. Deutsch-ungarische Literaturverbindungen in den frühen Neuzeit; Weidler, Berlin, 2008 (Studium litterarum)
  • Knapp Éva–Tüskés Gábor: Sedes Musarum. Neolatin irodalom, tudománytörténet és irodalomelmélet a kora újkori Magyarországon; Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009 (Csokonai könyvtár)
  • Hagyomány és kritika. Könyvek, könyvbírálatok a kora újkori irodalom és művelődés történetéhez; MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp., 2013
  • Zur Metamorphose des Schelms im modernen Roman. Jenő J. Tersánszky: Marci Kakuk; MV Wissenschaft, Münster, 2015
  • Tüskés Gábor–Knapp Éva: A Fortunatustól a Törökországi levelekig. Válogatott tanulmányok; Universitas–MTA BTK ITI, Bp., 2015 (Historia litteraria)
  • Tüskés Gábor–Knapp Éva: Litterae Hungariae. Transformationsprozesse im europäischen Kontext (16–18. Jahrhundert); MV Wissenschaft, Münster, 2018
  • Tüskés Gábor–Knapp Éva: A textualizált Rákóczi; Balassi, Budapest, 2023
  • Tüskés Gábor–Knapp Éva: "testetlen ige egy szellemi hazában" Mikes Kelemen, Budapest, Balassi Kiadó, 2024

MTMT-publikációk

szerkesztés

Magyar Tudományos Művek Tára – Tüskés Gábor adatlapja.[3]

Díjai, kitüntetései

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
  2. ↑ Törpényi Annamária Ulla–Albrecht Zsófia: „Labor omnia vincit”. Beszélgetés Tüskés Gáborral és Knapp Évával; in: Irodalomismeret, 16. évf. 2. sz. (2005): 29-39.
  3. ↑ 481 tétel – 2021. február
  4. ↑ https://www.kobanya.hu/?module=news&fname=szentlaszlo_dij

Források

szerkesztés
  • Új magyar irodalmi lexikon, főszerk. Péter László, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994, 2149‒2150.
  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1994. Több mint 12500 kortársunk életrajza, Budapest, Biográf, 1994, 972.
  • Scholars of Early Modern Studies: Annual Directory of Research, 29 (1995), 77‒78.
  • Magyar Humboldt-Almanach / Ungarischer Humboldt-Almanach, szerk. Fischer János, Budapest, Akadémiai 1996, 79.
  • Marquis Who’s Who in the World, 14th Edition, New Providence, 1997
  • Companion to the History of the Neo-Latin Studies in Hungary, ed. by István Bartók, Budapest, Universitas, 2005, 121‒122.
  • Törpényi Annamária Ulla: „Labor omnia vincit” Beszélgetés Tüskés Gáborral, in: Irodalomismeret, 16. évf. 2. sz. (2005): 29-35.
  • Akadémiai tagajánlások 2009; a Magyar Tudomány 2009. decemberi számának melléklete, 13‒14.
  • Gózon Ákos: A humanitás fényében. Beszélgetés a Humboldt-díjas Tüskés Gáborral; in: Élet és Tudomány, 70. évf. 2015. június 19. 774-776.
  • Networking Guide ‒ Kontakte knüpfen im Humboldt-Netzwerk. 44. Symposium für Forschungspreisträgerinnen und Forschungspreisträger, 17‒20. März 2016, Bamberg, Bonn, Alexander von Humboldt-Stiftung, 2016, 124‒125.
  • Szent László Napok Kőbányán 2018. június 21‒24. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kitüntetettjei, Budapest, Kőbányai Önkormányzat, 2018, 5‒9.
  • Gózon Ákos: Kritika és kultúratudomány. Interjú Tüskés Gáborral, in: Élet és Tudomány, 76. évf. 2. szám 2021. január, 42-45.

További információk

szerkesztés
  1. ↑ Béla Hegedüs – Annamária Bretz – Rumen István Csörsz: Labor Omnia Vincit : Tanulmányok Tüskés Gábor 50. születésnapjára. 2005. ISBN 978-963-506-651-3 Hozzáférés: 2021. február 18.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Tüskés_Gábor&oldid=27541707”