Tűzföld
Tűzföld (spanyolul Tierra del Fuego) a Dél-Amerika legdélibb területét alkotó szigetvilág. A Magellán-szoros választja el a dél-amerikai kontinenstől. Részben Chiléhez, részben pedig Argentínához tartozik. Itt fekszik a világ legdélibb városa, Ushuaia. A hideg, nyugaton nedves, keleten száraz éghajlat sok különleges állatnak ad otthont.
| Tűzföld | |
 | |
| Műholdfelvétel | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Chile Argentína |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 135 000 fő (2010) |
| Földrajzi adatok | |
| Nagyobb szigetek | Tűzföldi Nagy-sziget |
| Terület | 73 746 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 170 m |
| Legmagasabb pont | Monte Shipton |
| Időzóna | UTC−4 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Tűzföld
Pozíció Dél-Amerika térképén
| |
 d. sz. 54°, ny. h. 70°54.000000°S 70.000000°WKoordináták: d. sz. 54°, ny. h. 70°54.000000°S 70.000000°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzföld témájú médiaállományokat. | |
Nevét az őslakosok által gyújtott máglyákról kapta.[1]
Fekvés és domborzat
szerkesztésTűzföld csak 35 fokkal fekszik északabbra a Déli-sarknál. Sok kicsi, túlnyomórészt lakatlan szigetből és egy főszigetből áll. Tűzföld szigetei együtt 73 746 km²-en helyezkednek el. A terület egyharmada Argentínához tartozik, kétharmada pedig Chiléhez.
A főszigetet, a Tűzföldi Nagy-szigetet (Isla Grande) északon a Magellán-szoros, délen a Beagle-csatorna határolja, keleten pedig az Atlanti-óceán Le Maire-szorosa választja el az Államok-szigettől.
A terület északi részén a gleccserek hatására tó- és morénavidék alakult ki, amely alig nyúlik magasabbra 180 méternél. Az Atlanti-óceán és a Magellán-szoros partjai is nagyon alacsonyan húzódnak. Ezzel szemben a fősziget és a többi sziget déli és nyugati részén húzódik az Andok legdélibb csücske, a Darwin-hegység olyan több mint 2000 méteres hegycsúcsokkal, mint például a Darwin-hegy és a Sarmiento-hegy. A partvidéket szétszabdalta a sok szűk fjord. A terület legnagyobb tava a Tűzföldi Nagy-szigeten lévő Fagnano-tó.
Itt található a chilei Alberto de Agostini Nemzeti Park és az argentin Tűzföld Nemzeti Park.
Nagyobb szigetek
szerkesztés| Név | Spanyol név | Terület (km²) |
|---|---|---|
| Tűzföldi Nagy-sziget | Isla Grande de Tierra del Fuego | 47 992 |
| Riesco-sziget | Isla Riesco | 5 110 |
| Hoste-sziget | Isla Hoste | 4 117 |
| Szent Ágnes-sziget | Isla Santa Inés | 3 688 |
| Navarino-sziget | Isla Navarino | 2 473 |
| Sivárság-sziget | Isla Desolación | 1 352 |
| Dawson-sziget | Isla Dawson | 1 290 |
| Aracena kapitány-sziget | Isla Capitán Aracena | 1 164 |
| Clarence-sziget | Isla Clarence | 1 111 |
| Londonderry-sziget | Isla Londonderry | 643,1 |
| Gordon-sziget | Isla Gordon | 591 |
| Államok-sziget | Isla de los Estados | 534 |
Északnyugatabbra, Chile Csendes-óceáni partvidékén találhatóak az Adelaide királyné-szigetek.
Félszigetek
szerkesztésÉghajlat
szerkesztésAz éghajlat összességében szubarktikus. Nyáron hűvös van, télen pedig jéghideg, erős, olykor orkánszerű szelek söpörnek végig a vidéken. Bár sok hegy viszonylag alacsony, csúcsukat egész évben hó fedi, és a gleccserek egészen a tengerig lenyúlnak. A nedves déli és nyugati részeken jóval több csapadék hullik, mint a száraz keleti részen, amelyet az Andok véd. Az átlagos évi csapadékmennyiség nyugaton 4500, keleten 510 mm.
Állatvilág
szerkesztésEmlősök
szerkesztésTűzföldön kevés szárazföldi emlősállat él. Ezek közé tartozik a kecses guanakó (a láma egyik vadon élő rokona), a tevék családjának tagja. Ezenkívül ritka rókafajnak is otthont adnak a szigetek, az andesi rókának és a Magellán-rókának. Az andesi róka nagyon emlékeztet a vörös rókára. 1956-ban a főszigeten Lago Fagnanónál hódokat telepítettek. Ezek az állatok azonban kidöntik a fákat, s ezzel jelentős károkat okoznak. Sok tengeri emlősállat is található Tűzföld parti vizeiben. Élnek itt medvefóka- és oroszlánfóka-kolóniák, valamint delfinek és más cetfélék. Sok faj állományai az intenzív vadászat miatt az utóbbi időben megritkultak.
Madarak
szerkesztésBár Tűzföldön Dél-Amerika melegebb vidékeinek fajgazdagságával összehasonlítva kevés madárfaj él, találhatunk itt néhány csodálatos példányt. Az óriás viharmadár és a dolmányos albatrosz a hullámok fölött a felszálló légáramlatok szárnyán suhannak tova. A mulatságos Magellán-pingvin ide-oda biceg a parton a tenger és óriás költőkolóniák fészekbarlangjai között. Szokatlan állat a röpképtelen óriás gőzhajóréce, amely úgy hajtja magát előre, hogy szárnyával csapkodja a vizet. A Magellán-harkály Dél-Amerikában előforduló harkályfaj. Teste szinte teljesen fekete, csak farkánál és szárnyánál fehér. A hímnek kis piros bóbita van a fején. A tojó fejét feltűnő fekete, előrebukó bóbita ékesíti. A régió legimpozánsabb ragadozó madara a hatalmas andesi kondor. Fenségesen lebeg a hegycsúcsok fölött dögöket keresve. Több mint 3 méteres szárnyfesztávolságával a világ legnagyobb ragadozó madara. A barátságtalan, hideg időjárás ellenére él Tűzföldön néhány madárfaj, amelyek egyébként a trópusi régiókban honosak. Ilyen például a piros homlokú és szeme fölött piros színű zöld verébpapagáj, amely repülés közben átható hangokat ad.
Képek
szerkesztés-
Óriás gőzhajóréce -
Források
szerkesztés- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Pogonyi Tibor: Túrázás és hajókirándulás a világ legdélebbi szigetvilágában – Irány Dél! Kalandtúra Tűzföldtől Patagóniáig (Világutazó, 2019. február 6.)
