Tűzoltólaktanya (Szeged)

A szegedi Tűzoltólaktanya egy eklektikus stílusú műemlék épületcsoport a Kossuth Lajos sugárút belvárosi szakaszán. Az épületet Tóth Mihály, Szeged város akkori főépítésze tervezte. Az laktanya öt egymástól elkülönülő szerkezetre osztható, az épületek közötti utcafronti részeket a létesítmény stílusához illeszkedő kőkerítés köti össze.

Tűzoltólaktanya
A Kossuth Lajos sugárúti homlokzat 2011-ben
Település	Szeged
Cím	Kossuth Lajos sugárút 15. Szilágyi utca 7.
Építési adatok
Építés éve	1899
Védettség	műemléki védelem
Építész(ek)	Tóth Mihály
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület tűzoltóság
Elhelyezkedése
Tűzoltólaktanya Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 15′ 26″, k. h. 20° 08′ 44″46.2571909, 20.1455968
A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzoltólaktanya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A szegedi nagy árvíz idején a városnak nem volt saját állandó jellegű tűzoltósága. A polgármester 1879. augusztus 27-én kelt rendeletében alapította meg a romba dőlt város tűzoltóságát. A szervezetnek megalakulása után 20 évig működött kifejezetten tűzoltólaktanya céljára épített bázis nélkül. Kovács József, a városi tűzoltóság parancsnoka az 1890-es években következetesen hangoztatta egy laktanya megépítésének fontosságát, amelyet végül kapcsolatainak köszönhetően el is ért.

Az új laktanyát már 1898-ban birtokba vették a szegedi tűzoltók, felavatására csak 1899 pünkösdhétfőjén került sor. Ez az épület volt a mentőállomás is, mivel ebben az időben a tűzoltóság és a mentőszolgálat még nem különült el egymástól szervezetileg. A Kossuth sugárút felé néző épület volt a tűzoltók laktanyája. Egyszerre 12 tűzoltó teljesített szolgálatot az épületben. A Kossuth sugárútra néző oldalon kaptak helyet a gyorsan nyitható kapukkal ellátott garázsok, amelyekből szükség esetén gyorsan bevetésre indulhattak a tűzoltójárművek. A Kossuth utca és a Szilágyi utca sarkán álló saroképület a tűzoltólaktanya adminisztrációját végző hivatalnak, illetve a tűzoltófelszerelés karbantartását szolgáló műhelyeknek adott otthont. Ebben az épületben végezték a lovak patkolását is. A laktanya udvarán, az utcáról nem látható telekrészen volt az ún. gazdasági udvar. Az udvaron istállók és takarmánytároló épületek álltak. Itt voltak a tűzoltószolgálatot nem teljesítő kocsisok szolgálati lakásai és egy rendőrőrs is. Az udvaron állt az a gyakorlótorony is, amelyen a tűzoltók a bevetéseket gyakorolhatták.

1924-ben a Szilágyi utcai hosszú kerítés helyén felépítették az épületcsoport ötödik tagját. A stílusában a korábbiakhoz igazodó épületben további garázsokat, illetve a parancsnokhelyettes szolgálati lakását alakították ki. A város északi kivezető útja mellett 1989-ben elkészült az új tűzoltóbázis. A tűzoltóság által elhagyott épületet a mentőszolgálat kapta meg. Az utcára néző kijárattal megépített garázsokat ma is járművek tárolására használják, ám a bevetésre induló mentőautók már nem innen fordulnak ki az utcára.

Az épületek lábazatát a korszakot jellemző burkolótéglával borították. A felsőbb emeleteken a téglaborítás vakolattal váltakozik. A homlokzatot a félköríves, román stílust idéző ablakok mellett hegyes tetejű kisablakok tagolják.

Források

• A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzoltólaktanya témájú kategóriát.
• Szeged Városi Tűzoltóság Története (magyar nyelven). Szeged város honlapja. [2011. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 24.)
• Csongrád megyei örökségtár (magyar nyelven). Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára
• Tűzoltólaktanya (magyar nyelven). Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2011. május 23.)