Tűzveszélyességi osztályba sorolás

A tűzveszélyességi osztályoknak többek közt a tűzoltó berendezés^[1] kiválasztásánál van szerepe. A létesítmények, építmények megvalósítására, kialakítására vonatkozó tervezés során tűzvédelmi szempontból a legalapvetőbb szakmai eljárás a tűzveszélyességi osztályba sorolás elkészítése. Mindezekről az Országos tűzvédelmi szabályzat^[2] rendelkezik (megjelent a Magyar Közlönyben^[3]).

Az épületszerkezet tűzzel szembeni viselkedési osztálya

Épületek szerkezeti anyagainak tűzzel szembeni viselkedését az MSZ EN 13501-1:2019 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 1. rész: Osztályba sorolás a tűzzel szembeni viselkedés vizsgálata során kapott eredmények felhasználásával szabvány szerint lehet az alábbi osztályokba sorolni:

A1 osztály: NEM ÉGHETŐ Csak neméghető anyagot tartalmaz, pl.: szilikátok, beton, kő, habarcs, acél, gipsz, ásványgyapotok, habüveg

A2 osztály: NEM ÉGHETŐ minősítésű anyag de tartalmaz éghető anyagot is, pl.: gipszkarton, ásványi szálas álmennyezeti lap, polisztirolgyöngybeton

B osztályú: NEHEZEN ÉGHETŐ tűz esetén nem történik teljes kiégés de az anyag hozzájárulhat a tűz terjedéséhez. Magyar jelölés B1. Pl.: égéskésleltetéssel ellátott anyagok, korszerű műanyag habok, lemezek, bitumenes lemezek

C osztályú: KÖZEPESEN ÉGHETŐ (nehezen gyúlékony anyagok) a tűz bekövetkezésekor 10-től 20 percig terjedő időintervallumban megtörténik a teljes kiégés. Magyar jelölés B2. Pl.: égéskésleltetés nélküli faszerkezetek

D osztály: KÖNNYEN ÉGHETŐ (gyúlékony anyagok) tűz megjelenését követően 2-10 percen belül történik meg a teljes kiégés

E osztály: GYÚLÉKONY Tűz hatására az anyag 2 percen belül teljesen kiég. Pl.: égésgátló adalékot tartalmazó EPS, XPS

F osztály: KÖNNYEN GYÚLÉKONY Tűzzel szembeni viselkedése nem meghatározott vagy nem rendelkezik semmilyen vizsgálattal.

↑ vizsgálat: Az ún. vizsgálati tűz létrehozásához elegendő kb. 0,22 kg gázolaj (fűtőértéke 45 MJ/kg) elégetése egy négyzetméternyi felületen, ennek áthatolását kell vizsgálni a tűzgátlási fokozat megállapítására.

Különleges alosztályok

A1_fl, A2_fl, B_fl, C_fl, D_fl, E_fl, F_fl padozatok (floorings)

A1_L, A2_L, B_L, C_L, D_L, E_L, F_L csőszigetelések (linear pipe)^[4]

s1, s2, s3 (smoke) füstképződési fokozatok (például klórtartalmú műanyagok esetén)

d0, d1, d2 (droplets) égve csepegési fokozatok (néhány termoplaszt esetén)^[5]

Tűzállósági fokozatok

Az építményt vagy annak tűzszakaszát - a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően - úgy kell kialakítani, hogy

A és B tűzveszélyességi osztály esetén I-II.,
C tűzveszélyességi osztály esetén I-III.,
D tűzveszélyességi osztály esetén I-IV., és
E tűzveszélyességi osztály esetén I-V.

tűzállósági fokozatú legyen.

Tűzállósági teljesítmény

R teherhordó képesség: az épületszerkezeti elemek azon képessége, hogy meghatározott mechanikai igénybevétel mellett bizonyos ideig ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk vesztesége nélkül

E integritás: tűz tovaterjedésének gátlása, tűz-elválasztás: a felülettel szomszédos oldalon levő anyagok nem gyulladnak meg

I szigetelés: egy oldali tűzkitét esetén a hőátadás elegendően kicsi ahhoz, hogy a tűzből származó hő tova ne terjedjen

W sugárzás: egy oldali tűzkitét esetén a szerkezet túlsó oldali hősugárzása elegendően kicsi ahhoz, hogy a hő tüzet ne okozzon

M mechanikai hatás: épületszerkezetek azon képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az esetben, ha a tűzben egy másik komponens szerkezeti hiba következtében az illető szerkezethez ütődik

C önzáródás: tűz esetén automatikusan becsukódó elemek

S füstáteresztés: meggátolják az égés következtében létrejövő füst átterjedését a másik oldalra

G koromtűz: kémények és égéstermék-elvezetők védelme a koromlerakódásból származó tűzzel szemben

P vagy PH: kábel, amely tűz hatásának kitett állapotban is üzemképes marad

K tűzvédő képesség: fal- és mennyezetburkolatok, álmennyezetek a mögöttük/fölöttük lévő anyagnak egy bizonyos ideig védelmet biztosítanak tűzzel, szenesedéssel és más hő károsodással szemben.

Az éghető anyagok tűzveszélyességi osztálya

A 2020 januártól hatályos OTSZ 5.1 (Országos tűzvédelmi szabályzat) szerint három tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg:

9. §

(1) Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartoznak

a) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) szerinti

aa) instabil robbanóanyagok, továbbá az 1.1-1.5. alosztályba tartozó robbanóanyag,

ab) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gáz, valamint az A és B kategóriába tartozó kémiailag instabil gáz,

ac) 1. és 2. kategóriába tartozó aeroszol,

ad) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes szilárd anyag,

ae) A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek,

af) 1. kategóriába tartozó piroforos folyadék,

ag) 1. kategóriába tartozó piroforos szilárd anyag,

ah) 1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek,

ai) 1. kategóriába tartozó oxidáló folyadék,

aj) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyag vagy

ak) A, B, C vagy D típusú szerves peroxid,

b) a CLP rendelet szerinti 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok közül

ba) a 21 °C alatti zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék,

bb) a legalább 21 °C zárttéri és legfeljebb 55 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék, az olyan vizes diszperziós rendszer kivételével, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,

bc) az a folyadék, amelynek üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, a legalább 50 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező gázolaj, tüzelőolaj és világításra használt petróleum kivételével,

c) az a) és b) pontba, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó anyagok és keverékek közül

ca) az éghető gáz,

cb) az éghető gőz, köd,

cc) a por, valamint egyéb kisméretű szilárd anyag levegővel képzett robbanásveszélyes keveréke,

cd) a 21 °C alatti zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék,

ce) a legalább 21 °C zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék, ha nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, valamint

cf) az a folyadék és olvadék, amelynek az üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspontjának 20 °C-kal csökkentett értéke.

(2) Mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartoznak

a) a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályok egyikébe sorolt anyagok és keverékek közül

aa) az 1.6. alosztályba tartozó robbanóanyag,

ab) az 1. kategóriába tartozó oxidáló gáz,

ac) az E, F és G típusú önreaktív anyagok és keverékek,

ad) az 1. és 2. kategóriába tartozó önmelegedő anyagok és keverékek,

ae) a 3. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek,

af) a 2. és 3. kategóriába tartozó oxidáló folyadék,

ag) a 2. és 3. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyag,

ah) az E, F és G típusú szerves peroxid,

b) a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályok egyikébe sorolt anyagok és keverékek közül az 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok közül

ba) az 55 °C-nál nagyobb nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék,

bb) az a folyadék, amelynek az üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb,

bc) az olyan vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, valamint

bd) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező gázolaj, tüzelőolaj és világításra használt petróleum,

c) az (1) bekezdés a) és b) pontjába, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó anyagok és keverékek közül

ca) az a szilárd éghető anyag, amely nem tartozik fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba,

cb) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,

cc) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű, B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag,

cd) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,

ce) az 55 °C feletti nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék,

cf) az a folyadék és olvadék, amelynek üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb.

(3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik

a) a nem éghető anyag, ha nem tartozik a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes vagy a mérsékelten tűzveszélyes osztályba,

b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és

c) a CLP rendelet szerinti 3. kategóriába tartozó aeroszol.

A 2015 márciusától hatályos OTSZ (Országos tűzvédelmi szabályzat) szerint három tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg:

(1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik
- a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék,
- b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke,
- c) az éghető gáz, gőz, köd,
- d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és
- e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

(2) Tűzveszélyes osztályba tartozik
- a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba,
- b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum,
- c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb,
- d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,
- e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag,
- f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és
- g) az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

(3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik
- a) a nem éghető anyag,
- b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és
- c) az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

A 2012 novemberétől 2015 márciusáig hatályos előző OTSZ (Országos tűzvédelmi szabályzat)^[6] szerint öt (A-B-C-D-E) tűzveszélyességi osztályt különböztettünk meg:

A - Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes:
- az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása iniciáló gyújtásra bekövetkezhet;
- folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van;
- gáz, gőz, köd, amelynek éghetőségi határértéke a levegőhöz viszonyítva legfeljebb 10% (térfogati)
B - Tűz- és robbanásveszélyes:
- az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez;
- folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C;
- gáz, gőz, köd, amelynek éghetőségi határértéke a levegőhöz viszonyítva legalább 10% (térfogati)
C - Tűzveszélyes:
- az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 °C;
- folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 és 150 °C között van;
- az a gáz, amely nem ég, de az égést táplálja
D - Mérsékelten tűzveszélyes:
- az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legalább 300 °C;
- folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C felett van; az a vizes diszperziós rendszer, amelynek éghető anyag tartalma nagyobb, mint 25%, víztartalma kisebb, mint 50%
E - Nem tűzveszélyes: a nem éghető anyag

Néhány éghető anyag adatai

név	alsó fűtőérték	testsűrűség^[halmaz]
név	MJ/kg	kg/m³
Fa (faanyagok és fából készült termékek, hulladékok stb.)	16,75	&0000000000000750000000600 - 900
Cellulóz	15,07	&00000000000015000000001500
Papír	15,9	&0000000000001000000000 700-1200
Parafa	16,75	&0000000000000400000000 240–1500
Farostlemez	18,84	&0000000000001250000000 800-1500
Dekoritlemez	20,09	&00000000000048000000004800
Koksz	29,31	&0000000000001400000000 800-1850
Antracit	33,49	&0000000000001500000000 1300-1700
Kőszén	31,4	&0000000000001350000000 1200-1500
Barnaszén	20,93	&0000000000001350000000 1200-1500
Lignit	18,84	&0000000000000800000000 600-1000
Szén (brikett)	20,09	&00000000000013000000001200-1400
Tőzeg	15,49	&0000000000001050000000 900-1200
Faszén	30,14	&0000000000000250000000250
Fűtőolaj	41,87	&0000000000000950000000950
Benzin	46,05	&0000000000000800000000800
Petróleum	42,91	&0000000000000800000000800
Kőszénkátrány	34,75	&00000000000011000000001100
Dízelolaj	41,87	&0000000000000800000000800
Gázolaj	41,03	&0000000000000800000000800
Metán	55,68	&0000000000000400000000 400
Propán	50,24	&0000000000000500000000 500
Gyapot, pamut	16,75	&0000000000000700000000700
Selyem	18,84	&00000000000010000000001000
Gyapjú	23,02	&000000000000010000000060-130
Műselyem (cellulóz^[cellulóz] alapú mesterséges szál)	16,75	&0000000000000015000000 15
Bőrök	20,93	&0000000000000950000000860-1200
Természetes gumi	41,87	&00000000000013800000001300-1450
Gumiabroncs	25,12	&0000000000000500000000500
Poliamid	30,98	&00000000000011380000001138
Polietilén	46,47	&0000000000000920000000920
Polipropilén	46,47	&0000000000000900000000900
Polisztirol hab^{[habosított anyag]}^[7]	40,61	&000000000000003300000032-35^{[polisztirol]}
Poliakrilnitril	31,4	&00000000000011200000001120
Poli(metil-metakrilát)	26,8	&00000000000011900000001190
Kemény PVC	19,26	&00000000000015500000001550
PVC-padló	15,49	&00000000000014000000001400
Textilalátétes PVC műbőr	18,84	&00000000000014000000001400
Poliuretánhab	29,3	&00000000000012000000001200
Poli(vinil-acetát)	23,02	&00000000000012000000001200
Vinilazbeszt (csempe)	5,44	&00000000000013500000001350
Poliizobutilén (Neoacid)	16,75	&00000000000014000000001400
Üvegszálas poliészterlemez	20,93	&00000000000015000000001500
Epoxigyanta	31,4	&00000000000014000000001150-3200
Fenol-formaldehid gyanta	30,14	&00000000000012400000001240
Fenol-formaldehid gyanta szervetlen töltőanyaggal	16,33	&00000000000017000000001300-3000
Fenol-formaldehid gyanta faliszt töltőanyaggal (bakelit)	25,96	&0000000000001400000000-
Polikarbonát	30,98	&00000000000014000000001200-1510
Karbamid-formaldehid gyanta	25,12	&00000000000015500000001550
Celluloid	17,58	&00000000000012000000001180-1300
Poliformaldehid	17,16	&00000000000014250000001425
Vulcanfiber	15,91	&00000000000013000000001300
Poli(tetrafluoretilén)	4,18	&00000000000023000000002100-2400
Gabonafélék (ide tartoznak a rozs, kukorica, liszt, stb.)	16,75	&0000000000000700000000700
Széna	16,75	&0000000000000250000000250
Szalma	14,65	&0000000000000150000000150
Keményítő	16,75	&0000000000000800000000800
Cukor	16,75	&0000000000000950000000750-1100
Zsír	41,87	&0000000000000950000000920-940
Aceton	31,15	&0000000000000792000000792
Anilin	36,63	&00000000000012500000001250
Benzol	41,87	&0000000000000900000000900
Fenol	32,65	&00000000000013000000001300
Etil-alkohol	29,3	&0000000000000800000000800
Formaldehid	18,67	&00000000000020000000001240-3000
Glicerin	18,17	&00000000000012500000001250
Metil-alkohol	22,82	&0000000000000800000000800
Toluol	41,87	&0000000000000866000000866
Tiszta szén (karbon)	33,49	&00000000000016000000001400-1900
Kén	10,46	&00000000000021000000002100
Foszfor	25,12	&00000000000019950000001820-2200
Kaucsuk	-	&00000000000011700000001170
Bitumen	-	&00000000000010500000001050

Megjegyzések

↑ halmaz: A törvény szövege itt nem szokványos kifejezést használ; tömör anyagoknál a sűrűség (mass density) szerepel, hézaggal kitöltött anyagoknál a halmazsűrűség (bulk density)

↑ cellulóz: A porozitástól függően nagyon sokféle lehet a halmazsűrűsége^[8]

↑ habosított anyag: párnák tölteléke nagyon sokféle anyagból készülhet.^[9] Ezek anyagsűrűsége 1050-1400 kg/m³

↑ polisztirol: Habosítás előtti sűrűsége kb. 1050 kg/m³^[10]

Tűzosztályok

A tűzoltó készülékeken ezzel kapcsolatos a jelzés, hogy milyen tüzek oltására alkalmasak

A - Általában szilárd szerves eredetű anyagok tüzei
- szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás, vagy parázslás kíséretében égnek (pl. fa, papír, szén, szalma)
B - Olvadékok (tűzveszélyes folyadékok)
C - Éghető gázok tüzei
D - Fémek, fémötvözetek tüzei (nátrium, magnézium)
F - Olaj és zsír tüzek (kenőolajok, speciális olajok, konyhai olajok)

A tűzveszély jelzésére az előző OTSZ a piros színeket használta^[11]

Európai uniós szabályozás

A Tanács 89/106/EGK irányelve (1988. december 21.) az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (már nem hatályos)
- A 89/106/EGK irányelvet átültető magyar jogszabályok
Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 2013. július 1-től ez a rendelet váltja fel a 89/106/EGK irányelvet.
Európai uniós szabványok jegyzéke^{[halott link]}

Jegyzetek

↑ Classification of Portable Fire Extinguishers. osha.gov, 2012. [2008. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 19.) Occupational Safety and Health Administration (Amerika)
↑ 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet - az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. net.jogtar.hu, 2012. [2015. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
↑ Magyar Közlöny 28/2011 (IX.6.) BM. rendelet. kozlonyok.hu, 2011. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
↑ EN 13501-1: Fire Test to Building Material - Classification_Ecosafene. ecosafene.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
↑ Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. mszt.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 25.)^{[halott link]}
↑ 9/2008 (II. 22) ÖTM. r. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. njt.hu. (Hozzáférés: 2014. július 25.) Magyar Közlöny
↑ Dämmstoff: extrudierter und expandierter Polystyrol-Hartschaum (PS), EPS, XPS, Styropor, Styrodur. waermedaemmstoffe.com, 2007. (Hozzáférés: 2012. június 23.)
↑ L. Y. Mwaikambo, M. P. Ansell: Journal of Materials Science Letters, Volume 20, Number 23. springerlink.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 24.)^{[halott link]} a cikk ide illő lapja:[1]^{[halott link]}
↑ M. Bomberg, C. J. Shistliffe; ASTM: Blown Cellulose Fiber Thermal Insulations. nrc-cnrc.gc.ca, 2009. (Hozzáférés: 2012. június 24.)^{[halott link]} 93. oldal, 3. táblázat
↑ Mészáros, János: EPS expandált polisztirol. vedelem.hu, 2008. (Hozzáférés: 2012. június 25.)^{[halott link]}
↑ Országos Tűzvédelmi Szabályzat, biztonsági jelek. piroprev.hu, 2009. [2011. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 28.)

[1] Classification of Portable Fire Extinguishers. osha.gov, 2012. [2008. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 19.) Occupational Safety and Health Administration (Amerika)

[2] 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet - az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. net.jogtar.hu, 2012. [2015. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 25.)

[3] Magyar Közlöny 28/2011 (IX.6.) BM. rendelet. kozlonyok.hu, 2011. (Hozzáférés: 2012. június 25.)

[4] EN 13501-1: Fire Test to Building Material - Classification_Ecosafene. ecosafene.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 25.)

[5] Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. mszt.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 25.)^{[halott link]}

[6] 9/2008 (II. 22) ÖTM. r. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. njt.hu. (Hozzáférés: 2014. július 25.) Magyar Közlöny

[7] Dämmstoff: extrudierter und expandierter Polystyrol-Hartschaum (PS), EPS, XPS, Styropor, Styrodur. waermedaemmstoffe.com, 2007. (Hozzáférés: 2012. június 23.)

[8] L. Y. Mwaikambo, M. P. Ansell: Journal of Materials Science Letters, Volume 20, Number 23. springerlink.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 24.)^{[halott link]} a cikk ide illő lapja:[1]^{[halott link]}

[9] M. Bomberg, C. J. Shistliffe; ASTM: Blown Cellulose Fiber Thermal Insulations. nrc-cnrc.gc.ca, 2009. (Hozzáférés: 2012. június 24.)^{[halott link]} 93. oldal, 3. táblázat

[10] Mészáros, János: EPS expandált polisztirol. vedelem.hu, 2008. (Hozzáférés: 2012. június 25.)^{[halott link]}

[11] Országos Tűzvédelmi Szabályzat, biztonsági jelek. piroprev.hu, 2009. [2011. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 28.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]