Tarajos korallfa

A tarajos korallfa kakastaréjfa, csörgősipkavirág, (Erythrina crista-galli) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe tartozó pillangósvirágúak (Fabaceae)családjában a bükkönyformák (Faboideae) közé tartozó korallfa (Erythrina) nemzetség egyik legismertebb faja.

Tarajos korallfa
Erythrina crista-galli (Maui, Kahului repülőtér)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Hüvelyesek (Fabales) Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae) Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae) Nemzetség- csoport: Phaseoleae Alnemzetség- csoport: Erythrininae Nemzetség: Korallfa (Erythrina) Faj: E. crista-galli
Tudományos név
Erythrina crista-galli L.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tarajos korallfa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tarajos korallfa témájú médiaállományokat és Tarajos korallfa témájú kategóriát.

Erősen visszametszett törzse (Funchal, Palheiro Gardens)

Virágzata (Maui, Kaanapali)

Termése és benne levő magjai a toulouse-i múzeum gyűjteményében

Származása, elterjedése

Dél-Amerikából (Dél-Brazília, Paraguay, Uruguay, Észak-Argentína) származik. A világ legtöbb trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú vidékén, így Madeirán és a Hawaii-szigeteken is meghonosították.

Megjelenése, felépítése

Felálló ágú, lombhullató cserje, vagy mintegy 5 m magasra növő kis fa. Kérge vastag, bordázott. Szárát végig tövisek borítják.

Ovális, bőrszerű, fűzöld, szőrös levelei hármasával ülnek a levélnyélen.

Korallpiros virágainak laza fürtje a bohóc csörgősipkájára, illetve kakastaréjra emlékeztet; ennek alapján könnyen megkülönböztethető a többi korallfa fajtól. A virágok az új hajtások végén, nagyjából a növény hároméves korától nyílnak.

Magva megnyúlt vese alakú, sötétkékkel márványozott, élénkvörös hüvely.

Életmódja, élőhelye

A tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talajt kedveli. Annak ellenére, hogy trópusi növény, a rövid ideig tartó, enyhe fagyot képes elviselni olyannyira, hogy még Dél-Angliában is a szabadban nő. A mérsékelt égöv nagyobbik részén (így a Kárpát-medencében is) hidegházi növény. Madeirán a sziget déli partvidékén mintegy 300 m magasságig szabadon nő a kertekben és parkokban. A sziget legnagyobb tarajos korallfája Caniço főterén, a templom előtt áll.

Gyorsan növekszik.

Eredeti élőhelyén virágait kolibrifélék (Trochilidae) porozzák be, ezért azok feltűnő színűek és sok nektárt termelnek — annyit, hogy az nem ritkán kicsordul a virágból. Eredetileg augusztustól novemberig nyílnak, de Madeirán például márciustól szeptemberig. A megfelelően tartott növény évente többször is virágzásra bírható.

Magról és félfás dugványról is viszonylag könnyen szaporítható.

Felhasználása

Dísznövénynek ültetik.

Források

• Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 25. ISBN 3-938282-09-6
• Lovas Katalin: Meseszép korallfa
• Nyugat-Magyarországi Egyetem, Botanikus Kert: Erythrina crista-galli
• Erythrina crista-galli
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X