Tarján Rezső
Tarján Rezső (Budapest, 1908. január 8. – Budapest, 1978. december 21.) matematikus, a magyar számítástechnika úttörője.
Tarján Rezső | |
Született | 1908. január 8. Budapest[1] |
Elhunyt | 1978. december 21. (70 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái | Bécsi Egyetem (1926–) |
Sírhelye | Farkasréti temető (E-2662. fülke)[2][3] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésSzülővárosában járt iskolába, ahol leginkább a technika, a zene és a színház érdekelte. 1925-ben érettségizett, de a numerus clausus miatt nem vették fel az egyetemre. Egy év múlva Bécsben kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahol fizikát, matematikát és filozófiát hallgatott. Doktori tézisének témája a fénydiszperzió volt. A gazdasági válság idején biztosító társaságoknál dolgozott. Kísérletező ember volt, barátai többnyire híradástechnikai szakemberek voltak. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, amelyet egyre súlyosbodó betegséggel vészelt át.
A háború után jelentős feladatokat kapott a magyarországi tudományos és műszaki fejlődés irányításában. Dolgozott az Egyesült Izzóban, majd a Híradástechnikai Iparigazgatóság vezetője, később pedig a Posta Kísérleti Állomás helyettes vezetője lett. 1953-ban letartóztatták, két év múlva szabadult. Ezután is rendületlenül dolgozott a kibernetika fejlesztéséért, elterjesztéséért.
Fontos szerepe volt az első magyar elektronikus digitális számítógép, az M–3 megalkotásában. Hasonlóképpen kiemelkedő érdeme, hogy a kibernetika, a számítástechnika egyre ismertebbé vált az országban. Az 1960-as években előbb a BME híradástechnikai tanszékén, majd az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban dolgozott. Alapítója és első elnöke volt a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságnak.
Munkássága
szerkesztés1956-tól több alapvető munkát közölt a kibernetika tárgyáról, problémáiról, a „gondolkodógépek” jelentőségéről.
Főbb művei
szerkesztés- A kibernetika fő problémái. Magyar Tudomány, 1956.
- Neumann János elektronikus számítógépekkel kapcsolatos munkássága. Matematikai Lapok, 1958.
- Gondolkodó gépek. Budapest, 1958.
- Utószó Neumann János A számítógép és az agy című művéhez. Budapest, 1964.
- A kibernetika klasszikusai. Válogatott tanulmányok. Bevezető és összekötő szöveg. Budapest, 1965.
- Bevezető tanulmány a Norbert Wiener Válogatott tanulmányok című kötethez, Budapest, 1974.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források
szerkesztés- História - Tudósnaptár
- Nagy Ferenc: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig (BETTER - METESZ - OMIKK), 1997. Online hozzáférés