Tarkő

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 27.

Tarkő (szlovákul: Kamenica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Tarkő (Kamenica)
Tarkő zászlaja
Tarkő zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1248
PolgármesterLadislav Urda
Irányítószám082 81
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség1802 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság483 m
Terület21,30 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 27″, k. h. 20° 57′ 40″49.190833°N 20.961111°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 27″, k. h. 20° 57′ 40″49.190833°N 20.961111°E
Tarkő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarkő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisszebentől 14 km-re északnyugatra fekszik.

Története

szerkesztés

Tarkő várát a 13. században a Berzeviczyek építették a Kassáról Lengyelországba vezető kereskedelmi út védelmére, majd a rokon Tarkőieké lett. A falu a vár szolgálófalujaként keletkezett a 13. században. 1248-ban „Tharkveley” néven említik először, majd 1270-ben „Torkueley”-nek hívják. Ebben az évben V. István király más birtokokkal együtt hívének, Detrichnek és rokonának: Miklósnak, valamint fiaiknak adja. Az adományt 1275-ben IV. László király oklevele erősíti meg. 1281-ben „Thorkw”-ként említik a falut. 1287-ben az egri káptalan oklevele is megerősíti a korábbi adományt. 1296-ban a falu „Torkow” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Ekkoriban a vár uradalmi központ, a Berzeviczy család innen igazgatta a hozzá tartozó 10 falut. A falu templomát Berzeviczi Rikolf szepesi gróf építtette 1300 körül, Gotfrid nevű papját 1330-ban említik először.

A Sztáray család a kezdetektől fogva birtokos a településen. 1427-ben 44 portája adózott. 1436-ban a hűtlenné vált Tarkői Jánost a királyi hadak kiostromolták a várból. 1444-ben a husziták birtokolták a várat, 1456-ban pedig felégették és kirabolták a falut. A 16. századtól a Tarczay, majd a Dessewffy család birtokos a községben. A 16. század elején a vár lakórészeit reneszánsz stílusban építették át. 1556-ban a császári csapatok megostromolták, hét nap után elfoglalták és császári parancsra lerombolták, azóta rom. Köveit a környező falvak építkezéseihez hordták el.

A 16. század második felében a templom a protestánsok kezére került, a plébánia megszűnt. 1600-ban 31 lakóház állt a faluban. 1672-ben a templom újra a katolikusoké, de ekkor még nem önálló plébánia, hanem Héthárs filiája lesz. Az 1680-as években plébániáját újra alapítják. Anyakönyveit 1741-től vezetik. 1787-ben a falu 93 házában 627 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TARKŐ. Kamenicza. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tarkő Várához közel; földgye középszerű, réttye, legelője, és fája van, piatza sints meszsze.[2]

1828-ban 97 háza és 740 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tarkő, Kamenicza, tót falu, Sáros vmegyében, Héthárshoz északra 1 mfdnyire: 678 kath., 1 evang., 49 zsidó. Kath. paroch. templom. Több urasági lakház. Rétje, legelője, földje meglehetős; erdeje derék. Közel a helységhez egy kősziklás hegyen láthatni régi várának maradványait, melly várat Tarczay György halála után I. Ferdinand 1558-ban a Dessewffy és Tahy nemzetségeknek ajándékozta. Ut. p. Eperjes.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Az 1920-as években sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra a gazdasági nehézségek miatt.

Népessége

szerkesztés

A falunak 1910-ben 974, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1815 lakosából 1798 szlovák volt.

2011-ben 1854 lakosából 1830 szlovák.

Nevezetességei

szerkesztés
  • 2016 Hrad na zámku. Národný kalendár 2017

További információk

szerkesztés